Ha bármit értékesítesz online, az organikus forgalom meghatározza, hosszú távon mennyire leszel nyereséges.

Ennek a cikknek az a célja, hogy minden, az organikus forgalommal kapcsolatos kérdésedet megválaszolja: hogyan keletkezik, miért jobb rövid és hosszú távon, mint a fizetett forgalom, hogyan hatnak rá a rangsorolások, és mik a pontos okai annak, ha azt látod, hogy a keresőforgalmad csökken.

Meg persze az, hogy ez utóbbi esetekre megoldásokat javasoljon neked. Szóval megtudod, hogyan szerezd meg, majd őrizd meg a keresőforgalmat, amiből a legnagyobb nettó profitod számazhat.

Kezdjük az alapokkal, mint rendesen. Íme, erről találsz részletes leírásokat ebben az anyagban:

Mi az organikus forgalom?

Az organikus forgalom azoknak a látogatóknak az összessége, akik egy keresőmotor (például a Google vagy Bing) használatával, a találati oldalakon (SERP) megjelenő találatokat lekattintva közvetlenül jutnak el a weboldaladra. Organikusnak, vagyis természetesnek azért nevezzük ezt a forgalomtípust, mert tisztán inbound módszerrel, külső behatás (például célzott hirdetés vagy e-mail-kampány) nélkül találnak el a weboldalra.

Az organikus forgalom az online marketing egyik legfontosabb mérőszáma, aránya és mértéke általában jól mutatja azt, hogy mekkora a valós piaci igény és érdeklődés azokra a termékekre, szolgáltatásokra vagy információkra, amelyeket a weboldalad tartalmaz.

Az organikus forgalom ellentétének, vagy inkább párhuzamos forrásnak tekinthetjük a fizetett forgalmat (paid traffic), amely azokra a látogatókra utal, akik fizetett hirdetési kampányokra (pl. a Google Ads szponzorált találataira vagy a Meta Facebook-hirdetéseire) kattintva érkeznek a weboldalra. Az átirányított (referrált) látogatók (akik más webhelyeken található linkekre kattintanak, amik a weboldaladra mutatnak) nem számítanak organikus forgalomnak.

Ha az organikus forgalom aránya alacsony a weboldaladon, az azt jelenti, hogy így vagy úgy, de többet fizetsz a látogatók, potenciális leadek és ügyfelek megszerzéséért, mint kellene.

Ne értsd félre, mert az, hogy organikus forgalmat szerezz, nincs ingyen. Viszont költséghatékonyabb és fenntarthatóbb modell a közönséged elérésére, mintha csak fizetett kampányokra alapoznál. (Utóbbi esetben ugyanis amint elzárod a pénzcsapot, a forgalom elapad, míg az optimalizált tartalom hosszú távon, további költés nélkül is forgalmat generál neked.)

Az organikus forgalom növelésének legbiztosabb módja a keresőoptimalizálás (SEO-) alapú tartalommarketing: annak beazonosítása, hogy a célközönséged tagjai hogyan és miért használják a különböző keresőkifejezéseket, és erre alapozva olyan részletes, mélyreható, valóban értékes tartalmak létrehozása és publikálása, amiben megválaszolod a közönséged kérdéseit.

Erre a célra kiválóan alkalmasak például az alábbi tartalomformátumok:

• Felhőkarcoló cikkek, avagy skyscraper tartalmak (hosszú, 5-10 ezer szavas anyagok, amelyek egy jól körülhatárolt niche-témával kapcsolatos kérdések széles körére adnak választ).
• Szakértői round-upok (kérdések kiküldése egy terület szakértőinek egy adott témában, majd a beérkező válaszok összesítése egy cikkben – remek linképítő technika).
• Interjúk (szakmai beszélgetés egy jól ismert szakértővel, aki hitelességet és láthatóságot kölcsönözhet az oldaladnak, és segít az organikus forgalom növelésében, az idézéseken keresztül pedig backlinkek szerzésében).
• Terméktesztek vagy -összehasonlítások (a célközönség tranzakciós és információs keresési szándékainak megcélzása).
• Saját kutatás (a vásárlóidról, a viselkedésükről, a közönséged számára érdekes piaci trendekről stb. rendelkezésre álló adatok alapján).
• How-to cikkek és útmutatók (lépésről-lépésre leírások, amelyek segítenek egy konkrét, a termékedet tekintve releváns probléma megoldásában, hogy pozitív érzelmi visszacsatolást hozz létre a megoldásban való segédkezéssel).
• Vendégposztok, branded content (más weboldalakon közzétett tartalmak jellemzően annak érdekében, hogy backlinkeket és ismertséget szerezz, és a célközönséged nagyobb részét érd el, illetve forgalmat csatornázz a saját weboldaladra).

Talán észrevetted, hogy a listában csak írott tartalmak szerepelnek. A videók, infografikák, podcastok és hasonló tartalmak is hatékonyak lehetnek, azonban a jó helyezéshez ezeknek a formátumoknak is írott tartalomra van szükségük, hogy támogassák őket, mert a Google crawlerei ezeket ma még nem értik meg teljesen.

(Meg persze én magam inboundos copywriter vagyok a lelkem mélyén – fogalmam sincs mélységében, hogyan kell jó podcastet vagy TikTok-videót összerakni, ezért nem is szakértek ezekről.)

Ha azt látod, hogy az oldaladon stabilan alacsony az organikus forgalom, első körben arról kell meggyőződnöd, hogy a technikai háttér rendben van: a tárhely működik, a Google látja az oldalad, nincsenek az aloldalak teleszemetelve nem működő JavaScript kódokkal, nem törött a belső linkhálózatod és így tovább.

Ezután időt kell szakítanod arra, hogy kulcsszókutatást végezz, amely alapján kidolgozhatod a tartalomfejlesztési stratégiádat.

Ha időt szánsz a kutatásra, akkor számíthatsz arra, hogy tartalmaidat megtalálják majd a válaszokat kereső emberek – és idővel egyre jobb helyezést érnek el a találati oldalakon, még több organikus forgalmat generálva.

A minőségi tartalom visszacsatolásos spirálként működik, míg el nem éri a potenciálja maximumát: minél többen kattintanak rád a Google-ben és minél több időt töltenek el az oldaladon, a Google annál inkább látni fogja, hogy a tartalom minőségi, annál előrébb rangsorol a felhasználói viselkedés alapján és így még több embert érhetsz el.

Mi a különbség közvetlen, hozzá nem rendelt és organikus forgalom között?

A forgalomforrások precíz szétszálazása korábban sem volt leányálom, de a GA4 bevezetése még egyet csavart a dolgokon.

Eredendően a közvetlen forgalom (direct traffic) azokat a látogatókat jelöli, akik a weboldaladra úgy érkeznek, hogy az URL-t begépelik a böngésző címsorába, vagy rákattintanak egy könyvjelzőre.

Korábban a közvetlen forgalom alá söpört be az Analytics (szinte) minden olyan látogatót, akikről nem tudta megállapítani, pontosan honnan jöttek – a GA4-ben viszont ők már egy teljesen külön kategóriát kaptak, ez lett a hozzá nem rendelt forgalom (unassigned traffic). Ők azok, akikről az analitika nem tudja megállapítani, honnan jöttek.

Miért nem tudja? Például ezek miatt:

• A kattintás egy alkalmazáson vagy szoftveren belül történik, és nem kap paramétert. A legtöbb alkalmazás nem adja át a hivatkozási információkat.
• A hivatkozást zárt közösségi csoportokban (pl. Facebook-csoport) vagy közvetlen üzenetben (pl. Messenger) küldik el és kattintják le. Ez az úgynevezett dark social, erről itt írtam még jó régen.
• Az e-mail kliensek nem továbbítják a hivatkozási információkat. Bizonyos kliensek, például az Outlook vagy a Thunderbird hajlamosak erre.
• Jelszóval védett, paywall mögé rejtett felületen történik a kattintás.
• HTTPS-ről HTTP-re mutató hivatkozások: ez elvileg 2017 óta nem probléma, ekkora vezette be a Google a Referer-Policy hivatkozási fejlécet, amivel elvileg feloldódott az akadály, hogy az ilyen hivatkozásokat követhesse az analitika, ezt viszont nem minden böngésző támogatja (jellemzően a Safari, Firefox, Opera régebbi verziói). Ha a látogató ilyen böngészőt használ, rejtve marad a forrás.

A probléma az analitika értelmezésével kapcsolatban az, hogy tudjuk, hogy nem pontos. Azt viszont nem, hogy mennyire nem az.

A közvetlen és unassigned forgalom egy része nagy valószínűséggel valójában organikus forgalom. A Groupon még 2014-ben tesztelte ezt az elméletet, akkor 6 órára deindexelték, a teljes weboldalukat, vagyis lényegében elrejtették a keresők elől. Ez idő alatt elvileg nem jelenhettek volna meg semmilyen keresésben, ami viszont nem befolyásolhatta volna a közvetlen forgalmat.

Ami valójában történt: ez alatt a hat óra alatt a közvetlen forgalom is jelentősen visszazuhant. Annyira, hogy akkor úgy becsülték, akár a 60%-a is organikus forgalom lehet a valóságban.

Tovább bonyolítja a statisztika értelmezését az is, ha a nem releváns forgalmat nem szűrjük ki – például a saját cégünk alkalmazottait, akik a weboldalon dolgoznak, és a rengeteg frissítéssel, kattintással, munkamenettel, a kirívóan sok oldalon eltöltött idővel megboríthatnák az analitika pontosságát. (Ez például a GA4-ben egy egyszerű, IP-re célzott szűrő létrehozásával megoldható.)

Az organikus forgalmad mértéke, trendjei a legfontosabb adataid közé tartoznak, ezért a lehető legpontosabban kell őket ismerned. Ha azt gyanítod, hogy a valós és az analitikában látott adatok között komoly eltérés lehet, akkor a legegyszerűbb megoldás az, ha te is futtatsz néhány, a Grouponéhoz hasonló tesztet.

Fizetett vs organikus forgalom

A forgalom hoz neked leadeket. Következésképp olyan forgalomra van szükséged, amely fenntartható és skálázható.

A fizetett forgalom (paid traffic) a Google Adsben, Facebookon vagy más felületeken futtatott hirdetések kattintásaiból származik, és jó szöveggel, kreatívval, ajánlattal és célzással brutálisan hatékony lehet. A jól célzott kampányok több száz, több ezer potenciális ügyfelet hozhatnak rövid idő alatt, viszonylag alacsony akvizíciós költséggel.

De akadnak a fizetett forgalommal problémák is.

Először: skálázható, de a költségei ezzel arányosan nőnek. Ha hirdetésekre támasztod rá a forgalomszerzési stratégiát, akkor soha nem fog jelentősen csökkenni az egy látogató, lead megszerzésére fordított költséged.

Másodszor: ez egy fenntarthatatlan modell. Értem ezt úgy, hogy ha a hirdetéseket leállítod, ha a pénzcsapot elzárod, azonnal elapad a forgalmad is. Csak addig lesznek új ügyfeleid vagy vásárlóid, amíg pénzt pumpálsz a megszerzésükbe, és így örökre vasmarkába fog a megtérülési mutató.

Ha egy organikus forgalomszerzésre fókuszáló kampányt jól építesz fel, és hajtasz végre, abban az a szép, hogy a skálázhatóság és a fenntarthatóság nem extrák vagy opciók, hanem a szériafelszereltség részei.

A tartalom létrehozása, publikálása és terjesztése nyilván időbe és pénzbe kerül – de a hirdetésekkel ellentétben az optimalizált tartalom hosszú távon növeli a forgalmad akár anélkül, hogy valaha még egyszer hozzányúlnál. Egy örökzöld tartalom évekig vonzhatja a leadeket anélkül, hogy a közzététele után egy fillért is költenél rá.

Konkrét példát szeretnél? Oké, felütök neked egy auditot, amit 2022 januárjában készítettem.

Organikus forgalomszerzési mini-esettanulmány

Az ügyfélnek a megelőző évben több optimalizált skyscraper cikket írtunk, a cél tisztán organikus forgalom vonzása volt, az audit részben ezeknek az anyagoknak a teljesítményét vizsgálta. A legfontosabbat 2021 júliusában publikáltuk, vagyis 6 havi adatból dolgozhattam, ami már éppen elég a SEO-ban következtetések levonásához.

A rangsorolások alapján az Ahrefs akkor így becsülte a havi organikus forgalmat:

Az analitikából kiderült, hogy még ennél is jobban teljesítünk, a várt havi ~300 látogató helyett átlagosan 500-at hoztunk be a találati oldalakról.

A visszafordulási arány normális volt, az oldalon eltöltött átlagos 9 perc 22 másodperc viszont valami egészen brutális adat. Akit az átkattintás után elkötelezett a tartalom, azt nagyon elkötelezte.

A grafikonból láthatod, hogy a valódi forgalomszerzés a publikálás után jó 3 hónappal indult be igazán. A valós organikus forgalom alakulása gyönyörűen követte a rangsoroló keresőkifejezéseket:

Számoljunk egy kicsit. A cikk elkészítése az ügyfélnek 120 000 forintjába került.

Ha egy hónap után akartunk volna következtetéseket levonni, akkor összesen ~500 látogatóval számolva 240 forintra jött volna ki a leosztott ügyfélszerzési költség.

Én januárban már láttam, hogy a cikk már stabilan hozott havi 5-600 látogatót, és azt is, hogy az összes tendencia alapján ennél még többet fog a jövőben.

Ekkorra a behozott ~3000 látogatóval az ügyfélszerzési költség már csak 40 forint volt. Merthogy a cikk nem kér enni, a költsége nem ment feljebb, az akvizíció minden egyes organikus forgalomból behozott látogatóval csak olcsóbb.

A cikk 2023 februárjáig maradt érintetlenül az oldalon, a csúcson a fentiekhez képest 20-30%-kal több organikus forgalmat hozott be, de számoljunk a fix adatponttal. Ha ez idő alatt minden hónapban szereztünk vele 500 látogatót, az azt jelenti, hogy egyetlen látogató megszerzésének költsége a végére 12,6 forintra csökkent.

Ó, és amit még nem érintettünk: ezek nem random demográfia alapján becélzott felhasználók, hanem olyanok, akik saját maguk, önszántukból kerestek rá a témára és kattintották le a mi tartalmunkat, szóval sokkal, sokkal relevánsabb közönségnek számítanak.

Számoljunk egy utolsó gyorsat. Az ügyfél számítástechnikai eszközöket árult, a legolcsóbb kis kiegészítő cucc olyan 5000 Ft körül lehetett a webáruházban. Ahhoz, hogy a befektetés megtérüljön, a legrosszabb esetben a behozott látogatók közül így 24-nek meg kell vásárolnia egyetlen egyszer a legeslegolcsóbb terméket. Ehhez mindössze egy 0,0025%-os konverziós arányt kellene megugrani, aminél még egy a Blahán kiabáló szakadt bolond is jobbat ér el, nemhogy egy hiperreleváns szakmai anyag.

Nem, a tartalommarketing, az optimalizálás nincs ingyen. De fenntartható és játszva skálázható, mert amit egyszer megvettél, arra többet már csak elvétve kell költened, miközben ugyanúgy hozza neked a látogatókat, leadeket és vásárlókat.

SEM vs SEO

A SEM (Search Engine Marketing), magyarul a keresőmarketing egy gyűjtőkifejezés, ami minden, a keresőmotorokkal kapcsolatos marketingtevékenységet összefoglal. Leggyakrabban a PPC és Display hirdetések futtatását értik alatta, de szigorúan véve beletartozik az optimalizálás, az organikus forgalomszerzés is.

A SEO (Search Engine Optimization), magyarul keresőoptimalizálás tisztán az organikus forgalom megszerzésére fókuszál, amihez elsősorban a tartalommarketinget használja fel. Erről többet a nagyon részletes keresőoptimalizálási útmutatómból tudhatsz meg.

Nem igazán tudom megválaszolni, hogy „mi a különbség a SEM és a SEO között”,
egyszerűen azért, mert a SEO a SEM, azaz a keresőmarketing része.

Mivel ebben a cikkben nem a fizetett kampányokra összpontosítunk, a továbbiakban a SEO-t fogjuk gyűjtőkifejezésként használni minden itt tárgyalt tipp, trükk, technika kapcsán.

Mit tehetsz, ha az organikus forgalom csökken?

Oh boy, ezer különféle dolgot. Szóval ez nem egy egyszerű megoldás lesz, hanem inkább egy checklist. Felpöccintjük a motorházat, és elmagyarázom neked az összes alkatrészt, hogy pontosan be tudd lőni, ha gond van, akkor hol találod, és hogyan javíthatod meg.

Kezdjük magával a Nagy Mumussal.

Amikor a Google a felelős

Van az úgy, hogy konzisztensen minden jól csinálsz. Odafigyelve kutatsz, írsz, optimalizálsz, fejleszted a technikai hátteret, aztán egyszer csak megzuhan a statisztika.

Ilyenkor általában egy csapat mérnök meg a lassan öntudatra ébredő keresőalgoritmus rántják ki alólad a szőnyeget. Mutatom, hogyan.

Google algoritmusváltozások

Az algoritmusváltozások meglehetősen gyakoriak a Google háza táján – általában egy nap alatt többször is előfordulnak. A legtöbb ilyen változtatásnak nincs nagy hatása az általános rangsorolásra, azonban időről időre előfordulnak olyan komolyabb, core algoritmusfrissítések, amelyek webhelyek millióinak rangsorolását változtathatják meg jelentősen.

Az elmúlt évtized fontosabb algoritmusfrissítéseit itt gyűjtöttem össze neked.

A széleskörű, core frissítések ritkák, de még a kisebbek is hatással lehetnek az oldaladra. Mondjuk, hogy egy apró kis módosítás miatt egy picivel nagyobb hangsúlyt kap az algoritmusban a felhasználó földrajzi helyzete – te pedig csak értetlenkedve pislogsz, hogy a több nyelven is releváns keresőkifejezésekre (ilyen akár a „seo” is) hirtelen miért zuhant meg hirtelen a rangsorolásod és a forgalmad.

Ha hirtelen csökkenést vagy ugrásszerű növekedést tapasztalsz az organikus forgalomban és a rangsorolásban, legelső körben mindenképpen ellenőrizd, miben sántikál éppen a Google.

Olyan hivatalos oldal, ahol a cég bejelentené a frissítéseket, nincsen, elvétve számolnak csak be egy-egy nagyobbról, a pontos hatásukat pedig végképp csak találgathatjuk, de a Moz és a Search Engine Journal oldalain viszonylag pontosan követheted az aktuális változásokat.

Változások a találati oldal (SERP) szerkezetében

Most nem a rangsorolásról, pozíciókról beszélünk, hanem arról, hogy a Google igen gyakran hajlamos átvariálni a találati oldalak megjelenését. Változatos elemek tűnnek fel és el, helyeződnek át – és ez nyilván befolyásolja azt is, hogy hol jelennek meg az organikus találatok.

A gyakran változó elemek közé tartoznak például a snippetek, infódobozok, releváns kérdések, képek és videók és így tovább.

Gyors példa…

Így nézett ki a találati oldal a „what is seo” kifejezésre, amikor elkezdtem az anyaggyűjtést ehhez a cikkhez…

…és így néz ki most, amikor ezt a fejezetet írom:

Ugyanaz a földrajzi helyzetem, ugyanaz a laptop és böngésző, még a napszak is.

Ez például a következőt jelenti: lehet, hogy a felhasználók ugyanúgy keresnek egy adott kifejezésre, amire te az első organikus találat vagy, a forgalmad mégis csökken egyszerűen azért, mert a Google úgy döntött, hogy a feltett kérdésre már a találati oldalon válaszol egy snippetben – és így csökken azoknak a felhasználóknak a száma, akik ténylegesen rákattintanak a találatokra, hogy választ kapjanak.

A teendőd a következő:

• Próbáld úgy optimalizálni a tartalmad, hogy az oldalaid ne csak az organikus találatok között jelenjenek meg, hanem például definícióként megjelenhessenek snippetben is.
• Rendszeresen ellenőrizd nemcsak a Google-t, hanem a SEO-val foglalkozó szakmai oldalakat is, így ha valamilyen változás történik, tudni fogsz róla.
• Rendszeresen ellenőrizd, hogy a legfontosabb kulcsszavaidra milyen elemek jelennek meg a találati oldalakon. Ezt a legtöbb SEO szoftverben könnyen megteheted. Így néz ki például az Ahrefs Keyword Explorerben a „what is seo” SERP lebontva:

Itt például a találati oldal egy sor plusz elemet tartalmaz – sitelinkeket a skyscraper cikkekhez, további kérdéseket, knowledge panelt. Jelenleg viszont nem tartalmaz snippetet, tehát ha van egy hiper-optimalizált tartalmad a témában, egy snippetnek alkalmas bekezdése elhelyezésével akár előre is kerülhetsz és visszaszerezhetsz némi forgalmat, ha korábban hátrébb toltak a kapcsolódó kérdések a listában.

Google-büntetések (és a kijavításuk)

Ha olybá tűnik, hogy egyébként minden rendben van, mégis romlanak a helyezéseid, lehet, hogy kaptál egy Google-büntetést, csak még nem tudsz róla.

Feltételezni fogom, hogy nem trükközéssel, black hat módszerekkel igyekszel előrébb kerülni és organikus forgalmat szerezni, induljunk ki ebből. (A SEO-útmutatóban részletesen olvashatsz a black, grey és white hat módszerekről.)

Nem valószínű ugyan, de megeshet, hogy egy algoritmusfrissítéssel korábban elfogadott vagy szürkezónás módszerek átkerülnek a tiltott kategóriába, és akik erről nem értesülnek, nem változtatnak az oldalaikon, hamarosan elkezdenek büntetéseket kapni a nyakukba.

Előfordulhat az is, hogy a Google egy egyébként teljesen természetes változást vagy folyamatot valamiért black hatnek néz.

Tipikus példa lehet erre a hirtelen beáramló backlinkeké, köztük rosszindulatú, rossz minőségűekkel is (a rosszindulatú backlinkek azonosításáról és a tőlük való megszabadulásról lejjebb részletesen fogunk részletesen beszélni).

Az organikus backlinkprofil-növekedés leegyszerűsítve azt jelenti, hogy egyenletes ütemben, megbízható weboldalakról (nem feltétlenül magas hitelességű [authority], de semmiképpen sem spammelő oldalakról) szerzel hivatkozásokat.

Egy hirtelen megugrást könnyen anomáliaként, red flagként értékelhet a Google:

Ha a hirtelen megjelenő backlinkek között sok a gyenge, spam jellegű oldal, az algoritmus úgy ítélheti meg, azzal próbáltad javítani a helyezésedet, hogy alacsony minőségű oldalakról vásároltál backlinkeket vagy linkkatalógusokba küldted be az URL címedet. Vagyis úgy tűnhet, hogy megpróbálod becsapni az algoritmust, ez pedig büntetést eredményezhet.

A legjobb példa erre természetesen a 2012-es Panda-frissítés, amely gyorsan megtizedelte a tartalomfarmok, linkfarmok, privát bloghálózatok és alapvetően bárki rangsorát, aki erősen befektetett a „cikkmarketingbe” – nagyon rossz minőségű és rövid „posztok” közzétételébe több száz, többnyire irreleváns oldalon, csak azért, hogy bővítse a backlink-profilját.

Ezt korábban a Google nem igazán büntette – egészen a Pandáig, amikor is komplett rossz minőségű hálózatokat hajítottak ki első helyezésekből, sok esetben teljesen kizárták őket a rangsorolásból.

Így ellenőrizheted, kaptál-e Google-büntetést

Ez viszonylag egyszerű: a Search Console-ban a kézi büntetéseket a Security & Manual actions / Manual actions menüpontban találod (lásd itt jobbra).

Ha a weboldalad büntetést kap, erről értesítést kapsz a konzolban, ami elvileg pontosan megjelöli az okot és az irányelveket, amelyeket a Google szerint megsértettél.

Előfordulhat, hogy nem manuális, hanem automatikus büntetést kapsz, ami befolyásolja a rangsorolásod – ezt jellemzően az alábbiak egyike válthatja ki:

• Feltört weboldal: teljesen mindegy, hogy egy egyszemélyes one-pagered van, vagy te vagy a Sony, minden egyes nap botok, rosszabb esetben hekkerek fogják támadni az oldalad. (Gyors csekk az adminfelületre – áh, igen, hozzám ma Szingapúrból próbáltak ötször belépni.) Ha nem vagy biztos benne, hogy az oldaladat feltörték-e, kövesd a Google utasításait az ellenőrzéshez. Ha pedig vissza szeretnéd hozni az életbe az oldalad egy feltörés után, ahhoz itt találsz hasznos tippeket.
• Duplikált tartalom: minél kevesebb eredeti tartalmad van, annál kevésbé érdekes vagy értékes. A Google előnyben részesíti a rendszeresen frissített, jó minőségű, hosszú formátumú, eredeti tartalommal feltöltött oldalakat. A duplikálás könnyen lehet a részedről önkéntelen ballépés: például elfelejtetted noindexelni az automatikusan generált keresési találati oldalakat vagy a landing page-változatokat. Ezekre és a kijavításukra rövidesen részletesen kitérünk. (A Google hivatalos irányelvei szerint a tartalomduplikáció önmagában nem vezet büntetéshez – de az algoritmus ennek ellenére visszasorol.)
• Gyenge minőségű tartalom: Nem elég az eredeti tartalom, minőséginek is kell lennie. Az algoritmusok több tucatnyi tényező – olvashatóság, hosszúság, szerkesztés stb. – alapján elemzik a szövegedet. Ha az összes aloldaladon néhány tucat rosszul megírt szó szerepel csak, az finoman szólva sem előnyös.
• Természetellenes backlink profil növekedés: ahogy említettem, a Google jobban szereti, ha a növekedés természetes. Nos, ez egy olyan tényező, amelyre nincs közvetlen ráhatásod: ha egy rosszindulatú konkurens egy csomó linkfarmra beküldi az oldaladat csak azért, hogy kárt okozzon neked, erre csak reagálni tudsz. Szerencsédre az ilyen linkek letiltása viszonylag egyszerű, és ebben a cikkben lépésről lépésre bemutatom, hogyan teheted ezt meg.
• Túl sok átirányítás, törött oldalak: mindig figyeld a weboldalad belső linkszerkezetét. Győződj meg róla, hogy ha vannak átirányításaid, azok 301-es átirányítások, és releváns oldalakra mutatnak, különben a Google úgy dönthet, hogy becsapod a felhasználókat azzal, hogy valaminek az ígéretével csalogatod őket, majd valami mást mutatsz nekik. Figyelj a törött oldalakra és linkekre is: győződjön meg róla, hogy a belső linkek mindig naprakészek.
• Cloaking: ha a Google azt észleli, hogy a felhasználóknak más oldalakat mutatsz, mint a crawlereknek, akkor szinte biztos a büntetés: ez egy nagyon alapvető black hat technika, a célja az emberek és a robotok megtévesztése (mondjuk azzal, hogy a robotnak egy hiperoptimalizált oldalt mutatsz, az embert meg átdobod egy termékoldalra vásárolni). Ha vannak olyan oldalaid, amelyek – akár szándékosan, akár véletlenül – látszólag cloakingot alkalmaznak, azonnal szabadulj meg tőlük. (Hogy mit lát a Google az oldaladból, a Search Console-ban az Inspect URL eszközt használva tudhatod meg.)
• Kulcsszóhalmozás (keyword stuffing): nagyon nehezen tudnám elképzelni, hogy ezt a cikket olvasod (ami azt jelenti, hogy van minimum valami elképzelésed a SEO-ról), mégis kulcsszavakkal teletömött aloldalak vannak a szájtodon. De lehet, hogy valamelyik szerkesztőd vagy fejlesztőd hibázott, félkész oldalt tett közzé, amolyan lorem ipsummal feltöltött vázlatot vagy ilyesmi. Tehát győződj meg róla, hogy egyik, de tényleg egyik oldalad sincs telehalmozva random kulcsszavakkal. Általában a kulcsszavak sűrűsége 0,5-2% körül optimális (amikor itt tartok a cikk írásában, a Rank Math utolsó hibajelzése a 0,45%-os arány éppen) – nem mintha ez annyira számítana, de egy jelentősen magasabb érték felkeltheti a Googlebotok figyelmét. Ha tehát találsz valamit magadnál, ami így néz ki, töröld ki:

• Felhasználók által generált spam: minden pillanatban botok milliói keresik a nem védett kommentszekciókkal rendelkező oldalakat, ahol a saját oldalaik linkjeit spammelhetik. Ügyelj rá, hogy ha lehetőséget adsz a felhasználóknak az interakcióra, védekezz a botok ellen, a user generated spam ugyanis a weboldal tartalmának részeként fog megjelenni. A árt a rangsorolásának, vagy akár büntetést is eredményezhet.

Ha nem használsz szándékosan black hat módszereket, akkor a legtöbb esetleges büntetés, amit kapsz, könnyen javítható lesz, és a rangsorolásaid visszaállása is gyorsan lezajlik.

Ez persze nem garancia, szóval igyekezz rendszeresen ellenőrizni az oldalad, nem találsz-e rajta véletlen szabálytalanságokat.

Ellenőrizd, tényleg indexel-e a Google

Attól még, hogy egy aloldalt élesítesz, nem biztos, hogy az meg is jelenik a Google-ben. Márpedig ha nem jelenik meg, nem érkezik rá organikus forgalom. Ennek egy sor oka lehet, a leggyakoribbak:

• A keresőbot egyszerűen még nem találta meg az oldalt – ha nem küldöd be külön az indexelési kérelmet, napokba, akár hetekbe is telhet, mire egy crawler odatéved.
• A crawler nem talál oda az oldalra – általában azért, mert nem mutat rá egyetlen backlink vagy belső hivatkozás sem, és nem szerepel az oldaltérképben sem.
• Az oldal rendkívül alacsony minőségű, gyenge tartalmú, nem optimalizált, így a Google értéktelennek ítéli.

Hogy mely oldalaidat indexeli a Google, melyeket nem, és melyekről nem is tud, nagyon egyszerűen ellenőrizheted a Search Console-ban:

Én nagyon rövid pórázon tartom a Google-t: minden egyes releváns oldalt a publikálás után azonnal megvizsgáltatok vele, és minden olyan aloldalt, amit nem szeretnék, hogy indexeljen, letiltok. Kifejtem.

Ha publikálsz egy oldalt, amit fontos, hogy a Google indexeljen, és ezt rövid időn belül szeretnéd látni, használd az URL Inspection eszközt. Ezt látod az oldal tetején, ide egyszerűen be kell illesztened a kérdéses URL-t:

Azt, hogy az aloldalt indexeli-e a Google, azonnal meg fogod tudni.

Akár első alkalommal szeretnéd bemutatni az oldalt a keresőnek, akár újra akard indexelni (mert mondjuk komolyabb változtatásokat, optimalizációt végeztél rajta) a „Request indexing” opciót válaszd.

Ugyanitt láthatod azt is a vizsgálatot követően, hogy a crawler pontosan hogyan látja az oldalad, és hogy szerinte van-e vele bármilyen probléma.

A indexelés a kérés beküldését követően viszonylag gyorsan megtörténik, és ideális esetben mondjuk fél napon belül már rangsorolhat is az oldalad.

Azt javaslom, hogy mindig kérd az oldalaid újraindexelését, ha:

• Komolyan változtatsz a tartalmukon,
• Megváltozik az URL-jük,
• A Google által jelzett hibákat kijavítottad,
• Hoszting szolgáltatót váltasz,
• Korábban véletlenül noindexre raktad az oldalt,
• Változtattál a canonical tagek használatán.

Amikor a probléma a te oldaladon van

Domainváltozás, weboldal-költöztetés

Ha elköltözteted a komplett weboldalad, akkor biztos, hogy megszenvedi az organikus forgalom. Még ha mindent tökéletesen csinálsz, a Googlebotoknak akkor is időbe fog telni, amíg értelmezik, hogy ugyanaz a tartalom költözött el, feltérképezik az új webhelyet, és visszahelyezik korábbi rangjaiba.

Kizárt, hogy áldozatok nélkül hajts végre egy költözést, még ha ezek ideiglenesek is. Alább egy konkrét példa: egy .com domain alatti, több száz cikket tömörítő tudástár költözött be egy megújult, .hu címen működő, pöpec WordPress oldalra.

A tartalom kiváló volt, nem véletlenül rangsorol jól korábban – azért is tudom, mert nem kis részét én írtam. A későbbi zuhanás a tartalomfejlesztés elhalásának köszönhető, de jól látszik, hogy még ha a „váltás” a rangsorolásokban viszonylag gyorsan lezajlott is, soha nem nőtt fel korábbi önmagához organikus forgalomban:

(Gyaníthatóan szerepet játszott a csökkenésben az is, hogy míg a korábbi domainen a cikkek egy része fizetős, paywall mögé rejtett volt, nagy részük viszont szabadon elérhető, az új domainen már az ingyenes anyagoknak is csak egy részét láthatjuk regisztráció nélkül.)

Ha teljesen új a domain, ahová költözöl, az egyéb problémákat is felvet. A korábban bezsebelt backlinkek immár csak átirányítással működnek majd, ami nem szerencsés. A Google-nek nem lesznek korábbi adatai a felhasználói viselkedésről. Semmi historikus adata nem lesz, ami alapján tudná, hogy ez a tartalom tényleg jó – vagy csak erősen korlátozott, ha tényleg profin megy a költözés a technikai oldalon is.

A folyamatot felgyorsíthatod egy jó sitemappel, mintaszerű 301-es és 302-es átirányításokkal, de legfőképpen azzal, hogy aktívan szólsz a Google-nek róla, hogy elköltöztél.

A Search Console-ban a beállítások között találod a címváltoztatási eszközt, ahol szépen el is magyarázzák, mi a teendőd.

Réteges navigáció és fazettás keresés

Olyan jelenség ez, amivel szinte naponta találkozom, jellemzően webáruházaknál: a weboldal minden egyes oldalának indexelése – beleértve a keresési eredményekhez és szűrőkhöz automatikusan generált oldalakat is.

Az olyan platformokon, mint például a Magento, ezek az oldalak hajlamosak úgy szaporodni, mintha nem lenne holnap: minden egyedi keresés vagy attribútumkombináció (mint például méret, ár, súly stb.) esetén egy új oldalt generál a webshopmotor.

A probléma a következő: ha hagyod, hogy a Google crawlerei hozzáférjenek ezekhez az oldalakhoz és indexeljék azokat, az algoritmus több ezer (esetleg több százezer) nagyon alacsony minőségű és nagyon hasonló tartalmú oldalt fog látni. Bármilyen értékes más tartalom is van az oldaladon, az idővel egyre nagyobb és nagyobb eséllyel veszik el ezek között.

Hadd mutassak egy példát. A BuiltWith adatbázisát használva kiválasztottam egy véletlenszerű Magento webáruházat, az Eufootwear.eu-t:

Lefuttattam az oldalra egy egyszerű keresést a site: attribútum segítségével, hogy megtudjam, hány indexelt oldaluk van. Mint kiderült, közel negyedmillió:

A 244 ezer indexelt oldal önmagbában nem feltétlenül hiba jele: természetesen léteznek webshopok, amelyek több ezer terméket értékesítenek több tucat különböző országba. Ha ~8000 különböző terméked van, például autóalkatrészek, és 30 különböző országba szállítasz, akkor még szűrők nélkül is lehet ennyi oldalad különböző nyelveken.

Itt azonban nem ez a helyzet: Az Eufootwear.eu szépen bemutatja, hogyan robbanthatja fel az indexelt oldalainak számát, ha elfelejted a keresési eredmények noindexelését.

A webshopban rengeteg termék található, így természetesen egy sor szűrőt kell használni ahhoz, hogy a nekünk való terméket megtaláljuk. A modernebb oldalak ehhez már olyan megoldásokat használnak, mint a fazettás szűrés (faceted filtering), ami valós időben és gyorsabban vezet el az ideális termékhez, de rosszul beállítva több találati oldalt is generál.

A probléma itt: az oldal fejlesztői nem tiltották le a találati oldalak indexelését, így most minden egyes szűrő minden egyes kombinációjának eredményeit beolvassa a Google:

Ez több okból is gond.

A Google több százezer, tartalmilag szinte azonos aloldalt lát a domainen, nagyon kevés tartalommal, és persze 0 organikus forgalommal – ami elképesztően lerontja a teljes webhely átfogó statisztikáját.

A Google-nek van egy crawl büdzséje. A részleteket itt találod, a lényeg ez: a büdzsé meghatározza, hogy a Google milyen gyorsan indexeli be az oldalaidat, a tartalmaid hogyan és mikor jelennek meg a találati oldalakon. Ha értékes tartalom jelenik meg az oldaladon, de az indexelési beállításaid nem megfelelőek, akkor lehet, hogy észre sem veszik, mert a keresőmotor ehelyett csak több ezer belső keresési eredményt fog feltérképezni.

A hivatalos álláspont nagyon egyértelműen van megfogalmazva, első helyen említi a fazettás keresést:

Ugyanez a jelenség negatívan hathat azoknak az oldalaknak a backlink profiljára is, akiket a webshop a láblécben hivatkozik.

Erre nagyon könnyű konkrét példát találni, egyszerűen le kell kérni egy Magento-fejlesztéssel foglalkozó cég linkprofilját. Én most rápillantottam az Oanderére, és rögtön találtam is egy elkövetőt: az ujhaz.hu oldalról több mint 3,2 millió backlink mutat rájuk, ráadásul mind dofollow, vagyis leköveti a Googlebot:

Egyetlen kattintás, és meg is van a bizonyosság: az ott bizony az Oander logója a láblécben, egy linkkel a weboldalukra. És mivel a lábléc minden egyes oldalon megjelenik, ezért akárhány termékoldalt, keresési találatot generál le a webáruház, az mind egy plusz dofollow hivatkozást csap hozzá a linkprofilhoz…

Ezt a problémát megoldani egyébként egyszerű, elegendő egyrészt a láblécben szereplő hivatkozásoknak adni egy nofollow attribútumot (ha elszenvedő fél vagy, akkor szólni a másik weboldal webmesterének), hogy a crawlerek ne olvassák be, másrészt pedig noindex-re rakni minden olyan URL-t, minden aloldalt, amit automatikusan generál a rendszer.

A megoldás

Két teendőd van, hogy a fentieket könnyen elkerüld.

Használd a canonical tageket

Adj hozzá canonical tageket minden kategóriaoldalhoz, olyan oldalakhoz, ahol szűrőket használhatnak a látogatóid és más olyan aloldalakhoz, amelyeket így vagy úgy automatikusan továbbgenerálhat a rendszer, ebből a Googlebot azonnal megérti, mi a helyzet.

Ha a baj már megtörtént, ideiglenesen eltávolíthatod a keresési találatok közül a már beindexelt oldalakat a Search Console-ban addig, míg on-site nem orvoslod a problémát:

Ezt viszonylag könnyen be lehetne állítani az áruház kódjában. De ez nem biztos, hogy elég lesz, ha már van egy olyan áruházad, amely több ezer feleslegesen indexelt oldallal rendelkezik. Ebben az esetben a Search Console Removals eszközét eszközt kell használnod.

Ezután jöhet az állandó megoldás.

Tiltsd le az indexelést a robots.txt fájlban

A második dolog, amit meg kell tenned, hogy letiltod az ilyen oldalak feltérképezését a robots.txt fájlban.

A legtöbb esetben ez meglehetősen egyszerű, egy másik Magento áruház, a superbrightleds.com robots.txt-je gyönyörűen bemutatja:

De ha az URL-ek között olyan szűrők jelennek meg, amelyekben egy „?” vagy más speciális karakter karakter szerepel, akkor is elég ennyit beírnod a fájlba:

Disallow: /*?

Vagy ha még konkrétabb akarsz lenni, akkor így:

Azt javaslom, mielőtt magad kezdenéd el az ilyen javításokat, egyeztess egy fejlesztővel ésvagy SEO-szakértővel, mert elég pár karaktert elgépelni, hogy még nagyobb kárt okozz.

Analytics követőkód

Alkalomadtán amikor azt látod az analitikában, hogy az organikus forgalom csökken, lehet, hogy egyszerűen csak maga az analitika tört el.

Amikor egy weboldal frissül, költözik, új alapvető bővítmények cserélődnek rajta, a korábban beillesztett követőkód is „elveszhet”. Azalatt, amikor 2023 közepén mindenki átállt az új GA4-re, több olyan példát is láttam, amikor az egyes weboldalakhoz rendelt adatfolyamokat és követőkódokat összekeverték, a jól működőnek tűnő hozzárendelés dacára egy teljesen más adatfolyam adatait fogta az Analytics, mint kellett volna.

Ha tehát valami komolyabb esemény után kezd az organikus forgalom csökkenni, először is ellenőrizd, hogy nem csak mérési hiba-e, hogy a követőkód megfelelően van-e beillesztve.

Hogy a kódot (avagy most épp „mérési azonosítót”) megleld, az Analyticsben, látogass el az Adminisztráció / Adatfolyamok fülre, itt rákattintva a kívánt weboldal adatfolyamára meg is kapod:

Itt látni fogod azt is, hogy az Analytics fogad-e adatokat, vagy éppen inaktív az adatfolyam.

Ha bármi problémásat látsz, ellenőrizd a saját oldaladon, hogy jól van-e beillesztve a kód. Annak függvényében, hogy milyen platformot használsz, netán kézzel illeszted-e a kódba az azonosítót, mindig máshol kell ezt keresned, de szerencsére a Google Súgója itt is kisegít.

Duplikált tartalom

Néhány alap megállapítás:

• Ha az oldalaidon duplikált tartalom szerepel, az sohasem jó – legfeljebb semleges.
• Csak azért, mert tartalmat duplikálsz, nem büntet a Google – hacsak nem úgy véli az algoritmus, hogy ezzel akarsz trükközni.
• Az, hogy nem büntet a Google, még nem jelenti azt, hogy nem sorol hátrébb.

Ha ezeket az axiómákat elfogadtad, mehetünk tovább.

Tartalomduplikáció rengetegféleképpen felütheti a fejét az oldalaidon.

A leggyakoribb a különféle automatikusan generált oldalakon megjelenő tartalom, mint a nagy webáruházak találati oldalai. Erről ebben a pontban bővebben olvashatsz, a megoldás is ugyanaz. A keresőalgoritmus képes felismerni az ilyen eseteket, és általában megoldja, hogy a legjobb minőségi oldalt rangsorolja előre, ezért büntetést kapni nem fogsz – de akkor is felesleges plusz munkát adsz a keresőnek, pazarlod a crawl büdzsét, és vakon bízol abban, hogy mondjuk 10 ezer oldal közül ő válassza ki, melyiket jelenítse meg.

Az automatikusan generált oldalak indexelését tiltsd le, és ezzel nincs is több gondod.

Duplikáció előfordulhat akkor is, ha egy-egy landing oldalnak egyszerre több változatát élesíted – mondjuk mert A/B tesztelsz, vagy a különféle célközönségeknek minimálisan módosított változatokat akarsz mutatni.

Ebben az esetben is az a célszerű, hogy válassz egy kanonikusat (eredetit), ezt jelöld meg a canonical címke használatával, a többi indexelését pedig tiltsd le. Ebben az esetben már megeshet, hogy akár trükközésként is értelmezheti az algoritmus a duplikálást.

A harmadik gyakori eset: a termékoldali szövegek duplikálása.

Mondjuk, hogy van egy webáruházad ötezer termékkel. Nyilván nem készíthetsz egyenként mindhez leírást, de nem akarod üresen hagyni sem ezt a részt. Ilyenkor előfordul, hogy az egymáshoz nagyon hasonló termékeknél (ugyanaz a póló csak más mintával, színben stb.) egy leírás készül, és azt helyezik el a webshopban minden hasonló termékoldalon.

Pár éve erre még azt mondtam volna, hogy hagyd a francba a termékoldalakat, és koncentrálj inkább a kategóriaoldalakra, készíts guide-okat. Ezek ma is teljesen valid megoldások.

A mázlink viszont az, hogy ma már készíthetsz nem duplikált, tényleg egyedi leírást akárhányezer termékhez is, ugyanis közben beköszöntött az AI hajnala. Egy szimpla GhatGPT-előfizetés után feltöltheted a teljes termékkatalógusodat, egyedi leírásokat kérhetsz minden termékedhez, ezeket pedig már csak ellenőrizni kell utólag, ami két nagyságrenddel kevesebb, és sok nagyságrenddel olcsóbb meló.

Mint látod, a szándékolatlan tartalomduplikáció okozta problémákat feloldani eléggé egyszerű. Ha viszont netán szándékosan duplikálnál tartalmat, mert attól majd biztos jobban, többször, előrébb jelensz meg a Google-ben – akkor az a rossz hírem van, hogy amit csinálsz, az tökéletesen etikátlan és egyben haszontalan, plusz önsorsrontó, és még ezzel is elkéstél úgy 10-15 évet.

Kulcsszó-kannibalizáció

A kulcsszó-kannibalizáció egy nagyon egyszerű koncepciót takar: ugyanarra a témára (kulcsszóra) több aloldalt húzol fel, így aztán egyik sem fog igazán jól rangsorolni rá – vagy éppen az fog, amelyiket nem akarod. Ez pedig hatással van az organikus forgalomra, ami vagy megoszlik, vagy éppen más, jobban célzott konkurens tartalmakra áramlik át.

(A jelenséget röviden említettem már a keresőoptimalizálási útmutatóban.)

Ha csalikat, belépőtermékeket helyezel ki, ez a jelenség teljesen organikusan előfordulhat. Ugyanígy új opt-in oldalakkal, landingekkel, szolgáltatás-aloldalakkal vagy akár blogbejegyzésekkel is.

Az oka az, hogy ugyanarról a témáról írsz, szűken ugyanazt tárgyalod, tehát a tartalom is hasonló lesz, amit a Googlebot beolvas, és így hiába optimalizálsz tudatosan, ezzel pont magadnak fogsz ártani.

Amikor van 5-10 aloldalad, és mind ugyanarról a témáról szól, a Googlebot a döntésparadoxonhoz hasonlót él át. Támpont híján pedig, mivel muszáj valamit választania, lehet, hogy pont nem úgy rangsorol majd, ahogy azt te elképzelted.

Mutatok konkrét példát.

A Profession HRFeed blogjában évek óta működik egy elég jól felépített leadszerző folyamat, ami az employer branding témáját dolgozza fel.

Készült hozzá csalianyag (letölthető PDF), opt-in oldal, ahol ezt le lehet tölteni, cikkek a blogba az egyes résztémákról, és egy content guide oldal is, ami a csalira és ezekre a cikkekre irányít.

Optimális esetben ezek a következő sorrendben rangsorolnának:

1. Content guide
2. Opt-in oldal
3. Blogcikkek

Ezzel szemben a jelenlegi sorrend a következő:

1. Content guide, eddig jó
2. Maga a konkrét csali, a közvetlen hozzáférhető PDF fájl, itt már megbicsaklunk
3. Egy véletlenszerű blogcikk a témában a sok közül
4. Opt-in oldal
5. Az „employer-branding” tag a blogon

Még pár gyors példa, amikor a kannibalizáció könnyen előfordulhat:

• Landing-variációkat használsz, mondjuk forgalomforrás szerint kis eltérésekkel, de a tartalmad nagy része duplikáció.
• Rengeteg hasonló termékoldalt élesítesz, ahol a tartalom és a termékek elnevezése nagyrészt egyezik.
• Rendezvénysorozatot csinálsz, de minden alkalommal ugyanaz a név, hasonló a tartalom, a landing felépítése, viszont a korábbi, már elavult landingeket nem deaktiválod.

A megoldások

Először néhány nagyon alap lépés:

• Deaktiváld a régi, már nem használt landingeket, termékoldalakat stb.
• Használj ilyenkor 301-es átirányítást, ha külső és belső hivatkozások mutatnak rájuk, hogy a Googlebot ne 404 oldalakra érkezzen.
• Amit a Google-nek egyáltalán nem kell látnia (pl. landingek variánsai, a csalianyag maga és hasonlók), azt tedd noindex-re, akár a robots.txt-ben, hogy ne is menjen utána a robot.

A haladóbb módszerek:

Canonical tag használata

Minden duplikátum, vagy épp olyan tartalom esetében, amit szeretnél a találati oldalon a legfontosabb mögé rangsorolni, használd a canonical tag-et.

Ezzel jelezheted a crawlernek, hogy az adott tartalmat szeretnéd-e kiemelten kezelni, illetve a duplikátumok esetében a fontosabb felé terelheted a crawlert. A részletes használatáról itt olvashatsz, a jobb SEO bővítmények a meló nagy részét elvégzik helyetted, nem kell a kódban turkálni.

Cornerstone tartalmak jelölése

Közvetettebb eszköz: jelezd a SEO bővítményednek, ha egy tartalom cornerstone (sarokkő), és figyelmeztetni fog, hogy linkeld azt más tartalmakból.

Ezzel egyrészt egészségesen fejlődhet a belső linkhálózatod (ami a Google-nek is tetszeni fog), másrészt pluszban azt is eszedbe juttathatja, hogy jelöld a canonical taggel a főtartalmat az újabb kontenteknél.

Long-tail kifejezések célzása

A magyar piac alacsonyabb volumeneivel ez sajnos kevésbé hatékony, de azért valamennyire életképes gyakorlat.

A lényeg annyi, hogy a főtartalmad célozza a fő kifejezést, mondjuk azt, hogy „keresőoptimalizálás”.

A csalid pedig célozhat egy hosszabb, specifikusabb kifejezést (amire van létező keresési volumen), mondjuk azt, hogy „Google keresőoptimalizálás ingyen”.

Mindez minimális fáradtságot igényel, főleg, ha jó pluginekkel segíted a saját munkádat.

Az, hogy egy-egy tartalmat optimalizálsz, jó, de arra is figyelned kell, hogyan látja a Google az oldaladat rendszerben, milyen a hierarchia, különben az idei eseményed fő landingjét lehet, hogy le fogja nyomni a találati oldalon egy mára elavult blogcikked 2015-ből.

Alacsony organikus forgalmú, 0-traffic oldalak

Az a helyzet, hogy a weboldalad nagy része fölöslegesen létezik.

Még soha, nem fordult elő, hogy bemenjek egy olyan oldal analitikájába, amin mondjuk 20+ publikált oldal létezett, és ne találjak olyat, amit ha instant törölnék, senki nem venné észre.

Leegyszerűsítve ennek három oka lehet:

1. Az oldalt nem is kell látnia a Google-nek, mert mutált landing, opt-in, köszönőoldal, adatvédelmi szabályzat és így tovább.
2. Az oldalt látnia kéne a Google-nek, de ez mégsem történik meg.
3. Az oldalt látja a Google, csak éppen senki sem kattintja le, nem érkezik rá organikus forgalom.

Az első eset a legegyszerűbb. Ilyenkor nincs más teendőd, mint hogy belépsz az adminfelületre az oldaladon, és sorban deaktiválod azokat az aloldalakat, amelyek múltbéli, már nem releváns ajánlatokhoz, eseményekhez, kampányokhoz készültek.

Nemrég egy kollégának kellett levelet küldenem hasonló ügyben: épp inspirációt kerestem egy landing oldal szövegéhez, így rákerestem egy évente többször esedékes rendezvényre, amiről tudom, hogy mindig szuper szövegekkel hirdetik meg. És most, 2023-ban meg is találtam még a 2020-as első konferencia landingjét is, sőt, még jegyet is tudtam volna venni rá, mert senki sem lőtte le utólag a folyamatot és az aloldalt. A Google még a kosarat is látta és indexelte.

A másik kettő szerencsétlenebb eset.

Hogy találd meg a 0 organikus forgalmú oldalakat?

1. Az Ahrefsben nyisd meg a Top pages funkciót, és exportáld a listát.
2. Lépj be az Analyticsbe. Jelentések / Ügyfélszerzés / Forgalomszerzés. Állíts a szűrőkön, hogy azt lásd, havi bontásban mekkora organikus forgalom érkezett az elmúlt egy évben. Töltsd le ezt a listát is.

A kettőt fésüld össze egy táblázatban URL-ek alapján, és kapsz egy táblát, ami validáltan megmutatja, hogy mit az, amire se becsülten, se ténylegesen nem érkezik organikus forgalom.

Ha megvagy, egy ilyesmi listát fogsz kapni, mint ez, amit egy saját friss auditból vettem:

A gond ezekkel az oldalakkal a következő:

• A Google crawler-büdzséje véges, ha haszontalan oldalakra vesztegeted, a hasznosak kimaradhatnak az indexelésből. Ez mondjuk a nagyobb webáruházakra vonatkozik, ahol több tízezer oldalról van szó.
• A 0 traffic oldalak teljesítménye lehúzza az egész weboldaladét.
• Értéket teremtettél, blogot írtál, aloldalt terveztél, és most ő az erdőben kidőlt hangtalan fa.

Nézzük a harmadik esetet, amikor az oldalaidat egyszerűen nem kattintják le a felhasználók.

A 0 forgalmú oldalakkal 3 dolgot tehetsz:

• Frissítés: ha a tartalom magában hasznos, értékes és időszerű, de valamiért nem rangsorol, akkor eressz rá egy szövegírót, és optimalizáld, hogy javítsd a helyzeten.
• Összevonás: van 4 nulla forgalmú blogposztod, ami ugyanannak a témának egy-egy részét boncolgatja? Válaszd ki a legjobbat, és vond össze ott a többit, optimalizáltan.
• Törlés: ha elavult, nem releváns, máshol már nem használható fel, egyszerűen töröld.

Amit megtartasz, mert hasznos, és látja a Google, pedig nem kéne neki, azt pedig rakd noindexre.

0 forgalmú oldalad nem maradhat. 

Újraoptimalizálni, összevonogatni, újraszerkeszteni persze munkát igényel. De…

• Nem annyira, mint valamit nulláról megírni egy tartalmat.
• Nem annyira, mint valamit nulláról megírni, miközben a másik lehetőséged az, hogy nem kukázol amúgy tényleg értékes tartalmakat pár évvel korábbról, hanem felhasználod őket.

Újratervezés 301-es átirányítások nélkül

Alapvetően semmi baj azzal, ha megváltozik egy aloldal, tartalom URL-je, főleg, ha az domainen belül történik, de még egy teljes weboldal-költöztetés is levezényelhető viszonylag problémamentesen.

Baj akkor van, ha minderről elfelejtesz szólni a Google-nek. Ekkor az történik, hogy a Google nem fogja tudni, hogy egy más címen megjelent tartalom köthető az előzőhöz, míg az előzőből egy 404-es oldalt fog csak látni.

Mikor lehet szükséged az átirányításokra?

• Ha újragondoltad az URL-struktúrát. Nem kell itt komplexebb dolgokra gondolni, én is megtettem ezen az oldalon – pár hónappal a blog indítása után jutott csak eszembe ugyanis, hogy nem ártana kiirtani a webcímekből a dátumokat, amiket a WordPress automatikusan hozzácsap.

Így nézett ki korábban egy URL-em:

https://danielbenyo.com/2023/03/28/skyscraper-technika-felhokarcolo-tartalom/

És így néz ki ugyanez most:

https://danielbenyo.com/skyscraper-technika-felhokarcolo-tartalom/

• Ha teljesen elköltözteted a weboldalt,
• Ha 0 organikus forgalommal bíró oldalakat vonsz össze új tartalommá,
• Ha egyszerűen csak újra akarod optimalizálni a meglévő tartalmaid címeit,
• Ha azt látod, hogy egy-egy kifejezést, szót gyakran elgépelnek a látogatóid, úgyhogy inkább eleve a jó helyre irányítod őket.

Hogyan hozz létre 301-es átirányításokat?

Erről egy teljesen külön útmutatót írhatnék – ha nem WordPress oldalt használsz, hanem más platformot, esetleg saját fejlesztést, akkor kérdezd meg a fejlesztődet inkább.

Ha WordPressen működsz, mázlid van, mert maga az alap rendszer, illetve bármely SEO plugin is (Yoast, Rank Math és így tovább) pár kattintással megcsinálja ezt neked.

Ha átirányítasz, a következő pár lépést javaslom ebben a sorrendben:

• Írd át az URL-t és publikáld az új aloldalt.
• Ha automatikusan nem történik meg, hozd létre a 301-es átirányítást.
• A Search Console-ban az Inspect URL eszközzel olvastasd be, indexeltesd az új oldalt.
• Ellenőriztesd újra a régi webcímet is a Search Console-lal, hogy biztosan felfogja, mit és honnan irányítottál át.
• Ezután kérd a Search Console Removals eszközében a régi URL figyelmen kívül hagyását.

Ez utóbbi az átirányítás észlelésével idővel amúgy is megtörténne, de ha ezeket egy perc alatt elvégzed, a kereső is azonnal érteni fogja, mi történt, és a találati oldalakon elméletileg gond nélkül felváltja majd az új URL, az új oldal a régit.

302-es átirányítások

A 301 a végleges átirányítást jelöli – a 302-es viszont az ideiglenest.

Erre jellemzően akkor lehet szükség, ha valamilyen ideiglenes kampányt futtatsz, ha éppen újratervezed a weboldalt vagy költözteted, és nem 5 perc a folyamat. A lényeg nem változik: amikor változás van, arról szólj a Google-nek, ne várj rá, hogy magától jöjjön rá, mert ha a crawel nem megfelelő sorrendben olvassa be a régi-új oldalakat, könnyen hibát jelezhet.

És még valami…

FONTOS: ha átirányítasz egy URL-t az oldalon belül, ne felejtsd el a belső linkjeidet sem frissíteni. Mondjuk ha egy blobejegyzésben egy korábbit hivatkozol. Vagy ha a láblécben az adatvédelmi nyilatkozat szerepel, de te már adatvédelmi irányelvek néven futtatod. Ilyen esetekben általában manuálisan kell átírnod a belső hivatkozásokat, hacsak nem ismersz egy kiváló fejlesztőt, aki tud neked írni rá egy gyors szkriptet. De el soha ne felejtsd, különben csak eltörik a belső linkhálózatod.

A belső linkhálózatod állapotát egy SEO eszközzel gyorsan felmérheted, az Ahrefsben például egy Site Audit lefuttatását követően a Pages / Link explorer jelentésben, a Broken internal címszó alatt találod azokat a linkeket, amik a saját domaineden belül hivatkoznak nem létező oldalakra átirányítás nélkül, 404-es hibát produkálva.

Kártékony átirányítások

Ez a jelenség véletlenül aligha fordul elő – az kell hozzá, hogy feltörjék a weboldalad.

Kártékony átirányításnak azt hívjuk, amikor egy ilyen illetéktelen hozzáférés során a behatolók nos, kártékony átirányításokat helyeznek el az oldalaidon.

Ezek változatos helyekre mutathatnak – különféle termékoldalakra, átverésekre, akár szoftverletöltésre ösztönző oldalakra, amik persze hemzsegnek a vírusoktól.

Maga az átirányítás változatosan történhet:

• Automatikus átirányítással: a leggyakoribb, de persze egyben legfeltűnőbb technika, hogy a weboldaladról egyből máshová dobják át a látogatót, akár rögtön azután, hogy lekattintja a találati oldalt.
• Link átirányítással: avagy megváltoztatják az oldalon belül elhelyezett hivatkozásaidat, hogy spam oldalakra mutassanak.
• A mobilról érkezők átirányításával: ebben az esetben kizárólag a mobilos böngészőt használókat küldik spam oldalakra, míg a desktopot vagy tabletet használók a „normál” oldalt fogják látni.

A behatoló célja nyilván az, hogy minél nagyobb organikus forgalom térüljön el a kamu céloldalra, így meg fogják próbálni ideig-óráig legalábbis elfedni a kártékony átirányításokat, mind a Google, mind az admin elől. Például…

• Azzal, hogy egy átirányítást csak felhasználónként egyszer alkalmaznak, vagy időkorlátot állítanak be,
• Hogy igyekeznek más mutatni a robotnak és az embernek,
• Hogy más és más találatot, átirányítást használnak a különféle eszközökről böngészőknek, és így tovább.

Az eredmény viszont ugyanaz lesz: ezek pofátlanul black hat technikák, és ha a Google egyszer felismeri, hogy mi történik, előbb lő, aztán kérdez. Az algoritmust nem fogja érdekelni, feltörték-e az oldalad vagy te vagy a kalóz, egyszerűen le fog tiltani, mert így vagy úgy de a kereső felhasználóit károsítja meg az átirányítás, ezt pedig nem engedhetik meg.

Honnan tudhatod, hogy kártékony átirányítás áldozata az organikus forgalom, amit nagy nehezen megszereztél?

• Először is onnan, ha ez az organikus forgalom gyanúsan csökkenni kezd. Elsőként érdemes megnézned a Search Console-t, nem kaptál-e büntetést kifejezetten gyanús átirányítások miatt.
• Ha gyanús forgalmat észlel a szolgáltatód: ha élsz a gyanúval, kérdezd meg a tárhelyszolgáltatód, nem látnak-e az oldaladra és onnan kifelé irányuló forgalomban valami gyanúsat.
• Használhatsz valamilyen extra biztonsági plugint vagy toolt is ahhoz, hogy rendszeresen szkenneld az oldalad, és persze a fájljaidat.
• És brute force egyszerűséggel néha megnyithatsz egy inkognitó ablakot a böngésződben, hogy saját magad manuálisan ellenőrizd, minden rendben van-e.

Ha megbizonyosodsz róla, hogy a fertőzés megtörtént, és a biztonsági eszközökkel nem mész semmire, akkor pedig mihamarabb keresd meg a problémával a fejlesztőd, rendszergazdád, szolgáltatód.

Alkönyvtárból aldomainre költözés

Alapvetően nincs annak negatív hatása, ha aldomaint használsz bizonyos tartalmaid megjelenítéséhez, sőt, nagyon is valid megoldás lehet.

Hogy mi a különbség a kettő között? Mondjuk, hogy kifejezetten a blogod elhelyezéséről beszélünk.

Ha alkönyvtárba rakod, így fog kinézni a közvetlen elérése:

ateweboldalad.hu/blog/

Ha aldomainre, akkor pedig így:

blog.ateweboldalad.hu

A különbség a gyakorlatban: a Google az alkönyvtárat a weboldalad szerves részeként, az aldomaint viszont külön fogja kezelni. Egy egyszerű analógiával (kissé talán szájbarágósan, bocs):

• Mondjuk, hogy van egy telked, ez a domain.
• Áll rajta egy családi ház, különféle helységekkel, előszobával (főoldal), könyvtárral (blog).
• És áll a telken egy teljesen külön nyárikonyhád is.

Ha a nyárikonyhában pirítasz szalonnát, a házban nem lesz büdös. De ha oda rakod a madáretetőt, a madarak később sem a házhoz fognak visszajárni.

SEO-ra fordítva: az aldomainedet a Google külön weboldalként fogja kezelni. Ha az aldomain büntetést kap, várhatóan a fő weboldaladat ez nem érinti, de ugyanígy nem erősíti az oldaladat az aldomainre mutató backlink vagy oda érkező organikus forgalom, és vice versa.

Mikor lehet valid megoldás aldomaint használni?

• Landingekhez, amiket nem akarsz szervesen a fő weboldalhoz kötni,
• Tesztkörnyezetekhez, mielőtt élesítenél új dizájnt, fejlesztést,
• Ha az oldaladdal egyszerre több országot, több nyelvet célzol,
• Ha egy domain alatt több, egymáshoz nem szorosan kapcsolódó részterülethez, réspiachoz köthető tartalmat akarsz megjeleníteni.

Milyen hatással lesz ez az organikus forgalomra?

• Ha kezdettől aldomaineken különíted el a tartalmaid, várhatóan semmilyenre, egyszerűen párhuzamosan fognak működni ilyen szempontból az aldomainjeid és a fődomained.
• Ha viszont alkönyvtárból aldomainre költöztetsz tartalmat, ami korábban jelentősebb keresőforgalmat vonzott, akkor az organikus forgalom szinte biztosan csökkenni fog.

Rajtad áll, hogy ez vállalható áldozat-e.

A formázás, title címkék, tartalomjegyzék elvesztése

Oh boy. Kis személyes sztorival indítok, megtámogatandó az odafigyelést.

Szeretnéd tudni, miért nem vállal garanciát rangsorolásra vagy behozható organikus forgalomra még a legjobb SEO copywriter sem? Emiatt a fejezet miatt.

Említettem a cikk elején egy skyscraper cikket, ami kiváló számokat hozott, és mintegy másfél évig működött abban a formában, ahogy én megálmodtam.

Aztán történt egy frissítés a weboldalon. Nem alapvető, de frissült a WordPress, a tartalomszerkesztő, a cikkek megjelenése. Külső szemlélőnek minimálisan, SEO-szakértő szemének katasztrofálisan. A szöveg maga tökéletesen átköltözött, mindössze a következők vesztek el belőle:

• A tartalomjegyzék, ami most plain textként, hivatkozások nélkül áll a cikk elején.
• A H1, H2, H3 és további title címkék.
• A boldolások, dőlt betűk, szövegdobozok, a legtöbb alapvető formázás.
• A beillesztett képek nagy része és a hozzájuk tartozó alt attribútumok.

Más nem változott, sem a domain, sem az URL, és mint említettem, a szöveg sem. Mutatom ennek az eredményét:

Itt nincs igazán „megoldás”, mert amit tehetsz, az az, hogy még a váltás előtt meggyőződsz róla, hogy minden formázás, kiemelés, title és a többi átköltözik a szövegeddel együtt. De ha a baj már megtörtént, akkor vagy újra kell kezdened a költöztetést, vagy egyesével újraoptimalizálni, majd újraindexelni a tartalmakat, aloldalakat.

Bár a mai napig vallom, hogy „SEO copywriting” nem létezik olyan értelmében, hogy a cél az optimalizáció – mert a cél mindig az értékadás, az érthető, a célközönségednek könnyen fogyasztható, problémáit megoldó és kérdéseit megválaszoló, sőt jó esetben szórakoztató tartalom létrehozása, – a formázás és az apróbb finomságok figyelmen kívül hagyása tényleg megborítja a rangsorolásaidat – és ezzel bedől az organikus forgalom is, mint a példa mutatja.

Mobile-First Indexing (mobiloptimalizáció)

Az elmúlt években stabil közhellyé vált, hogy mennyire fontos a mobilbarát weboldal, hogy többen neteznek mobilról, mint asztali gépről és így tovább.

Mostanra egy stabil 55-60% körüli értékre állt be a mobilról böngészők (és így a mobilos organikus forgalom) aránya, és ennek a kisebb-nagyobb fluktuációival nem is éri meg nagyon foglalkoznod, mert a Google így is, úgy is a mobilbarát weboldalakat részesíti előnyben a rangsoroláskor.

A legfrissebb statisztika szerint, ami találtam, a legjobban rangsoroló weboldalaknak a 80%-a mobilbarát. Ami azt jelenti, hogy 20% nem az. Őket például simán beelőzheted némi optimalizálással.

A Mobilegeddon 2015-ben, közel egy évtizede jött el, de közvetve már nyilván ez előtt is befolyásolta a helyezéseidet, hogy mobilbarát volt-e az oldalad, méghozzá a felhasználói viselkedés miatt. Ma már közvetlenül is vizsgálja ezt a Google, szóval többnyire mindegy, hogy a te közönséged mobilról szeret-e böngészni, vagy megrögzött desktoposok-e, neked optimalizálni kell.

Ha tehát csökkent az organikus forgalmad, és azt veszed észre a statisztikában, hogy éppen a mobilról böngészők száma csappant meg, akkor a következőket érdemes ellenőrizned:

• Történt-e technikai oldalon olyan változás, ami ronthatta az oldal mobiloptimalizációját?
• Egy konkurensed nem állt át hirtelen egy jól mobiloptimalizált weboldalra, ami így megelőzi a tiédet?
• Volt-e olyan algoritmus-változás a közelmúltban, ami változtatott a mobilbarátsághoz kapcsolódó rangsorolási faktorok súlyát?
• Ellenőrizd a Search Console-t: ha a Google azt látja, hogy egyes aloldalaid valamiért nem mobilbarátak, ott jó eséllyel látni fogod erről a pontos hibajelzést.

Ezen kívül még két helyen illik ellenőrizned rendszeresen, hogy mennyire látja a mobilbarátnak az oldalaidat:

• PageSpeed Insights
• Mobile-Friendly Test – ezt 2023. december 1-jén nyugdíjba vonultatják, a Chrome Lighthouse veszi majd át a helyét.

Mindkettő a Google saját hivatalos eszköze, szóval innen szerezheted a legpontosabb infókat.

Lassú weboldal és a Core Web VIitals

A weboldalad betöltési sebessége nagyon fontos rangsorolási tényező. Olyannyira, hogy a 2021-ben beemelt három faktor, amelyet Core Web Vitals néven ismerünk (és amiről itt írtam részletesen) kizárólag ezzel foglalkozik, és közvetlenül hatása van az organikus forgalomra.

Ha azt látod a PageSpeed Insightsban, hogy ezek a fő értékek nem zöldek, akkor akad némi teendőd. Gyakran olyan egyszerű hibák borítják meg ezeket, mint hogy túl nagy méretű képeket használsz például borítóképnek. Ezeket igyekezz kiirtani.

Az eszköztől szerencsére nagyon konkrét javaslatokat kapsz listába szedve:

Lassú hoszting szolgáltatás

A betöltési sebességedet nem csak az boríthatja meg, ha az oldaladon nincs minden rendben – lehet, hogy egyszerűen a tárhelyszolgáltatód nem biztosít megfelelő sávszélességet a webhelyednek.

Ha úgy látod, hogy az oldaladon minden rendben van, mégis lassú a betöltés, azt javaslom, dobj egy levelet a hosting szolgáltatód supportjának, és kérdezz rá, hogy ők nem látnak-e valamilyen anomáliát.

Arról, hogy hogyan tesztelheted a webszervered sebességét, itt találsz némi plusz infót, itt pedig egy konkrét eszközt is hozzá.

Az én szolgáltatóm például szerencsére kiválóan vizsgázott :

Amikor a marketingedet kell finomhangolnod

Gyenge minőségű tartalmak

Van az úgy, hogy a tartalomfejlesztés „elfárad”. Láttam erre példát személyesen is nem egyszer. Modellváltás, költségcsökkentés, fókuszváltás – aztán a korábban rendszeresen publikált minőségi tartalmat felváltja az ad hoc, kevésbé képzett tartalomkészítők által létrehozott, és többnyire érdektelen, rosszul megírt és szerkesztett tartalom.

Hogy ne saját példát hozzak, inkább nézzük meg, mi történt egyik hajdani kedvenc oldalammal, a Cracked.com-mal egy felvásárlást, majd több tucat profi író kirúgását, és amatőr, olcsó tartalomkészítők bevonását követően. Mindez 2017 decembere környékén zajlott le. Nocsak:

Nem fogok neked világmegváltani, az egyszerű igazság az, hogy ha nem tartod fenn a minőségi tartalomkészítést, az organikus forgalom elpártol.

Márpedig ha csökken az organikus forgalom, akkor csökken a leadek száma, a konverzió, a bevétel is. Ha olyan marketingen költségcsökkentesz, ami kimutathatóan jól működik hosszú távon, akkor a megtakarításod hamarosan közvetlenül fog bevételkiesést okozni.

Forgalomingadozás, szezonalitás

Mondjuk, hogy üzemeltetsz egy sor kisebb webáruházat. Az egyikben kifejezetten téli cuccokat árulsz: kesztyűt, ródlit, hólapátot. (Tegyük fel azt is, hogy mondjuk a ’90-es években vagyunk és minderre van is kereslet Magyarországon, mert látni néha havat.)

Nem sok energiát ölsz a tartalomfejlesztésbe, mert a webáruházad évente csak egy-két hónapig generál komolyabb organikus forgalmat és bevételt, míg mondjuk a másik, különféle teákat értékesítő webboltod egész évben profitábilis.

Aztán eljön a december, lehullik a hó, és azt veszed észre, hogy az organikus forgalom nem hogy nőne, hanem bezuhant. Ennek az oka valószínűleg az, hogy vagy tíz konkurensed, akik szintén hólapátot árulnak, még októberben úgy döntött, hogy készít pár jól optimalizált tartalmat (amik azonnal lenyomják a tieidet rangsorolásban), és persze kampányokat indítanak a legfontosabb keresőkifejezésekre (amik megint lejjebb tolják az organikus helyezéseidet).

Ha egy évben csak pár meghatározott időszakban van komoly kereslet a termékedre, az nem azt jelenti, hogy a maradék időben pihenhetsz, hanem hogy ajándékba kaptál rengeteg időt a felkészülésre. Egészen addig, amíg pénzügyileg megtérülő, fel kell készülnöd arra, hogy a szezon első napján szabadjára engedd az optimalizáld tartalmaid, és igen, akár PPC kampányaid.

Ellenkező esetben ellened dolgozik a szezonalitás, és a picit is aktív konkurenseid simán elterelik az organikus forgalomáramlást maguk felé.

Amikor a SEM bántja a SEO-t

Hogy a hirdetési kampányok és a tiszta optimalizáció milyen hatással vannak egymásra, az egy hevesen vitatott kérdéskör a SEO szakmában.

Sok SEO szakember esküszik rá, hogy ha fizetett kampányt indítunk egy weboldalra, akkor ez segíteni fogja az oldalt, hogy az organikus találatokban is megjelenjen. A Google határozottan tagad minden ilyen gyanút és összefüggést, miközben én nemzetközi konferenciák színpadáról hallom ezeket a következtetéseket. Nem most fogok igazságot tenni, de maradjunk abban, hogy érdemes tesztelned az elméletet.

De most inkább foglalkozzunk azzal, hogy a SEM ernyője alatt futtatott fizetett kampányaid hogyan játszhatnak szerepet az organikus forgalom csökkenésében.

A képlet nagyon egyszerű:

• A hirdetéseket akár egy-két nagyságrenddel kevesebben kattintják le, mint az organikus találatokat.
• Minél több a hirdetés egy keresőkifejezés találati oldalán, az organikus találatok annál lejjebb csúsznak.
• Nagy eséllyel így az organikusan előrébb rangsoroló oldalak nagyobb organikus forgalmat kapnak, a lejjebb rangsorolók pedig kevesebbet, mintha hirdetések nélkül jelennének meg.

Miért? Mert a Google átlagos felhasználója, vagyis az átlagember lusta, és nem szeret sokáig görgetni. Ha át kell tekernie négy bullshit hirdetésen, akkor nagyobb eséllyel kattint majd az első egy-két organikus találatra, mintha egyből látna hat organikus találatot görgetés nélkül.

Az ilyen problémák akkor oldhatóak fel, ha:

• Olyan kifejezésekre célzol, akár újraoptimalizációval is, amikre kisebb a verseny, kevesebb konkurens hirdet, és főleg…
• Ha nem hirdetsz széjjel olyan találati oldalakat, ahol egyébként is jó pozícióban vagy.

Ezért érdemes a SEO és PPC szakiknak folyamatosan egyeztetniük – hogy ne falják fel egymás büdzséjét féleredményekért.

A friss tartalom hiánya

A tartalom frissessége fontos rangsorolási tényező, és nem nehéz belátni, hogy miért. A keresőmotor akkor tudja a legjobb élményt nyújtani a felhasználóinak, ha a legrelevánsabb és legújabb információkat tudja nyújtani, a legnaprakészebb tanácsokat, híreket, megoldásokat.

Ez nem éppen új fejlemény: a Google Freshness frissítést az ősidőkben, 2011 novemberében jelentették be, és az összes indexelt oldal egyharmadát érintette – szóval eléggé meghatározó lépés volt.

Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a frissebb tartalom mindig jobb helyezést ér el, de általános szabályként érvényes, hogy a rendszeresen frissülő tartalmú oldalak jobban rangsorolnak, és így több organikus forgalom irányul rájuk.

Ha az oldalad teljesen statikus, ha csak közzéteszel néhány aloldalt és cikket, és magára is hagyod, a felhasználók és a robotok egy idő után azon fognak tűnődni, hogy vajon aktuálisak-e az információk. Akár azon, hogy az oldalad, a céged még mindig él-e, vagy csak digitális maradvány.

Hogyan tarthatod frissen az oldaladat és a tartalmat?

• Hozz létre és használj aktívan tartalomnaptárat. A tartalomkészítés előre tervezése segít tartani a tempót, rendszerezni az ötleteket, kiosztani a feladatokat és jobban kiszolgálni a közönségedet.
• Döntsd el, hogy milyen tartalmakat szeretnél készíteni – ez nagyban befolyásolja a tartalomfejlesztés ütemét. A részletes, skyscraper-jellegű anyagok elkészítése könnyen eltarthat hetekig, de akár hónapokig is – beleértve a kutatást, a szövegírást, az illusztrációkat és így tovább. A rövidebb posztok ellenben néhány óra alatt is elkészülhetnek.
• Frissítsd fel a régebbi cikkeidet. Alapvetően bármilyen mélyreható tartalom idővel frissíthető új statisztikákkal, új megoldásokkal és módszerekkel, esettanulmányokkal és így tovább. Rendszeresen ellenőrizd régebbi tartalmait, és végezd el a változtatásokat, hogy örökzöld tartalomként organikus forgalomforrásként szolgáljanak. (És ha frissítesz, ne felejtsd el beolvastatni az oldalt a Search Console Inspect URL eszközével!)
• Figyelj a legújabb eseményekre, hírekre, fejleményekre a saját réspiacodon. Ha iparági szakértőként pozícionálod magad, értelemszerűen véleményformálóként is megjelensz a fontosabb eseményeknél. A newsjacking kiváló alapja lehet az organikus forgalom becsatornázásának.

Az biztos, hogy ha leállítod a tartalomfejlesztést, akkor az organikus forgalmad idővel csökkenni fog. A meglévő tartalmaid még mindig értékesek és relevánsak lehetnek, és hónapokig vagy évekig hozhatnak látogatókat, akár növekvő mennyiségben is.

Ha beelőznek a rangsorolásban a konkurensek

Az organikus forgalom csökkenését okozhatja az is, hogy egy vagy több organikus konkurensed megelőzi a korábbi jó helyezéseidet a találati oldalakon. Ez az egyik oka, amiért a konkurenciaanalízis nem egyszeri, hanem folyamatos feladat.

Mindjárt rátérünk, hogyan tarthatod szemmel aktívan a rangsorolásokat, de előbb pár szó az ilyen mozgásokról.

A helyezések, rangsorolások nincsenek kőbe vésve, szinte folyamatosan változnak, és ez természetes. Ezer oka lehet, többek között minden egyes pont, amit ebben a cikkben találsz.

Szóval ha akár a legfontosabb kifejezéseidre visszazuhansz néha egy-két pozíciót, ne ess pánikba – ezt egy teljesen random napon belüli algoritmusfrissítés is okozhatja, és lehet, hogy holnapra helyreáll. Gond akkor van, ha sok keresőkifejezésre és hosszabb távon, heteken keresztül komolyabban visszaesnek a rangsorolásaid és így az organikus forgalom is.

A helyezéseidet valamennyire nyomon követheted a Search Console-on belül is, de az én tapasztalatom az, hogy az SC egyrészt rendkívül pontatlan, másrészt pedig nagyon nehézkesen nyerhető ki belőle bármilyen komplexebb statisztika.

Az Ahrefs jellemzően sokkal pontosabb adatokat szolgáltat, és a Rank Tracker eszközt nagyon egyszerűen használhatod és értelmezheted már a lekisebb előfizetéssel is – az alapcsomagban 750 keresőkifejezést adhatsz meg, ami a magyar piacot tekintve 5-15 weboldal teljesítményének a követésére is elég.

Az Ahrefs Rank Trackerben lathatod, hogyan teljesítenek hétről hétre a saját fontos kifejezéseid:

Emellett megadhatsz egy rakás konkurenst is, hogy pontosan lásd, hozzájuk képest hogyan teljesítesz. Az alábbi képen például jól látszik, hogy a saját oldal (első, kék oszlop) éppen átvette a „gyémánt fülbevaló” kifejezés ötödik pozícióját az egyik konkurenstől (negyedik, piros oszlop).

…és persze ez alapján a becsült organikus forgalom alakulását is látod, ez a manőver például várhatóan 15 körüli organikus látogatót hoz pluszban:

Ezután persze kérdés lehet, hogy minek köszönhető pontosan a mozgás (feltéve, hogy nem az algoritmus szeszélyének).

Megnézhetjük az egyes rangsoroló aloldalakra mutató backlinkeket: ha a pozíciók és organikus forgalom elvesztése előtti napokban nagyszámú backlinket veszítettél, ez elég egyértelmű indikátor, és nem feltétlenül arra utal, hogy a konkurens csinált valamit: ilyenkor azért zuhannak a pozíciód, mert a te profilod meggyengül, míg az övék változatlan marad.

(Bővebben a backlinkek elvesztéséről ebben a pontban olvashatsz.)

Az előbbi, éppen hátrébb csúszott konkurensnél például azt látom egy gyors kereséssel, hogy egy hét alatt több releváns, magyar hivatkozást is elbukott, míg az újonnan szerzettek szinte kivétel nélkül spam backlinknek tűnnek – ez önmagában is boríthatja kicsit a rangsorolást.

Nem mellesleg a konkurensek backlinkjeinek figyelésével kiváló célpontokat szerezhetsz a saját backlink-profilod építéséhez is.

Ha a linkprofilban nem látsz gyanúsat, ellenőrizd, nem történt-e más komolyabb változás a konkurensednél a közelmúltban – újraoptimalizált tartalmak, komolyabb fejlesztés, újrastrukturálás és hasonlók. Ha nem követed őket nagyon aktívan, ebben a segítségedre lehet a Wayback Machine archívuma.

De előbb-utóbb új tartalmak, mélyebbrehatóbb, részletesebb és naprakészebb tartalmak fogják átvenni a helyüket a találati oldalakon. Nem csak azért, mert a felhasználók és a botok nem lesznek biztosak abban, hogy mennyire aktuális a tartalmad valójában, hanem azért is, mert a versenytársaid is optimalizálnak és tudatosan próbálnak majd megelőzni téged.

Off-site problémák (backlinkek, megjelenések és analitika)

Ellenőrizd, jó adatokat kapsz-e a SEO szoftvertől

Kezdjük az egyértelművel: a Google saját adataira nem látunk rá. 

Ahogy nem ismerjük a keresőalgoritmus pontos működését, úgy például azt sem, hogy hányan kattintanak át egy találati oldalról az ikszedik helyen rangsoroló weboldalra.

Becsülni tudunk, az alapján, amit az analitika mutat, sok millió weboldal számait összesítve, és a különféle hivatalos toolok adatait összevetve. Ezt csinálja az Ahrefs, a SEMRush és minden más SEO szoftver.

Az Ahrefs például a Google Keyword Planner vadul pontatlan saját számaiból indul ki, és azt finomítja, erről bővebben itt olvashatsz, de röviden a lényeg:

Az Ahrefs szerint az esetek 60%-ában nagyjából pontosak a volumen-becslései.

(Sidenote: a SEO első szabálya, hogy soha ne hidd el, amit a Google mond a SEO-ról. Higgy a számoknak, és ne annak, amit állítanak a rangsorolási faktorokról vagy épp keresési volumenekről.)

A legjobb 2023-as becslések alapján aszerint, hogy a találati oldalon hányadik helyen rangsorolsz, a havi keresési volumen (és organikus forgalom) ekkora százalékát söpörheted be:

Azt tehát viszonylag biztosan tudjuk, hogy hányan keresnek nagyjából egy-egy adott kulcsszóra, és azt is, hogy átlagosan hányan kattintanak át.

Honnan adódhatnak hát a pontatlanságok? Például innen…

• A magyar piac jóval kevesebb kereséssel és kisebb volumenekkel dolgozik, mint az amerikai, amire ezeket a szoftvereket fejlesztették. Párszázas tévedésnek eléggé más a súlya, ha a fő keresőkifejezésedre havi 10 ezren keresnek, mintha 300-an.
• Az alacsonyabb volumen azt is jelenti, hogy az adott kifejezéseket a szoftverek ritkábban vizsgálják, ritkábban frissítik le az adatbázisukban az aktuális találati oldalakat – szóval kevésbé naprakészek a becsléseik. (Értelemszerűen minél kevesebben keresnek valamire, annál kevesebben fognak rá célozni is, ők pedig inkább a népszerű célpontokra koncentrálják a véges büdzsét.)
• Bizonyos típusú kifejezéseket az átlagosan becsültnél sokkal nagyobb arányban kattintanak le a keresőben – jellemzően például a brandneveket és a navigációs típusú kulcsszavakat.
• Adott piacokon irtózatos lehet a volatilitás. A pénzügyi szektorban például az aktuális gazdasági helyzet, egy random kormányinfó, akár az esti híradó is jelentősen befolyásolhatják az aktuális keresési trendeket, napon belül is. Nézz csak rá az „állampapír” keresés 5 éves trendjére:

Ha tehát a szoftvered és a valós analitika nem tud kiegyezni az organikus forgalom volumenében, az nem feltétlen anomália, lehet egyszerűen a szoftveres mérés eredendő hiányosságának eredménye, vagy egy friss közéleti esemény hatása.

A tanácsom az, hogy az organikus forgalom becslésénél mindig egyszerre több forrásra alapozz: az analitikád (Analytics, Search Console, Rank Math stb.) valós számaira, és olyan szoftverekére is, amelyeknek a számaiban többnyire megbízhatsz (SEMRush ritkábban, Ahrefs gyakrabban a magyar piacon.)

Megjelenésed a találati oldalon (avagy: meta és snippet)

Ha az analitikád szerint az előzetesen becsült volumennél alacsonyabb a valós organikus forgalom, (vagy a Search Console-ban nagyon alacsony átkattintási arányt látsz), az általában egyetlen nagyon egyszerű dolgot indikál. Hogy nem „jól” jelensz meg a találati oldalon.

Jellemzően akkor fordulhat ez elő, ha nincs kitöltve a snippet, vagy éppen hibás. Ha a keresőnek random szövegrészeket kell behúznia, vagy eleve rosszul van megírva, ha a főcímed, oldalcímed hosszú, értelmetlen vagy irreleváns és így tovább.

Ez például az egyik legelső organikus találat az „esküvői catering” kifejezésre, de biztos vagyok benne, hogy az elvárhatónál alacsonyabb az átkattintási mutatója:

Semmitmondó cím, random behúzott és irreleváns szövegrészlet, nulla konkrétum.

Ha kevesebb a forgalmad, mint lennie kellene, akkor nem elég jó az ajánlatod és nem elég érdekes a mondanivalód.

Jó eséllyel a célközönséged nem azt a pár mondatot látja viszont, ami kattintásra ösztönözné – rosszabb esetben olyan rossz az optimalizáció és a meta kitöltése, hogy a találatok nem is a célközönségednek jelennek meg.

Szerencsére ezeken könnyen lehet segíteni: egy SEO-ban járta szövegíró kell hozzá.

Kártékony backlinkek (és megtagadásuk)

Hogyan lehet egy rád hivatkozó oldal kártékony? Az ún. „malicious backlinkek” olyan hivatkozások, amelyek más oldalakról a tiédre mutatnak, és nem csak értéktelenek, hanem kifejezetten károsak. 

Ha túl sok ilyen hivatkozás vezet az oldaladra, az ronthatja a Google-ben rangsoroló kulcsszavaid helyezéseit.

Ez veszélyes.

Az ilyen hivatkozásokat gyakran botok hozzák létre automatikusan, kamu oldalakon – néha viszont a konkurenseid helyezik el őket kifejezetten azért, hogy így szerezzenek tisztességtelen előnyt. Vagy egyszerűen csak mert rosszindulatú rohadékok. Van ilyen.

A lényeget tekintve mindegy, miért és hogyan keletkeznek. Mind ugyanúgy eltorzítják a linkprofilod, elértéktelenítve az oldaladat. Sőt, azt jelezhetik a Google felé, hogy tisztességtelen módszerekkel, az algoritmust manipulálva akarsz előnyt szerezni mesterséges, rossz minőségű linkek gyártásával.

Ma pontosan azt fogom lépésről lépésre (6 db) megmutatni, hogyan ismerd fel ezeket, és hogy szabadulj meg tőlük.

Első lépés: ellenőrizd a backlink profilodat.

Ezt többféleképpen is megteheted – a legegyszerűbb az, ha a Search Console-t használod. Itt a Főmenüben kattints a Links menüpontra, keresd a “Top linking sites” boxot, majd kattints az egyebekre és exportáld az adatokat.

Ez viszont nem a legszerencsésebb módszer.

Inkább azt javaslom, használj ehhez egy profi SEO eszközt. Az én kedvencem az Ahrefs, a kettővel ezelőtti levélben részletesen leírtam, hogy tudod alapszinten használni. 

Hogy a folyamatot bemutassam, egy régi ügyfél, a CanadaHair oldalát fogom példaként használni.

A profilod feltérképezéséhez az Ahrefsben a Site Explorer eszközt kell megnyitnod, és miután megadtad a domained, a Referring domains menüpontra kattints. Itt láthatod, mely doménekről hivatkoznak az oldaladra.

Második lépés: szűrd ki a gyanús doméneket.

Ha a Domain Rating érték szerinti növekvő sorrendbe állítod a hivatkozó oldalakat, láthatod azokat, amelyek a legkevésbé értékesek. Ha mutatnak kártékony backlinkek az oldaladra, valószínűleg itt találod őket.

Harmadik lépés: azonosítsd a természetellenesnek tűnő oldalakat.

Itt például az rostyleandlife.info oldalnál annyi red flaget látni, mint egy kínai pártkongresszuson.

• A Domain Rating értéke nemlétező: százból nulla, vagyis tökéletesen megbízhatatlan.
• Mindössze 14 weboldal hivatkozik rá – miközben az oldal majdnem 240 ezer más weboldalra hivatkozik, ami egyszerűen abszurd.
• Az organikus forgalma emellett elképesztően alacsony, mindössze havi 17 organikus látogatóval számolhat.

Röviden: minden elérhető adatról ordít, hogy ez egy teljesen mesterségesen létrehozott, kártékony weboldal.

Negyedik lépés: ellenőrizd a hivatkozó oldalakat.

Ideje ránézni, hogy a gyanús weboldalon belül pontosan milyen aloldalakon találhatóak a te doménedre mutató hivatkozások. Hogy ezt ellenőrizd, kattints a “link to target” opcióra, és máris láthatod az értintett aloldalakat.

Ennél a példánál az URL és az oldal címe is gyanús – a domainnév teljesen irreleváns, az oldal címe pedig pár kisbetűs szó egymás után hajigálva.

Ha megnézzük magát az oldalt, láthatjuk, hogy egy tipikus keyword stuffingra építő szóhalmaz van csak rajta pár backlinkkel, semmi más.

Világos, hogy ez egy olyan backlink, amitől meg kell szabadulnod. Hiszen egy olyan oldalon található, amely a Google szemében megbízhatatlan, méghozzá egy mesterségesen generált, extrém gyenge minőségű szövegbe ágyazva.

Ideje tehát eltávolítanod. Erre több lehetőséged van – először próbáld meg egyszerűen megkérni a hivatkozó oldal üzemeltetőjét.

Ötödik lépés: kérd meg szép szóval a webmestert, hogy távolítsa el a backlinket.

Jó, valószínűtlen, hogy választ is kapsz, mégis érdemes először ezzel próbálkoznod, mivel ez a legegyszerűbb lehetőség.

Ha nem reagál, ideje saját kezedbe venni az irányítást.

Hatodik lépés: a hivatkozások visszavonása (disavow).

A Google oldalain részletes útmutatót találhatsz arról, hogyan vonhatod vissza az oldaladra mutató hivatkozásokat, amit most röviden összefoglalok neked.

• Először töltsd le a jelenlegi backlinkjeidet tartalmazó fájlt, ahogyan az első lépésben már mutattam.
• Ezután távolítsd el a fájlból azokat a hivatkozásokat, amelyek természetesek és értékesek. Ezt a második és harmadik lépésben bemutatott elemzés és kutatás alapján tedd.
• Majd látogass el a Google Visszautasított linkek oldalára. Ezt itt találod.
• Válaszd ki a doméned, kattints a visszautasított linkek lehetőségre, majd a linkek visszautasítására. Ekkor felugrik egy újabb ablak, ahol a fájl kiválasztására kell kattintanod és a már előre elkészített listát feltöltened. Végül kattints a küldésre, és készen is vagy.

De ó, vigyázz.

Ha a jövőben újraellenőrzöd a hivatkozásaidat, nem elég, ha egyszerűen feltöltesz egy új fájlt azokkal a hivatkozásokkal, amiket frissen visszautasítanál. 

Az újonnan feltöltött fájl ugyanis minden alkalommal felülírja a régit – tehát ugyanazt a fájlt kell majd tovább bővítened és újra feltöltened, amit első alkalommal használtál.

Hetedik lépés: vissza az elejére.

Nagyon fontos, hogy ezt az ellenőrzést rendszeresen végezd el. Ha rám hallgatsz, ezt legalább havonta egyszer megteszed. Így olyan backlink profilt tarthatsz fenn, amely természetes és nem gyengíti rangsorolásaidat a kártékony hivatkozások miatt.

Egy természetes linkprofil alapján a Google is tisztában lesz vele, hogy az oldaladon valóban hasznos tartalom található, amire a felhasználók maguktól is szívesen hivatkoznak. Ahogyan azzal is, hogy nem black hat vagy grey hat trükkökkel próbálod manipulálni az algoritmust.

Ez csak egyetlen módszer a több tucatból, amivel megnövelheted az organikus forgalmadat.

Elveszített backlinkek és törött linkek

A backlink profilodnak meghatározó szerep jut abban, hogy hogyan rangsorolsz. Ha gyengül, jó eséllyel gyengülni fognak a pozícióid is a találati oldalon.

Mi történik, amikor azt látod, hogy az oldaladra mutató hivatkozások tűnnek el? Jellemzően az alábbiak közül az egyik:

• Lehet, hogy nálad van a gond, mert egy aloldalt törölsz vagy megváltoztatod az URL-jét, és nem figyelsz a megfelelő átirányításra.
• Lehet, hogy komolyabb változtatás történik a hivatkozó oldalon, mondjuk a kifelé mutató hivatkozásaikat átállítják valamiért központilag nofollow-ra.
• Lehet, hogy a tartalmakat vagy aloldalakat, amelyekről a hivatkozást kaptad, megváltoztatták, rosszul költöztették, vagy egyszerűen törölték.
• Lehet, hogy egy dizájnváltáskor, rendszerfrissítéskor rosszul migrálták a formázást, és egyszerűen elvesztek a hivatkozások.

Hogy ilyenkor mit tehetsz? Két dolgot:

1. Írsz az adott oldalnak (ideális esetben a kontaktodnak), és megpróbálod rávenni őket, hogy „adják vissza” a backlinkedet, vagy legalábbis megtudni, hogy hová tűnt.
2. Folytatod a linképítést: további hivatkozásokat szerzel, lehetőleg stabil és nagy tekintélyű oldalaktól. Minél kiterjedtebb a backlink profilod, annál kevésbé fog megviselni pár hivatkozás elvesztése.

Azt javaslom, hogy egy SEO-szoftverrel rendszeresen ellenőrizd a linkprofilod állapotát, és a fontosabb elveszített hivatkozásoknak aktívan menj utána.

Elhibázott horgonyszövegek

Amíg a minél több és erősebb backlink megszerzésére figyelünk, magukat a horgonyszövegeket (anchor text) hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni.

A horgonyszöveg a link kattintható szövege, és (jó esetben) a hivatkozott oldal tartalmának rövid leírásaként szolgál. A jól optimalizált horgonyszöveg javíthatja rangsorolást és értékes kontextust biztosít embernek és robotnak egyaránt.

• Gagyi horgonyszövegek: „kattints ide”, „ez az oldal” stb.
• Jó horgonyszövegek: ha például egy keresőoptimalizálásról szóló cikket hivatkozol, akkor „keresőoptimalizálás”, „seo”, „optimalizálás” stb.

Szálazzuk ezt szét röviden.

A horgonyszövegek típusai

• Pontosan egyező (exact match) horgonyszöveg: amikor pontosan a megcélzott keresőkifejezést használod horgonyként – mondjuk ha ezt a cikket akarom hivatkozni, minden alkalommal az „organikus forgalom” szövegre kerül a hivatkozás. Ezt segíthet a keresőnek az értelmezésben, de a túlzott használatát manipulatívnak tekintheti.
• Részlegesen egyező (partial match) horgonyszöveg: ha a hivatkozásban használt szöveg részben megegyezik a megcélzott kifejezéssel – vagyis változtatsz a szórenden, ragozáson, beleveszel rokonértelmű szavakat és így tovább. Ezzel a kereső még jobban tudja értelmezni, mi a cél.
• Márkázott (branded) horgonyszöveg: egy márkanév (és variációinak) használata horgonyként. Segíthet a brandingben, a láthatóságod növelésében, és persze a keresőnek abban, hogy megértse, mi a kapcsolat a márka és adott kifejezések között.
• Általános horgonyszöveg: az általános horgonyszöveg nem specifikus kulcsszavak vagy kifejezések használatát jelenti. Képvisel némi értéket, de nem sok kontextust ad a keresőbotnak, így csínján használandó.

Mikor lehet a horgonyszövegnek negatív hatása?

• Ha túltolod az exact match optimalizálást. Manipulációnak vagy spamenk nézheti a robot és büntetést oszthat rád.
• A rosszul megválasztott horgonyszöveggel „félrevezetheted” a felhasználókat azzal, hogy más tartalomra számítanak kattintáskor, mint amit valójában hivatkozol. Ez a csalódás megjelenik a felhasználói viselkedésben, ami igen fontos rangsorolási faktor.
• Az irreleváns vagy rossz minőségű, értelmetlen horgonyszöveg csökkentheti a weboldalad hitelességét a Google szemében.
• A horgonyszövegek következetlen használatával összezavarhatod a keresőmotort, ami így kevésbé tudja belőni, mire is kellene rangsorolnod.

Horgonyszöveg best practice: igyekezz a fentieket (kivéve az irreleváns és silányt) mind egyszerre használni. Ha külső oldalon jelenítesz meg linket, legyenek a horgonyok vegyesen exact és partial match, illetve márkázott kifejezések.

Ezzel a világot nem váltod meg, de segíted a Google megértését, és nem kockáztatsz büntetést feleslegesen.

Határozza meg, hogy kik hiányoznak (nézze meg a szegmenseket).

Ha csökken az organikus forgalom, lehet, hogy nem veled van a baj, hanem a közönséged szokásai, igényei változtak. (Az ilyen jellegű trendeket persze csak hosszú távon azonosíthatod be.)

Nézd meg az analitikában, hogy minden szegmensben csökken-e az organikus forgalom, vagy az köthető valamilyen konkrét metrikához – mondjuk földrajzi helyhez, életkorhoz, nemhez.

Mi állhat a háttérben, ha le tudod szűkíteni egy csoportra a forgalomcsökkenést? Pár gyors tipp, csak hogy el tudj indulni az ötleteléssel, mert erre általános szabály nincs:

• Lehet, hogy a Z generáció elkezdett valami új kütyüt használni, amin már nem jelensz meg olyan jól, mint mondjuk a korábban fókusz desktopon.
• Lehet, hogy az országban, amire aldomainről céloztál tartalmat, indult egy új, hiperoptimalizált oldal, ami ugyanarra a közönségre céloz.
• Lehet, hogy változott a közvélekedés valamilyen témáról: új tudományos eredmények, botrányok, nemzetközi események boríthatják a keresési volumeneket.
• Lehet, hogy a közönséged igényei egyszerűen változtak – mondjuk mert a fiatalok már nem „lakáshitelt” keresnek, hanem „babaváró kölcsönt”.

Ezen a ponton valószínűleg hátra kell lépned egyet, és általánosabb társadalmi folyamatokat, trendeket vizsgálni – és ahhoz idomítani az optimalizációdat.

Összegzés

A keresőoptimalizálás nem egy egyszeri feladat, sokkal inkább egy mindset, egy szemléletmód, ami része annak, ahogy a saját online marketingedet terelgeted.

Ha megszerzel egy jó rangsorolást, nem fogod örökre megtartani – csak akkor tudod fenntartani az organikus forgalom áramlását, ha folyamatosan figyelmet szentelsz a SEO-nak.

Azt remélem, ez a cikk (na meg a blog többi útmutatója) megfelelő arzenált és muníciót ad neked ahhoz, hogy akár magad is megtehesd ezt.

De ha mégis szükséged volna némi segítségre, dobj egy levelet.