Ha szeretnéd, hogy a tartalomfejlesztés zökkenőmentes legyen, akkor egy tartalomnaptár elkészítése az első küldetésed. Ez segíteni fog a rendszeres publikálásban, a feladatkörök egyértelműsítésében, a reális célok meghatározásában. Én most abban fogok segíteni, hogy a lehető legkevesebb idődet vigye el a tartalomnaptár-készítés és mégse hagyj ki semmi fontosat, ami megboríthatná a folyamataidat.

A „tartalomnaptár” (content calendar) nem egy egzakt valami, nem olyan mint egy SWOT-elemzés, nincsenek fix elemei. Tartalomnaptárnak hívhatsz egy egyszerű listát is, ahol munkacímekkel, random ötleteket feljegyezve vezeted a tervezett contentedet. De ez még nem hatékony.

Egy jó tartalomnaptár hosszú távon segít tervezni azzal, hogy pontos információkat ad a tartalomról. Az e-kereskedelmi blogolás kapcsán már írtam erről, most viszont részletesebben belemászunk a témába, hogy a végére minimum egy ilyen naptárad legyen:

Erről lesz szó ebben az útmutatóban:

A tartalomnaptár haszna

A naptár legnagyobb előnye nyilván az, hogy segít szervezni: hosszú távon is pontosan előre láthatod a feladatokat, felelősségi köröket, jó előre végezhetsz témakutatást, és miközben a stratégiát megvalósítjátok, elegendő egy-egy pillantást vetned a tartalomnaptárra, hogy lásd, minden a terveknek megfelelően halad-e.

Szócséplés helyett ezért én inkább néhány (meglepően gyakori) problémára térek inkább ki, amit egy tartalomnaptár használatával elkerülhetsz.

Kulcsszó-kannibalizáció. Ha aktívan keresőoptimalizálsz, és nagy mennyiségű tartalmat publikálsz, nagyon is reális veszély, hogy egy idő után a saját aloldalaid fognak versengeni azért, hogy egy-egy keresőkifejezésre rangsoroljanak. Ez nem ideális állapot, de ha a fő kifejezéseket vezeted egy tartalomnaptárban (urambocsá akár ráraksz egy színkódot ami jelöli az előforduló duplikációt), akkor ezt előre elkerülheted.

Témaduplikáció. Nem egyszer vezettem már olyan tartalomfejlesztési projektet, ahol akár tucatnyi íróval dolgoztunk együtt, akik idővel cserélődtek is, és több száz publikált anyag állt már a portálon, magazinban, blogban. Komolyabb tartalomfejlesztésnél nagyon hamar megjelennek az „erről írtunk már?” jellegű kérdések. Egy tartalomnaptár ezt pillanatok alatt megválaszolja, mert nem csak munkacímeket, hanem a rövid leírást, címkéket, kulcsszavakat is rögtön megtalálod benne.

Elkésett kampányok. „Basszus, jövő héten Black Friday, kéne rá csinálni valamit.” Igen, például pár releváns, a kampányodat támogató tartalmat hónapokkal korábban. A tartalomnaptár segít abban, hogy ne sikolj el szezonálisan releváns témák, fontos események, kiemelt napok/ünnepek és hasonlók felett, hanem minden készen álljon a nagy napra.

Kapacitáskáosz. Amikor élő szóban, mondjuk egy brainstormingon összehajigáltok több tucat témát, könnyű optimistának lenni, fényesnek és egyenesnek látni a tartalomfejlesztés ösvényét – amíg később rá nem jöttök, hogy mondjuk annak a két embernek, akinek mindezt meg kellene írnia, legalább három plusz kezet és egy agyféltekét kéne még növesztenie. A tartalomnaptár segít egyenletesen és reálisan elosztani a feladatokat.

Meeting a meetingről. Egy szakmai oldalon olvastam, hogy a tartalomstratégia működtetéséhez mindenképpen szükséges rendszeresen szerkesztőségi értekezleteket szervezni, és a tartalomnaptár milyen hasznos, mert ott át lehet beszélni az elkészült/el nem készült taskokat, eredményeket és így tovább. Szerintem a tartalomnaptárnak ennél sokkal nagyobb előnye, hogy feleslegessé teszi a folyamatos meetingelést, ami a hatékony munkavégzés feketehimlője. Nyilván kell alkalomadtán egy brainstorming, hogy új témák szülessenek, havonta egy értekezlet az eredményekről, akár egy napi pár perces stand-up – ezeket tényleg kiválóan támogatja a naptár, ugyanis lerövidíti őket.

Térjünk át arra, hogy mivel kell előre készülnöd…

A tartalomnaptár előkövetelményei

Mielőtt nagy lelkesen nyitnál egy táblázatot és elkezdenéd beszerkeszteni az oszlopszélességeket, akad még néhány feladatod.

A tartalomnaptárad akkor lesz igazán hasznodra, ha rendszerben használod, ha nem csak azt tudod, hogy milyen tartalmakat mikor akarsz elkészíteni, hanem azt is, hogy ezeket kinek szánod, hogy pontosan mi a célod velük, hogy megvan-e a csapatodban a kellő szaktudás és kapacitás hozzá, hogy végre is hajtsák a tervet.

Vegyük gyorsan sorra, mit érdemes elvégezned, mielőtt precíz tartalomfejlesztési tervet alkotnál.

Célközönség és buyer personák

Mielőtt elkezded a tartalomfejlesztést, először be kell lőnöd azt, hogy pontosan kinek akarsz kommunikálni.

Jó esetben pontosan tudod azt, hogy a terméked milyen problémát old meg, tehát kiindulhatsz onnan, hogy megnézed, milyen embertípus az, aki ezzel az adott problémával rendelkezik.

Mondjuk, hogy fűnyírót árulsz. Mázlid van, mert a Husquarna alkalmazza az egyik leghatékonyabb tartalomformátumot, a saját kutatást, és kiadtak egy felmérést a magyarok kertápolási, fűnyírási szokásairól. Ebből belőheted, hogy az ideális vásárlód:

• Rendelkezik saját kerttel.
• 40-59 év közötti.
• Férfi.
• Jó eséllyel családos.
• Havonta 2-8 órát tölt fűnyírással.
• És ezt rühelli.
• Árérzékeny, amikor új eszközt vesz.

Ezekhez az infókhoz hozzávehetsz még egy rakás adatot például ezekből a forrásokból:

• Ha van listád a vásárlóidról, akkor plusz demográfiai infókat, érdeklődési köröket nyerhetsz ki a Facebook hasonmás közönségekből.
• Gyakori kérdéseket és problématudatot azonosíthatsz a Google-keresésekből – a fűnyírással kapcsolatban például arra is keresnek a magyarok, hogy mikor szabad végezni (vasárnap, hétvége), hogy hány kalóriát égetnek el közben, hogy füvesítés után hogyan nyírjanak először füvet. (Itt egy egyszerű induló tutiorial a kulcsszókutatáshoz.)
• Apropó gyakori kérdések: további ilyeneket gyűjthetsz Facebook-csoportokból, fórumokból, és hát a Gyakorikerdesek.hu-ról, ilyeneket, mint…
  • „Az mennyire igaz,ha tavasszal később kezdem nyírni a füvet , akkor később tér magához, lassabban kezd el nőni?”
  • „Fűszegélynyírót szeretnék vásárolni. Akkumlátorosat vagy elektromosat vegyek?”
  • „Otthoni fűnyírásra milyen elektromos fűnyírót vegyek?”
  • „Mikor kell füvet nyírni? Eső előtt, vagy utána?”
• És persze feltöltheted további adatokkal intuitívan, a személyes tapasztalataid, megfigyeléseid alapján. Olyasmivel, hogy a vásárlóid általában autóval érkeznek, de nem Teslával, hanem Forddal, hogy szeretnek elcsevegni a barkácsolásról, hogy szívesebben telefonálnak, mint írnak e-mailt, hogy gyakran fájós háttal közlekednek és így tovább.

Miért fontos ilyen aprólékosan belőni a célközönségedet? Egyrészt azért, hogy tudd egyáltalán miről érdemes írnod nekik, hogy meghatározd a problématudatot. De azért is, hogy a megoldásra úgy vezesd rá őket, ami nekik komfortos: hogy ugyanolyan hangnemben szólj hozzájuk, mint a sajátjuk, hogy hozzájuk hasonló kifejezéseket használj, gondolatmenetet kövess.

Ezzel elkerülheted a kognitív disszonanciát, szimpatikusabbá válsz a szemükben, javítod a felhasználói élményt azzal, hogy érthetőbbé teszed számukra az üzenetet, szóval egy rakás pozitív pszichológiai hatást aktiválsz.

Ideális esetben buyer personából 3-5-öt is könnyen el tudsz készíteni – a tartalomnaptárban ezeket akár szerepeltetheted is, így tudni fogod (vagy a tartalomfejlesztőd, szövegíród tudni fogja) hogy az adott tartalom kihez szól és hogyan kell megírni.

Célok és mérőszámok

Határozd meg, mi a pontos célod a tartalommal. Elképesztően sokszor láttam már, hogy akár évekig zajlik úgy a tartalomfejlesztés, hogy nincsenek pontos célszámok hozzárendelve, és így persze csalódás lesz a vége.

Az egyik konkrét esetben több mint egy éve készült saját felületen és blog.hun is blog egy ügyfélnek, egyre szebb látogatószámokat produkálva – míg aztán le nem mondta a szolgáltatást, mert kiderült, hogy ő hírlevél-feliratkozókat és leadeket várt volna a tartalomtól, nem csak forgalmat. Csak éppen erre senki sem kérdezett rá, és így nem is ilyen fókusszal készültek az írások, lettek kiválasztva a témák, kerültek a blogra leadszerző eszközök…

Nézzük, mik lehetnek reális céljaid, elsősorban a szöveges tartalmakra fókuszálva.

Jó helyezések a Google találati oldalain és organikus forgalom szerzése.

Ha ez a célod, akkor keresőoptimalizálsz, és szeretnél hosszú távon anélkül releváns látogatókat vonzani, hogy többet kellene költened hirdetési kampányokra – és persze kisebb kitettséget jelent az olyan platformok felé, amelyek felett nincs kontrollod. (Leszámítva persze a Google-t.)

Ebben az esetben pár hetente azt érdemes figyelned, hogy hogyan változnak a rangsorolások a megcélzott kifejezéseknél, és hogy az analitikában mekkora a beérkező organikus keresőforgalom (organic search) volumene és aránya.

Leadgenerálás, listaépítés.

Ha leadeket szeretnél gyűjteni, akkor a nyers feliratkozási arány mellett a felhasználói viselkedés mutatóit érdemes mélyebben vizsgálnod. Minél magasabb az oldalon eltöltött idő, az elkötelezett munkamenetek aránya, annál nagyobb az esélye, hogy a konverziós arányod is nőni fog, hisz elkötelezed a felhasználókat.

Érdemes figyelned azt is, hogy milyen forgalomforrásból érkeznek hozzád a látogatók, és eszerint optimalizálni a tartalmat – nem mindegy, hogy valaki mondjuk a közösségi posztjaidból kattint át, mert a LinkedInen már ismerősöd, vagy organikusan a Google találati oldalán találkozik veled, tisztán inbound alapon.

Ha a leadszerzés a cél, akkor azt javaslom, használj valamilyen hőtérképes viselkedésfigyelő eszközt is, a Hotjar például kiváló indulásként.

Értékesítés.

Ekkor figyeled a konverziót, de azt is, hogy ki az, aki visszatér az adott oldalra (mert csak többedjére jut elhatározásra), hogy az egyes forgalomforrásoknál mekkora a konverziós arány, hogy a különféle erre irányított kampányaid hogyan teljesítenek a felhasználói viselkedésben.

Az olyan tartalom megírása, ami még nem direct response kategória, viszont már értékesítés a célja, egészen más hozzáállást, szemléletmódot és skilleket kíván meg, mint a hagyományos contenté, aminek a fő rendeltetése az edukáció. Én jellemzően ebben is az értékadó, informatív irányt követem, a terméktesztek, részletes ismertetők is lehetnek érdekesek és képesek a vásárlás felé terelni anélkül, hogy rögtön a tárcádat tapogatnák ki a farzsebedben. Azt majd megteszi a termékoldal.

Személyes brand, márkaépítés.

A branded content, a PR-cikkek elsődleges rendeltetése nem az, hogy forgalmat tereljenek hozzád (nem fognak, trust me), nem is az, hogy backlink-profilt építs velük (mert a legtöbb helyen eleve nofollow linket kapsz vagy egy idő után lekerül az anyag), kifejezetten eladást remélni tőlük pedig egyenesen önbecsapás.

Amiben viszont nagyon hasznos lehet ez a tartalmi irány, az a branded bemutatása, az ismertségének növelése.

Ezzel nyilván az a probléma, hogy nem tudod igazán mérni az eredményt – hacsak nem nagyon közvetetten figyelve a viselkedési mutatókat, brandemlítéseket, utólag felmérve, hol hallottak rólad, de ezek aligha fognak egzakt megtérülési mutatókat eredményezni.

Akkor mit figyelj? Jobb híján az olvasottságot, átlagos olvasási időt, mert ezekből legalább az kiderül, hogy értékes tartalmat készítettél-e.

Kire lesz szükséged?

Tartalomfejlesztés akkor végezhető a leghatékonyabban, ha abban mindenki részt vesz egy cégben, mert mindenkinek van olyan skillje, insightja, ötlete, ami hasznos lesz. Ez viszont nem jelenti azt, hogy ne lenne szükség hozzá szakemberre.

Így a következő kérdés, hogy milyen emberekre, skillekre lesz szükséged a tartalmak megvalósításához? Kiket kell bevonnod a projektbe? Szükség lesz külső emberekre, vagy meg tudod oldani a saját csapatoddal? Van olyan szövegíród, grafikusod, videósod, aki a megfelelő minőségben képes előállítani a tartalmat?

Egy webáruház egyszerű blogját még simán elviszi egy szövegíró, sőt akár még egy nem képzett tartalomfejlesztő is, ha követi az alapvető irányelveket. Egy kicsit is komplexebb tartalomfejlesztési stratégiában ugyanakkor már komolyabban át kell gondolnod a szerepköröket.

Mondjuk, hogy egy nagyvállalat tartalomstratégiáját állítod össze, méghozzá nem rövid, hanem legalább középtávra, egyszerre több platformra. Ilyenkor jó eséllyel szükséged lesz…

• Egy PM-re, aki összefogja a munkafolyamatokat,
• Egy SEO szakira, aki elvégzi az alapkutatást, elkészíti a tartalomvázlatokat,
• Legalább két copywriterre, akik között feloszthatod a témákat,
• Egy grafikusra, aki elkészíti az illusztrációkat,
• Valakire, aki elvégzi a feltöltést, beállításokat, posztol a közösségi felületeken,

és akkor még a promócióra rá se néztünk.

Elsősorban azt mérd fel, hogy a tartalom elkészítéséhez és terjesztéséhez tényleg megvan-e a csapatodban a megfelelő szaktudás ÉS kapacitás.

Milyen távra tervezel?

Milyen hosszú távra tervezel? (Meddig fut majd a kampány? Egy hónapra vagy fél-egy évre kell megtervezned a tartalmakat? Mennyire reális, hogy tényleg előre tudsz tervezni, mennyire kell alkalmazkodnod az aktualitásokhoz?)

Reálisan milyen hosszú távon tudsz előre tervezni a tartalmiddal?

Egy olyan szakmában, ahol nem fordul hármat a világ fél évente (CNC, duguláselhárítás, pszichológia stb.), bőven nekivághatsz, hogy akár egy évre előre feltöltsd tartalmakkal a naptárad.

Én ezt már például bajosabban tudnám megtenni. Fix cornerstone tartalmakkal tervezhetek persze, de arról fogalmam sincs, hogy mit művel akár a következő héten az AI a tartalommarketinggel.

Az első lépések: adminisztráció és kommunikáció

Válaszd ki a megfelelő eszközt/platformot. Ez lehet egy komolyabb kollaborációs eszköz, akár a ClickUp, Evernote, Asana, Trello de ha nem egy nagyobb csapatot koordinálsz, akkor egy Google Sheet vagy egy Excel-táblázat is tökéletesen megfelel.

Én a saját projekteknél Sheeteket szoktam használni, egyszerűen azért, mert nagyon könnyű szabályokat beállítani rajtuk, kicsit komolyabb csapatmunkánál pedig Excelt amit Teamsben vezetünk közösen.

A lényeg az, hogy mindenki, akinek hozzá kell férnie a tartalomnaptárhoz, könnyen tudja kezelni azt, pontosan értse, hogyan szerkesztheti, hol találja a legfontosabb infókat – szóval vagy válassz olyat, amit már eleve használtok a közös munkában, vagy szánj egy kis időt a csapat edukálására.

Adj hozzáférést minden közreműködőnek. Még soha életemben nem dolgoztam olyan projekten, ahol kettőnél több közreműködő volt, és ne kellett volna egy elvileg közös doksihoz valakinek hozzáférést kérnie menet közben. Spórold meg a plusz kört.

Küldj körlevelet arról, hogyan használják a tartalomnaptárat. Az edukációt már említettem, de itt most nem csak a platformról beszélünk: pontosan írd le, hogy melyik oszlopba mi kerüljön, hogy mikor jelöljenek egy feladatot késznek, mikor taggeljenek be kollégát és így tovább. Azért levélben tedd ezt meg, mert az visszakereshető, nem vész el, mint egy közös chatben, vagy, leírni is rettenetes, szóban.

Állítsd be a szükséges szűrőket és szabályokat. Például az automatikus színkódolást bizonyos kifejezések szerepeltetésekor, mint „publikálva”, „elkészült”, „folyamatban”, és így tovább.

A tartalomnaptár kötelező elemei

Rendben, elértünk arra a pontra, ahol elkezdheted ténylegesen összehegeszteni a tartalomnaptár elemeit.

Hogy ezt könnyebbé tegyem neked, listába szedem a legfontosabb elemeket.

1. A tervezett tartalmak munkacíme. Soha ne próbálj meg elsőre pontos címet adni – általában ez lesz az utolsó, ami bármilyen írásos anyagnál véglegessé válik. (Miközben írom, ennek a cikknek éppen az a leíró munkacíme, hogy „Tartalomnaptár”.)

2. Az elkészült cikkek címe (utólag beillesztve). Így, ha később szükséged van egy anyagra, könnyebben megtalálod majd a naptárban, és nem kell magán az oldalon keresgélni.

3. A legfontosabb címkék. Avagy kulcsszavak, de nevezzük őket inkább a hagyományos címkének vagy tagnek, elkerülendő a félreértéseket, mert kulcsszavak külön is szerepelni fognak mindjárt SEO-kontextusban. Ha ezeket vezeted, a tartalomnaptáron belül könnyebben kereshetsz, és anélkül is emlékezni fogsz, miről szól/kellene szóljon a cikk, hogy megnyitnád azt.

4. A tartalom kategóriája. Ahogy a blogod, portálod növekszik, ahogy a tartalmak egyre csak gyarapodnak, azokat kategóriákra kell majd osztanod, hogy segítsd az olvasókat a navigációban.

Amikor néhány éve a Marketingszöveg.com tudástárát építettük, az egyik leggyakoribb kifogás arra, hogy miért nem fizetnek elő az online magazinra, az volt, hogy „túl sok” az anyag. Használtunk ugyan kategóriákat, de ez nem volt előtérbe helyezve vagy különösebben hangsúlyozva. A problémán később az segített, amikor elkezdtünk content guide-okat, szekciókat létrehozni, szóval tudatosan strukturálni a tartalmat.

5. A tartalom rövid, vázlatos leírása. Két-három mondatban foglald össze, miről szól, milyen elemek lesznek benne, milyen problémára fókuszál. Ez segíteni fog később az értlemezésben, mert csak a címkékből, keresőkifejezésekből lassabban derül ki, hogy egy-egy tétel pontosan mit tartalmaz.

6. A draft tervezett elkészültének határideje. Számolj pufferrel: az első draftot még át kell nézni, lehetőleg több embernek is, jó eséllyel módosítani, bővíteni – nagyobb lélegzetvételű anyagoknál nem baj, ha a tervezett publikálás előtt 1-2 héttel számolsz a draft elkészültével. (Pláne, hogy a draft csúszhat is, a szövegíró lebetegedhet, beeshet egy olyan esemény, ami elviszi a fókuszt, szóval mindenképp számolj pufferrel.)

7. A publikálás (tervezett) dátuma. Jelöld egyrészt a napot, másrészt napon belül a pontos időpontot is – ez már inkább good-to-have, egy blogon például semmi jelentősége, de ha a publikálással együtt akarod megosztani közösségi felületeken (vagy időzíteni), akkor érdemes a közönséged aktivitásának csúcspontjához igazítani.

8. A tartalomformátum. Milyen tartalom születik pontosan? Szimpla blogposzt, listacikk, skyscraper, cornerstone? Videót, infografika, podcast vagy épp egy leirat?

9. A célterjedelem. (Ha szöveges tartalomról van szó.) Egy SEO-fókuszú anyagnál, amikor TOP 3 helyezést szeretnél elérni egy skyscraper anyaggal, a konkurenciakutatás alapján elég jól belőhető és relatíve fontos, hogy milyen tartalmi terjedelemmel van erre esélyed. Hagyományos blogposztnál a terjedelem általában 1-2000 szó, skyscrapernél 5000+, cornerstone anyagoknál a csillagos ég.

10. A tartalom szerzője. Ha egynél többen felelősek a tartalomfejlesztésért, akkor ezt muszáj számon tartanod, különben pillanatokon belül kitör a káosz. (Illetve a legjellemzőbb eredménye annak, ha nincs konkrét szerző megjelölve, hogy nem készül el az anyag.)

11. A tartalom felelőse. Ki felel azért, hogy a szövegíró minden rendelkezésre álló forrást megkapjon, hogy az anyag publikálásra kerüljön minden felületen, hogy kampány induljon az anyag meghirdetésére? Ki szól a partnereknek, sajtónak, ki küldi ki hírlevélben? Jelöld meg azt a kollégát, aki amolyan PM-ként kézben tartja mindezt.

12. Az aktuális státusz. Néhány javaslat, hogy itt miket a legegyszerűbb használnod – jó eséllyel nem mindre lesz szükséged:

• Előkészítés/kutatás alatt
• Ütemezve
• Írás/készítés alatt
• Jóváhagyás/lektorálás alatt
• Szerkesztés alatt
• Publikálva

Azt javaslom, ezekhez a státuszokhoz használj színkódot, mert sokkal könnyebben átláthatóvá teszi az egész tartalomnaptárat. Látni fogod, hol tartasz a tervvel, meddig vannak anyagaid, át kell-e átszervezned az ütemezést, hogy mennyire van leterhelve a csapat és így tovább.

13. A draft URL-je. Már ha nem egyből az online szövegszerkesztőben írod a cikket, amit nem tanácsolok, mert túl sok a hibalehetőség. Azt javaslom, hogy az első draft készüljön Wordben vagy Docsban, ahol könnyű helyesírás-ellenőrizni és lektorálni is anélkül, hogy valaki véletlenül törölné vagy publikálná az anyagot.

14. A publikált tartalmak URL-je. Ez egyrészt meg fogja könnyíteni a tartalomauditot a későbbiekben (például ha össze akarod vetni az Analytics és az Ahrefs valós és becsült organikus forgalmi adatait, akkor elengedhetetlen lesz az URL-ekkel mókolnod), másrészt segíti a tartalomkészítőt is, mert az ideális URL nagy eséllyel már az előzetes kulcsszókutatásból is manifesztálódik.

15. A brief/kutatás/ToC URL-je. Ha készítettél külön kulcsszókutatást, konkurenciaelemzést, begyűjtötted a releváns felhasználói kérdéseket, ezek egy fájlban vagy egy könyvtárban valahol megtalálhatóak egy helyen – linkeld.

A tartalomnaptár good-to-have elemei

Ezek már azok az elemek, amik az egyszerűbb naptárakban jellemzően nem kapnak helyet – mert legyünk reálisak, a tartalomfejlesztés kezdeti időszakában nem mindenkinél áll ott készen a kulcsszókutatás vagy a kidolgozott buyer personák. Kezdjük is ezzel.

16. Megcélzott personák. Ha van több kidolgozott personád, érdemes belőnöd, hogy egy-egy tartalommal melyiküket akarod megszólítani – ez befolyásolhatja a tartalom hosszát, felépítését, a szóhasználatot és így tovább, szóval a szerzőnek, szövegírónak igen hasznos információ.

17. SEO kulcsszavak. Nem egyenlő a korábban említett címkékkel, és nem kell a teljes listát ideillesztened. A három-négy főbb keresőkifejezést bőven elég ideillesztened, ez elsősorban abban fog segíteni, hogy elkerüld a kulcsszó-kannibalizációt.

18. Megcélozható havi keresési volumen. Az adott témához rendelt, megcélzandó kulcsszavak összesített havi keresési volumene. Releváns adat, ha azt akarjuk felmérni, hogy egy-egy témakör mennyire népszerű, mennyire prioritás tartalommal célozni rá.

19. Becsült behúzható organikus forgalom. A megcélozható havi keresési volumen adott százaléka, a TOP 10 rangsorolásokkal elérhető, reálisan behúzható organikus forgalom mértékét jelöli. A Google saját mérései alapján egy tartalom, amely az első oldalon rangsorol, átlagosan a havi keresési volumen 8,8%-át képes bevonzani. (Nyilván a helyezéstől függően ez radikálisan változhat, az első hely 28,5%-ot, a tizedik 2,5%-ot ad például. Ezért általában azzal számolunk, hogy egy jól optimalizált tartalom az első oldalon landol valahol és a nagy átlag lesz ez a szám.)

20. CTA-k. Ha a tartalom egy kampány részeként készül, tartalmaz letölthető elemet, feliratkoztatást, illeszd be előre ezt az infót is.

Tartalomterjesztés

21. A csatornák, amiken terjeszted. Facebook, LinkedIn, YouTube, hírlevél, satöbbi, ebben nincs extra misztikum.

22. Hogy mikor terjeszted, ha nem publikáláskor. Ez segíteni fog az időzítésben.

23. Hogy meghirdeted-e. Kiemeled-e Facebookon, ráhirdetsz-e valamilyen kifejezésre Google-ben és így tovább.

24. Hogy mikor fogod újra posztolni. Tapasztalatom szerint ha rendszeresen posztolsz és a tartalomfejlesztéssel is egészséges ütemben haladsz, két-három havonta bőven újraposztolhatsz egy-egy tartalmat. (Értelemszerűen nem publikálásról, hanem prómócióról beszélünk itt.)

A tartalomnaptár utóellenőrzése

Ha mindezzel megvagy, következik az ellenőrzés.

Átlátható a naptár szerkezete? Képesek eligazodni benne a résztvevők, nincs zavaróan sok színkód, nem lógnak alapvető információk a főképernyőn kívülre? Kiküldted a levelet a naptár használatáról, megválaszoltad a felmerülő kérdéseket?

Minden megfelelően működik benne? A szabályok, szűrők, keresés és így tovább – ellenőrizd le kétszer is, könnyű pár képletet, feltételt elgépelni úgy, hogy a kezdéskor még nem látszik a hiba.

A résztvevők látják és szerkeszteni is tudják a naptárat, jól osztottad ki a jogosultságokat? Már néhány résztvevőnél is könnyen elkavarodnak a megfelelő hozzáférések, ezt tapasztalatból tudom.

A naptár online, kollaborációs formában elérhető? A saját szememmel láttam már olyat, nem egyszer, hogy az elkészült tartalomnaptárat a kollégák mind szépen letöltötték a saját laptopra, ott vezették, amit ők végeztek, majd csakhamar beállt a káosz – mert széthullott a terjesztés ütemezése, anyagok nem, vagy akár duplán készültek el. Szóval mindenképpen valós időben, egy helyen lássátok a friss tartalomnaptárat.

Tartalomnaptár sablon

Az egyszerűség kedvéért készítettem neked egy letölthető/átmásolható sablont a tartalomnaptáradhoz, egészen pontosan egy Google Sheet-et.

Ez egy egyszerűbb változat, néhány szabályt állítottam be, és a saját ízlésemhez van dizájnolva, szóval bátran szálazd szét, bővítsd, fejleszd úgy, ahogy a saját stratégiád megkívánja.

Ha szeretnéd a sablont, írd be az e-mail-címed, és a derék automatizáció máris az inboxodba hajítja a linket!