Amikor oda jutsz a tartalomtervezésben, hogy már összeraknád az egyes cikkeid, posztjaid, aloldalaid, nem nagy baj, ha megállsz egy pillanatra, és körülnézel, hogy csinálják mindezt azok, akiknek jól megy? Milyen cikkek rangsorolnak a Google találati oldalainak tetején, milyen multimédiát húz be az algoritmus, mit érdemes átvenned és mit újítanod? Másképp fogalmazva: ideje egy SERP elemzést elvégezned.

Ebben segít neked ez a rövid útmutató. Átvesszük a találati oldalak lényeges elemeit, mérőszámokat, lehetséges anomáliákat, aztán rengeteg konkrét példával megmutatom, pontosan mit és hogyan érdemes elemezned úgy, hogy ez a legkevesebb idődet vigye el, de a leghasznosabb infókat vedd ki belőle.

Erről lesz szó:

Mi az a SERP elemzés?

A SERP egy angol rövidítés (Search Engine Result Page), amelyet magyarul röviden úgy fordítunk, „találati oldal„. A találati oldalakat a keresőmotorok generálják, amikor megadunk egy keresőkifejezést és lekérdezzük az adatbázisban található információkat. A találati oldalak elemzése, vagyis a SERP elemzés abban segít, hogy megértsük a keresőalgoritmusok működését, a felhasználók keresési szándékát és így hatékonyabban rangsorolhassunk.

A találati oldalak nem statikus képződmények, egy sor tényezőtől függ, hogyan jelennek meg. Például…

• Magától a keresőkifejezéstől,
• Az elérhető tartalmaktól (pl. konkurensek erre rangsoroló tartalmai),
• Hogy erre a kifejezésre futnak-e hirdetési kampányok,
• A felhasználók Google szerinti szándékától (erről részletesen itt),
• Hogy a keresést földrajzilag hol futtatod le,
• Hogy a Google éppen hogyan finomítja, állítja a keresőalgoritmust,

…és így tovább.

Nézd csak, mennyire radikálisan eltérnek egymástól a találati oldalak, ha három egymáshoz nagyon közeli kifejezésre keresek rá: „duguláselhárítás”, „duguláselhárítás házilag” és „duguláselhárítás árak”.

Ami első pillantásra nyilvánvaló, hogy a találati oldalakat nem csak az organikus találatok töltik meg, sőt: a megjelenő blokkok, elemek többsége már csavar egyet a szimpla listaszerű megjelenítésen.

Mikor lehet szükséged SERP elemzésre?

Akkor, ha olyan új tartalmat szeretnél készíteni és publikálni, ami top rangsorolásokat szerez. És ha egy kicsit komolyabban veszed a keresőoptimalizálást.

Amikor azt mondom, SERP elemzés, nem valami egzakt tudományágra gondolok, ahogy a példákból látni fogod, csinálhatod ezt komplexen, egy sor adatpontot lejegyezve, átlagolva, de az is lehet, hogy konkrétan csak egy Google-keresésre és a találatok átfutására van szükséged ahhoz, hogy egy kifejezés relevanciáját igazold.

Egyáltalán nem kell minden esetben egyesével lekattintanod és kielemezned, kijegyzetelned a TOP 10 találatot, ha megcéloznál egy kifejezést, mindig annyi energiát szánj erre, amennyi várhatóan megtérül.

Szerintem akkor érdemes egy SERP elemzésnek nekiállnod, ha hasonló kérdésekre keresel választ:

• Kik az organikus konkurenseim?
• Milyen kifejezésekre rangsorolnak a „nyilvánvalón” túl?
• Milyen tartalmakkal rangsorolnak? Mit érdemes átvennem ezekből?
• Vannak olyan kifejezések, ami értékesnek tűnnek, de irrelevánsak nekem?
• Mekkora organikus forgalomra számíthatok, ha sikerül jól rangsorolnom? (Itt egy útmutató az organikus forgalomról.)
• Mennyi és milyen jellegű, formátumú kontentet kell készítenem, hogy nagy forgalmat szerezzek?

Mielőtt továbbmegyünk, vegyük át a legfontosabb elemeket, amelyek megjelenhetnek egy találati oldalon.

Fontos, hogy itt csak azokkal az elemekkel foglalkozom, amik neked és nekem relevánsak, célozhatóak valahogyan, értelmezhetőek egy online marketing kampány keretein belül. Szóval kihagyjuk például a különféle hírblokkokat, mert nem a Telex vagy a 24.hu a konkurensed. Nem fogok foglalkozni a Google Business oldalad beállításával sem, hiába a SEO része – most a saját platformon közzétett tartalmaid előkutatása lesz a fókuszban.

A SERP elemei

Disclaimer: nem gyűjtöttem itt össze minden létező elemet, két okból. Egy: lehet, hogy holnaptól ötöt megváltoztat a Google, és bemutat még négyet. Kettő: ami nincs ezen a listán, az SEO szempontból valószínűleg teljesen irreleváns neked. Még talán az is, ami rajta van, mert amivel kezdünk, azok a…

Generatív AI válaszok

Amikor ezt a cikket elkezdtem írni, még egyáltalán nem használta a generatív megoldásokat a Google, ma viszont már találkozhat velük a felhasználó a találati oldalon – és ez nem mindig kellemes élmény… Az AI ugyanis egyelőre nem túl bölcsen válogat, lehet, hogy ha főzési tippet kérsz, egy tizenöt éves Reddit-poén azt ajánlja neked, hogy tegyél ragasztót a rántottába, vagy épp terhesen dohányzásra buzdít…

Ez idővel nyilván javulni fog, de hogy mennyire küszöbölhető ki mindez rövid távon, nos kétséges.

A másik szempont, hogy milyen hatással lesz ez a SEO-ra. Az én véleményem az, hogy…

• Az olyan felhasználókat, akiket „elvisz” egy rövid generatív válasz, azokat eddig a snippetek, kiemelt kivonatok is elvitték. Idővel az arányuk talán növekedni fog, de…
• az itt lepattanó felhasználók eleve nem részletesebb, szakmaibb, edukatívabb tartalmakat keresnek, hanem egyszerűbb, gyors válaszokat, vagyis nem feltétlen a SEO célközönsége.

Azok, akik kimerítőbb, részletesebb, alaposabb válaszokat keresnek, nem fognak megelégedni az AI rövid válaszaival, és ugyanúgy begörgetnek majd az AI-blokk alá, mint eddig tették a snippetekkel és hirdetésekkel.

Ezzel jelenleg (mikor ezt írom, 2024 júniusát írunk) nem éri meg többet gondolni.

Kezdjük a tényleg releváns elemek sorát.

Szponzorált találatok (hirdetések)

Avagy hirdetések. SEO szempontból nem szeretjük őket, mert minél több a hirdetés egy találati oldalon, általában annál nehezebb organikusan is rangsorolni (mert a konkurencia nagy eséllyel aktívan célozza optimalizált tartalommal is), és ha sikerül, az oldal tetején ülő hirdetések miatt akkor is lejjebb jelenünk meg.

Ha SERP elemzést végzünk, a hirdetések felbukkanása azt jelzi, hogy nehezebb dolgunk lesz az optimalizációval, viszont a megjelenő hirdetések típusa, szövegezése utalhat a felhasználói szándékra is.

Sitelinkek

Sitelinkeket általában az előkelő helyen rangsoroló kifejezéseknél jelenít meg a Google, ritka, hogy a nyolcvanadik helyezésnél még ilyeneket találsz.

A sitelinkek abban az esetben jelennek meg, ha az algoritmus „úgy véli, hogy azok a felhasználónak hasznosak lehetnek”. Hogy ezt mi alapján lövi be azon túl, hogy hogyan optimalizálod a H2 alcímeidet, fogalmam sincs, a Google nem halmoz el információval erről.

Update: mióta a fenti mondatot leírtam, történt egy nagyobb szivárgás a Google háza táján. Ebből Rand Fishkin például azt hámozta ki, hogy valószínűleg a Chrome adatait használva a felhasználók által legnagyobb számban lekattintott aloldalakat emeli ide a Google. Módosítani, legalábbis közvetlenül, továbbra sem tudsz rajta, viszont indikatív, hogy az oldaladon belül mit találnak kiemelten érdekesnek/fontosnak a látogatóid.

Ha egy organikus találatnál megjelennek a sitelinkek, feltételezhető, hogy nagyobb arányú kattintást vonz, egyrészt mert több infót jelenít meg, másrészt mert több lehetősége van a felhasználónak kattintani. Magyarul egy pozíción belül így 4-5 link ad lehetőséget a kattintásra a rendes 1-gyel szemben. (Ez például pozitív irányba torzíthatja az organikusforgalom-becsléseid.)

Sitelinkek megjelenhetnek oldalon belüli, kisebb javaslatokként, ahogy itt például az én tartalomjegyzékemből behúz pár horgonyt…

Vagy egy nagyobb listaként, komplett aloldalakat megjelenítve, ahogy a YourBrandnél:

Kiemelt kivonatok (featured snippet)

A snippet működése egyszerű: ha a Google azt feltételezi, hogy egy keresést információszerzési szándékkal futtatsz le, és az élen rangsoroló oldalak valamelyikében talál egy rövid, lényegretörő bejegyzést ami illeszkedik a keresőkifejezéshez, ezt a találati oldal tetején kiemelheti a tartalomból. (Igen, ez hasonló ahhoz, amit a generatív AI csinál, lásd feljebb.)

Elsőre jó ötletnek tűnhet, hogy snippeteket célozz – hiszen nagyobb láthatóságot jelenet, nem?

A valóság a tapasztalatok szerint az, hogy a snippet csökkenti az átkattintási arányt. Ennek több oka is lehet. Ha például a felhasználó tényleg csak alapvető információkat keres, és ezt rögtön megkapja a találati oldalra emelve, miért kattintana át? Ha viszont még több információt szeretne, miért a snippetre kattintana, és ne a második, harmadik találatra, ahol extra információt feltételez?

Képek

Ha a Google úgy gondolja, nagy eséllyel látni is szeretnéd, hogy néz ki, amire rákerestél, akkor képeket fog neked gyűjteni. Ez előfordulhat helyeknél, termékeknél, embereknél, de kevésbé valószínű mondjuk cégekre, brandekre, elvontabb fogalmakra, információs kifejezésekre rákeresve.

A képek általában vagy a találati listában jelennek meg, úgy az első oldal aljának táján, vagy kiemelve a lista elején, esetleg egy oldalsó dobozban, mint itt jobbra:

A képek között jellemzően akkor tudsz megjelenni, ha a képeidet megfelelően felcímkézed, alt szöveget is megadsz, és úgy általában releváns szövegezésű aloldalakon helyezed el őket.

A kérdés az, meg akarsz-e jelenni a képek között egyáltalán.

Ez nagyon hasznos lehet akkor, ha

• Olyan terméket vagy szolgáltatást adsz, ahol a vizualitás fontos – ruha, autó, szálláshely és így tovább,
• Olyan edukatív tartalmakat teszel közzé, ahol fontos a szemléltetés – infografikák, tervrajzok, grafikonok meg a többi.

Amit érdemes megfontolnod, az az, hogy egy adott képre rátalálva mi lesz a felhasználó következő lépése. Tovább kattint a weboldaladra, vagy örül, hogy megtalálta, amit keresett, letölti közvetlen a Google oldaláról, és be is zárja a böngészőt?

Videók

A kereséshez releváns videókat a Google elsősorban a címük és leírásuk, illetve a körülöttük található szöveg alapján válogatja a találatok közé – nem véletlenül hangsúlyozzuk mindig, hogy videóhoz mindig mellékelj szöveges leiratot, vagy legalább összegzést, videómegosztó platformokon részletes leírást.

A videós blokk nagy eséllyel egyszerűen akkor jelenik meg, ha a Google azt látja, hogy az adott témában kiemelkedően sok, és ha látja a mutatókat, akkor sikeres videót publikáltak, tehát a felhasználók igénylik a formátumot.

Válaszdobozok (answer box)

Ez akkor jelenik meg, ha a válasz rögtön behúzható valamilyen forrásból, legyen az egy számológép vagy a tőzsde nyilvántartása.

Aki arra kíváncsi, hány méter egy láb, mi a dollár-forint árfolyam, mennyibe kerül épp egy OTP részvény, az ilyeneket kap az arcába, és ez igazából mindenkinek jó.

Local pack

A lokális találatok, jellemzően Google Business profilokkal és térképpel együtt, akkor jelennek meg egy találati oldalon, ha az algoritmus azt látja, hogy a felhasználók nagy arányban kattintanak le ilyen találatokat, váltanak térkép nézetbe és így tovább.

Ez sem bonyolult, ha azt írod be, hogy duguláselhárítás, étterem, kozmetikus, és hozzáraksz egy helységnevet, jó eséllyel maximum egy görgetés után ilyesmit fogsz látni:

…és ez annak a fontosságára világít rá, milyen fontos, hogy a Google Business profilod részletes és aktuális legyen.

Kapcsolódó keresések

Ez egy olyan blokk, amit a SEO-szakik szoktak leginkább szeretni, mert alternatívákat, szinonimákat, extra megcélozható kifejezéseket szűrünk le belőle, és arra is rálátunk, hogy a felhasználók ténylegesen mikre keresnek rá.

Nyilván mindez egy SEO-szoftverből ugyanúgy kihámozható, de a kapcsolódó kereséseket figyelve néha intuitívabb ötleteket találsz, mint amikor végtelen táblázatokat pörgetsz.

Az átkattintási arányról

A volumen (hányan keresnek rá egy adott hónapban egy keresőkifejezésre) és a tényleges organikus forgalom (hányan kattintják le a találati oldalon a te linkedet) jelentősen eltérhet.

Ennek ezer oka lehet a szezonalitástól a szövegírás minőségéig, néhányra mindjárt kitérünk.

A lényeg, hogy ezért látsz például itt egy rakás metrikát külön kezelve, mert a keresési volumen legfeljebb indikatív azt nézve, hogy mennyi embert fogsz behúzni:

Az SV (search volume) itt a havi keresési volumen, a GSV ugyanez globálisan, a TP a forgalmi potenciál a #1 helyezésre számítva, a CPS (clicks per search) pedig azt mutatja, keresésenként hányat kattintanak a felhasználók. Ha ez magas, akkor a találati oldalon több oldalt is megnéznek, ha alacsony, akkor jellemzően csak valamelyik top találatot, vagy még azt sem (mert mondjuk a snippetből vagy infoboxból megkapták a választ).

Mindez leginkább azért fontos, hogy reális elvárásaid legyenek, ne várd, hogy ha valamire háromezren keresnek egy hónapban, akkor lesz is belőle háromezer látogatód.

De nézzük egy kicsit konkrétabban, hogy alakulnak a számok, hogy mit várhatsz reálisan.

Hogyan befolyásolják az átkattintást az extra elemek?

Radikálisan, de ez általában nem jelent nekünk problémát.

Először is, nézzük, mire jutottak a kérdésben a Hamburgi egyetem kutatói. Itt elolvashatod a teljes 2023-as kutatásukat, én most csak a konklúzióból idéznék:

Az eredmények alátámasztják, hogy a SERP elemek jól érzékelhető hatást gyakorolnak a CTR-re, […] ennek ellenére továbbra is egyértelmű, hogy a CTR-t leginkább meghatározó tényező a találat pozíciója.

Beyond Rankings: Exploring the Impact of SERP Features on Organic Click-through Rates

Ezen túl, ahogy arra az egyes elemek sorravételénél is utalgattam, azok a felhasználók, akik azért nem kattintanak át a weboldaladra, mert eltéríti őket egy infobox vagy kiemelt snippet, jó eséllyel amúgy sem a kívánt közönséged tagjai.

Aki az aktuális forintárfolyamra kíváncsi, nagy eséllyel nem a pénzügyi tanácsadói szolgáltatásodat keresi, hanem épp próbálja kiszámolni, mennyibe kerül a másik ablakban megnyitva álló eBay rendelése.

Az extra elemekkel mindenképpen megéri foglalkozni, megkísérelni akár bekerülni ezekbe, de a magam részéről azt javaslom, hogy ne ezekre koncentrálj, és ne is nagyon aggódj miattuk, hacsak nem lokális bizniszt viszel (étterem, kávézó, szálláshely stb.), mert akkor létfontosságú, hogy szó szerint felhelyezd magad a térképre.

Hogyan számolnak a külső SEO szoftverek?

Kezdjük az egyértelművel: a Google saját adataira nem látunk rá.

Ahogy nem ismerjük a keresőalgoritmus pontos működését, mert üzleti titok, úgy azt sem tudhatjuk pontosan, hogy hányan kattintanak át egy találati oldalról az ikszedik helyen rangsoroló weboldalra.

Becsülni tudunk az alapján, amit az analitika mutat, sok millió weboldal számait összesítve. Tapasztalatból exrapolálunk, és így tudjuk előrevetíteni a KPI-okat, megtérülést.

A legjobb 2023-as becslések alapján aszerint, hogy a találati oldalon hányadik helyen rangsorolsz a havi keresési volumen ekkora százalékát söpörheted be:

Ezek a számok persze, alakulhatnak aszerint, hogy milyen extra elemekkel szemeteli tele az algoritmus a SERP-et.

Oké, de mégis honnan ismerjük magát a volument, vagyis hogy hányan keresnek rá egy-egy kifejezésre egy nap, egy héten vagy hónapban?

Az Ahrefs például a Google Keyword Planner vadul pontatlan saját számaiból indul ki, és azt finomítja, erről bővebben itt olvashatsz, itt nem megyek bele se a módszertanba, se a matekba, röviden a lényeg:

Az Ahrefs szerint az esetek 60%-ában nagyjából pontosak a volumen-becsléseik.

(Sidenote: a SEO első szabálya, hogy soha ne hidd el, amit a Google mond a SEO-ról. Erre a legjobb példa az a közelmúltbéli szivárgás, amiből kiderült, hogy teljes bullshit, amit arról mondanak, hogy nem nézik a klikkeket vagy a Chrome adatait, amit eleve senki nem hitt el nekik. Higgy a számoknak, és ne annak, amit állítanak a rangsorolási faktorokról vagy épp keresési volumenekről.)

A magyar piac persze extra kihívás, hiszen a volumenek sokkal alacsonyabbak, így maguk a szoftverek is eleve kevesebb erőforrást áldoznak arra, hogy rendesen beindexeljék az adatainkat – nyilván megtérülőbb pontos adatokat adni az angol, német, spanyol kifejezésekre. Ennek ellenére az a tapasztalatom, hogy az Ahrefs például egészen pontos számokat ad nagyságrendileg.

Egy konkrét példa: 2024 elején elindítottunk egy webshopot, amit pár hónap után el is kezdett rendesen beindexelni a Google, a kezdeti párszáz oldalon túl elkezdte beolvasni a több ezer termékoldalt is. Az Ahrefs így becsülte az organikus forgalom alakulását:

A valóságban pedig ennyien jöttek a Google-ből:

Azt tehát viszonylag biztosan tudjuk, hogy hányan keresnek egy-egy adott kulcsszóra, és azt is, hogy átlagosan hányan kattintanak át akkor is, ha nem látunk be az algoritmus motorháza alá valós időben.

De mi van akkor, ha a becslés és az analitika radikálisan eltér? Ha teljesen mást mutat az Ahrefs és az Analytics? Nézzük a két alapesetet.

Ha a számaid indokolatlanul jók

Nemrég egy auditnál jött szembe ez a látszólagos anomália: a becsült organikus látogatószámnál a valós körülbelül háromszor nagyobb volt.

A magyarázat itt egyszerű volt. Mindjárt az, hogy pénzügyi terület (állampapírok, befektetések stb.) volt a niche, lehet egy ok, hiszen ez egy nagyon gyorsan változó tématerület, elég egy kormányinfó, hogy a keresési volumenek összecsavarodjanak.

De az igazi megoldás két tényezőből következett:

1. Mindössze százas nagyságrendekről volt szó, 150-200-as becsült forgalom helyett 600-700-as valósról.

2. A legjobban teljesítő oldalak fő rangsoroló kifejezése a saját brandnév volt.

Tehát: mivel az oldal kevés másik rangsorolással bírt, és azok is csak minimális forgalmat hoztak be, a saját brandjükre indított keresések domináltak. Márpedig ha valaki egy konkrét brandre keres, sokkal nagyobb az esélye, hogy lekattintja a brand saját weboldalát a SERP-en, mint egy bármilyen információs keresés esetén.

Ha a számaid túlságosan gyászosak

Ha az analitikád szerint a becsült volumennél alacsonyabb a valós organikus forgalom, az általában egyetlen nagyon egyszerű dolgot indikál. Hogy nem „jól” jelensz meg a találati oldalon.

Akkor fordulhat ez elő, ha nincs kitöltve a snippet, vagy éppen hibás. Ha a keresőnek random szövegrészeket kell behúznia, vagy eleve rosszul van megírva, ha a főcímed, oldalcímed hosszú, értelmetlen vagy irreleváns és így tovább.

Ez például az egyik legelső organikus találat az „esküvői catering” kifejezésre, de biztos vagyok benne, hogy az elvárhatónál alacsonyabb az átkattintási mutatója:

Semmitmondó cím, random behúzott és irreleváns szövegrészlet, nulla konkrétum.

Ha kevesebb a forgalmad, mint lennie kellene, akkor nem elég jó az ajánlatod és nem elég érdekes a mondanivalód. A SERP elemzés többek között abban segít, hogy az ilyen hibákat kiszűrd.

Tartsd észben, hogy az adatalapú becsléseket, még ha tényleg csak becslések is, jóval nehezebb elrontani, mint az egyszerű emberi viselkedésben magyarázatot találni egy-egy ilyen anomáliára.

SERP elemzés a gyakorlatban

Most, hogy átvettük az alapokat, ugorjunk neki a gyakorlatnak.

SERP elemzés szoftverrel

Előny, de nem feltétel, ha a SERP elemzésnek szoftverrel tudsz nekiállni, mert kapásból egy sor hasznos adatot szűrhetsz le.

Nézzük például, hogy mit mutat az Ahrefs, ha a „keresőoptimalizálás” találati oldalát szeretném elemezni:

Mint mindig, itt is erősen ajánlott az adatokat visszaellenőrizni. Láthatod például a listában, hogy a matebalazs.hu SEO útmutatója a szoftver szerint több min 9 ezer szó hosszú – valójában a hasznos tartalom 7300 szó körül van. Ilyen eltérésekbe, akár nagyobbakba is, minden mutatónál belefuthatsz.

Ugyanakkor ebből máris levonhatok pár következtetést:

• A célkifejezésre jól rangsoroló aloldalakon kifejezetten skyscraper-hosszúságú tartalmak szerepelnek,
• A backlinkek száma segíthet, de nem létfontosságú, az első tízbe olyan oldal is bekerült, amire csak 14-en hivatkoznak,
• A tíz legjobban rangsoroló oldalból három a „seo”-ra erősebben jelenik meg, mint a „keresőoptimalizálás”-ra, tehát érdemes lehet ezeket együtt kezelni,
• A behúzható organikus forgalom egy jó helyezéssel nem kifejezetten magas, havi párszáz látogatót hoz, azok viszont igen értékesek, ha azt nézzük, mennyit költenek ugyanilyen kifejezéseknél a hirdetésekre,
• Érdemes a tartalomba illusztrációkat rakni, mert ezen a találati oldalon nagyon sok képet jelenít meg a Google.

A következő, amit egy ilyen vizsgálat tisztázhat, az…

A keresőkifejezéseid relevanciája

A SERP-elemzés igen gyorsan képes megmutatni, hogy egy-egy kifejezés, amit te relevánsnak hiszel, valóban értékes célpont-e, érdemes-e időt és energiát szánnod rá, hogy a találati oldalra kerülj.

Mondjuk, hogy egy tárhelyszolgáltató szeretne minél több fontos kifejezésre rangsorolni. Tárhelyeknél a rendelkezésre állási idő, vagyis az, hogy ha egy adott szolgáltatónál üzemelteted a weboldalad, az idő mekkora százalékában garantálják, hogy az tényleg elérhető lesz, az egyik legfontosabb, alapvető mutató.

Tisztán intuitívan jó ötletnek tűnhet tehát egy aloldalt, vagy blogcikket ennek a kifejezésnek szentelni.

Nézzük meg, hogy néz ki a „rendelkezésre állási idő” találati oldala…

Mint az azonnal kiderül, elvétve találunk rajta IT-hez közelítő témát, a találatok nagyját a munkaügyi oldalak teszik ki – tehát a kifejezésre sokkal inkább azok keresnek rá, akik munkajogi kérdést akarnak tisztázni, nem pedig tárhelyet vásárolni. Vagyis egy tárhelyszolgáltatónak ez a kifejezés, hiába nagyon fontos a kommunikációban, irreleváns a SEO-ban.

Felhasználói szándék

Mi történik, ha fogok egy véletlenszerű várost, és rákeresek ilyen formában: „[városnév] park”? Ez történik:

Kapok egy listát a parkokról, kertekről, látványosságokról. Hasonló keresést, ez alapján, turisták, szabadidő eltöltésére vágyók indítanak, akik egy-egy városban nem ismerősek. Az ilyen típusú találatokat kattintják le a keresők a legnagyobb arányban, ezért a Google is ezeket részesíti előnyben.

Logikusnak tűnhet, hogy ha építek egy szebb parkot a fővárosban, és szeretném odacsalogatni a turistákat, akkor érdemes a „budapest park” kifejezést megcéloznom, csakhogy…

…erre esélyem nem lesz, mert sokkal többen vannak azok, akik a Budapest Park mint rendezvényhelyszín nevére keresnek konkrétan, a többségi szándék ennél a keresésnél az, hogy megtalálják a helyszín címét, nyitvatartását, árait, programjait.

Ez egy nagyon egyszerű példa, de bármilyen területen belefuthatsz hasonló esetekbe. Aki rákeres, hogy „barista”, esélyesen nem kávéházat, hanem képzést akar találni. Aki beírja a Google-be, hogy „botox után edzés”, esélyesen nem edzőtermet keres magának, hanem botox kezelést fontolgat vagy túl van azon, és információt gyűjt.

Röviden: ha van egy rakás keresőkifejezésed, amiket logikusnak tűnik megcélozni, pár gyors kereséssel először mindig validáld le, hogy van-e értelme erre büdzsét áldoznod.

A konkurens találatok és tartalmak elemzése

Hangsúlyoznom kell, pontosan mit értünk konkurens alatt a SEO-ban. Az „organikus konkurenseid” listája ugyanis nem biztos, hogy átfedésben van az üzleti konkurenseiddel. Organikus konkurensed az, akivel a neked fontos keresőkifejezésekre ugyanazokon a találati oldalakon rangsorolsz, akiket a SERP-en meg kell előznöd – szóval nagy eséllyel organikus konkurensed lesz például a Wikipédia.

Ezzel a tudattal induljunk neki a következőeknek…

Keresőkifejezések

Egy kulcsszó nem kulcsszó. Ha azt akarod, hogy a tartalmad jól rangsoroljon, akkor nagyon is érdemes egy egész sor kifejezést begyűjtened csokorba, amiket a fő keresőkifejezésen túl szerepeltethetsz a címben, alcímekben, meg úgy általában a szövegben.

Ilyen kifejezéseket pedig nagyon könnyen találsz, ha átnézed, hogy az elsődleges kulcsszóra legjobban rangsoroló konkurenseid az adott aloldallal, tartalommal mire rangsorolnak még.

Ha például megnézem a The Pitch SEO-útmutatóját, mindjárt látom, hogy több mint 60 találati oldalon jelenik meg…

Azért jobb megoldás ez, mint egyszerűen leszűrni egy szoftverből a releváns kulcsszavak listáját, mert egyrészt te emberként látni fogod, mi az, ami tényleg releváns, másrészt így olyan kifejezéseket fogsz látni, amik ténylegesen relevánsan rangsorolnak, nem egyszerűen tartalmaznak pár hasonló szót vagy kifejezést.

A tartalom hossza

Ideális tartalomhossz nem létezik, és nem fog valami attól jobban rangsorolni, hogy több ezer szóval megtoldod.

Igen, van némi korreláció a tartalom hossza és az organikus forgalom között, az Ahrefs számai alapján például ilyen:

Azt viszont tudjuk, hogy a szószám (word count) nem rangsorolási faktor.

Miért hoznak be mégis általában több keresőforgalmat a hosszabb tartalmak?

• Mert több információt tartalmaznak, több kérdésre talál választ bennük a közönség,
• Több keresőkifejezésre rangsorolnak egyszerre,
• A hosszabb tartalmat, ha jól van megírva, szerkesztve és felépítve, hosszabb ideig olvashatják, vagyis jobbak a felhasználói viselkedés terén, amit a Chrome-on és az Analyticsen keresztül is aktívan figyel a Google (bár tagadják).

Tehát mit tudsz meg a tartalmak hosszának elemzéséből? Leignkább azt, hogy mennyi információt kell átadnod és milyen részletesen, ha jól akarsz rangsorolni.

Szóval, amíg nem párszáz szavakkal akarod megváltani a világot, és figyelsz a valós értékre és az alap optimalizációra, ne stresszelj rá a hosszúságra. Ha megengeded, hogy a hosszú, skyscraper-technikával készült cikkekről szóló útmutatómból magamtól idézzek:

Az ereje nem a tartalom hosszában, hanem részletességében rejlik. Sokat írni bárki tud. Egy ilyen tartalom attól fog működni, hogy fogunk egy problémát, egy kérdéskört, és a lehető legteljesebb, leginformatívabb, leghasznosabb módon igyekszünk lefedni.

Médiatartalmak

Érdemes átnézned, hogy a legjobban rangsoroló tartalmak mivel operálnak az egyszerű szövegen túl.

Ha azt látod, hogy sok bennük az illusztráció, akkor valószínűleg a te tartalmadban is megvan ezeknek a helyük. Lehetnek ezek termékfotók vagy infografikák, beágyazott videók vagy éppen hanganyagok – témája és közönsége válogatja, hogy mire lesz igény, de szerencsére ha a találati oldalakon jól rangsoroló konkurenseket szemügyre veszed, akkor látni fogod, hogy a Google adatai szerint mi működik jól.

Struktúra és formázás: URL, alcímek, hangvétel, szerkesztési szempontok

Kezdjük azzal, hogy milyen URL-t, címet adj az aloldaladnak, egyáltalán kell-e ezzel foglalkozni. Ez nagyszerűen kiderül, ha csak végignézed a TOP 10 találatot.

Látványos, mennyire különböznek a legjobban rangsoroló URL-ek stílusban, ha mondjuk a „keresőoptimalizálás” és az „edzőcipő” találati oldalait összehasonlítjuk:

Az elsőnél valószínűleg nagyobb a jelentősége annak, hogy már a találati oldalon egy viszonylag rövid címet lásson a felhasználó, míg az edzőcipők keresésénél rá sem néznek az URL-re, hisz az úgyis a terméktulajdonságokból automatikusan legenerált kuszaság lesz, ez nem befolyásolja a bizalmat, kattintási hajlandóságot.

A címek és alcímek elrendezését, az anyag strukturálását azért fontos átnézned, mert ebből tudni fogod, mennyire érdemes szétszálaznod a témákat, mennyi alfejezet, al-alfejezet lehet ideális, mennyire legyen a tartalomjegyzéked rövid vagy hosszú.

A magam részéről azt szoktam tanácsolni, hogy a tartalomfejlesztésedben egyszerre jelenjenek meg a skyscraper-jellegű, átfogó anyagok és a fókuszáltabbak. Egy 5-10 ezer szavas cikkben elég jól lefedhető szinte bármilyen niche, az abban említett résztémákat pedig később feldolgozhatod jobban belemerülve, 1-2000 szavas anyagokban. (Arra viszont figyelj, hogy elkerüld a kulcsszó-kannibalizációt.)

A formázás-szerkesztés szintén a felhasználói igényekre vezethet rá. Egyes témáknál az akadémikusabb jellegű folyószöveg használata a szerencsés, máshol az, ha telepakolod bullet pointos listákkal a tartalmat, megint máshol az, ha minden bekezdést egy képes illusztráció követ. Hogy nálad melyik működhet jól, az szépen kiderül a SERP elemzésből.

Hogyan készíts SERP elemzés alapján tartalomvázlatot?

Következzék a szubjektív módszerem, amivel az eddig tárgyaltakat, leszűrt tanulságokat és adatokat formába öntheted, hogy legyen egy tartalomvázlatod.

Mellesleg egy letölthető tartalomvázlat-mintát találsz a skyscraper guide-ban, egészen pontosan itt.

A koncepciót, célközönséget, az anyag célját és hasonlókat most nem tárgyaljuk, azt feltételezem, hogy ezeket más a SERP elemzést megelőzően belőtted.

Elsőként véss fel egy munkacímet, amiben szerepel a fő, és egy vagy két másodlagos kifejezés, amit megcéloznál, és próbáld követni az organikus konkurenseid működő mintáját. Nem kötelező jelleggel nyilván, mert lehetsz kreatív, és kövesd a saját stílusod, mielőtt szétoptimalizálnál minden szót – de minimum inspirációként tekints a jól rangsoroló címekben használt fordulatokra és fogásokra.

Ezután szedd össze egy listába azokat a keresőkifejezéseket, amelyeket a cikkel így vagy úgy meg akarsz célozni, vagy egyszerűen csak praktikus, ha használod őket a téma konzisztenciája miatt, valahogy így:

Ebből például a „weboldal készítés árak” kifejezés belekerülhet a címbe, a következő pár WordPress témájú mondjuk egy WP-re fókuszáló alfejezet alcímeibe (H3-H4 szinten), a későbbi, párszázas volumenű kifejezéseket pedig elszórhatjuk a szövegben, képaláírásokban, al-alcímekben, ahol helyük adódik. A lista azért hasznos, hogy írás közben, illetve utólag válogatni tudj róla.

…és azért is, mert egy jó kulcsszólistából a tartalomjegyzéked váza gyakorlatilag megírja önmagát, ha kicsit nekiállsz strukturálni – íme egy konkrét példa erre, balra a lista, jobbra már a tartalomjegyzék vázlata:

Fontos, hogy ez nem valami gépies adatpakolászás – ami itt történik az az, hogy olyan tartalomjegyzéket állítunk össze, aminek az egyes fejezeteiről, témáiról adatalapon tudjuk, hogy a közönségünket érdekli, mert aktívan keresnek rá.

Ezt követheti egy lista, amiben összeszeded a találati oldal(ak)ról azokat a konkurens tartalmakat, amelyeket fel fogsz használni – akár mintaként, inspirációként, vagy éppen hivatkozható forrásként. Nem árt, ha ezekhez megjegyzéseket fűzöl, hogy ne kelljen mindig átbogarásznod a forrásokat.

Erre használj bármilyen neked kényelmes megoldást – van, aki egyes mondatokat, bekezdéseket kimásol, más képernyőfotókat hajigál be ide, megint más oldalon belüli horgonyokat az egyes szakaszokhoz.

Ezen a ponton a tartalomvázlattal tulajdonképpen megvagy. Nincs más hátra, mint a megírás.

Fontos, hogy továbbra sem a gépnek, nem az algoritmusnak írunk, hanem az embernek.

Hogy ne stresszelj rá nagyon a SEO-szövegírásra, ami egy rendkívül félrevezető és szerintem direkt káros fogalom, egyszerűen kezdd el az anyagodat a tartalomvázlat alapján feltölteni tartalommal, és használj ehhez valamilyen optimalizációs segédet. A legjobban ezekkel jársz:

• RankMath: WordPressbe ágyazott bővítmény, ami valós időben figyeli a legfontosabb SEO-szempontokat, miközben te szabadon írhatsz. Kiváló analitikát kapsz vele, és könnyen kezelhető, érthető.
• Surfer: külső tool, ahol elképesztően részletes követelményeket adhatsz meg, és szintén valós időben figyeli, hogyan kreálod meg a tartalmad. Előnye, hogy nem kötött a WordPresshez vagy más platformhoz, de persze ez kis plusz melót is jelent a publikálásnál.

Az írásról, a tartalom elkészítéséről és későbbi gondozásáról a blogírási guideban találsz további tippeket, itt pedig letölthetsz egy tartalomnaptár-sablont, ami megkönnyíti, hogy a tartalomkészítést hosszú távon is mederben tartsd.