Keresőoptimalizálás nélkül nem lesz szemmel látható forgalmad a Google-ből. Ahhoz, hogy a weboldalad megjelenjen a találati oldalakon, és hogy le is kattintsák a releváns népek, a SEO kötelező feladatod. Ez a cikk mindent megtanít neked, amit az alapokról tudnod kell, akár kezdő copywriter, más területen aktív marketinges, vagy épp KKV cégvezető vagy – és kinyerhetsz belőle néhány checklistet is, hogy ne kelljen mindig visszakattintanod ide.

A SEO nem egyszerű, nem könnyű, nem gyors, és folyamatosan energiát kell fektetned az optimalizálásba.

De nem kell egyedül nekivágnod, mert ideállok melléd az ösvény elejére, és ha ezt a cikket elolvasod, tudni fogod, merre indulj akkor is, ha semmilyen technikai tudással nem bírsz.

Tudni fogod, hogyan éri meg adatalapon blogolnod, hogyan vegyél rá véleményvezéreket, hogy rád linkeljenek, és hogy miért élet-halál különbség a rangsorolásban egyetlen másodperc is.

Drámaian hangzik? Na igen, nem véletelnül csiszolok egy ilyen cikket hetekig és hónapokig. De megéri.

Keresőoptimalizálás ingyen nincsen (Tanstaafseo!) – de megmutatom, hogyan csináld úgy, hogy megérje.

Kezdjük végre.

Mi az a SEO/keresőoptimalizálás? Alapkifejezések és fogalmak

A SEO jelentése

A SEO a search engine optimization rövidítése, vagyis a keresőmotor-optimalizálásé.

A keresőoptimalizálás lényege, ahogyan magyarul illetjük, hogy javítsuk az egyes weboldalak, azon belül konkrét aloldalak organikus megjelenéseit a keresők találati oldalain.

Vagyis a cél, hogy egyes kulcsszavak, keresőkifejezések (ez az, amit beírsz a Google-be) esetében a weboldal a találati oldalakon (SERP, search engine result page) minél előkelőbb pozícióban kapjon helyet.

Azok a PPC, azaz fizetett hirdetések, amelyeket például a Google találati oldalain helyezhetsz el, a keresőoptimalizálásnak nem részei, viszont a keresőmarketingnek (SEM, search engine marketing) igen.

A SEO kizárólag az organikus eredményekre koncentrál. (Ily módon az inbound marketing szerves része, de ebbe majd máskor megyünk bele.)

A SEO története egészen a 90-es évekig vezethető vissza, amikor a keresőmotorok legelőször megjelentek az interneten. De ez számunkra most irreleváns, mert mára alapjaiban alakult át, és szerencsére egyszerűbb lett, mert a Google a ’10-es évek elején egy egész álltakertet, Pandákat és Pingvineket engedett rá az algoritmusára, és végérvényesen bebetonozta a minőségi tartalmat, mint alfát és omegát. Content is king.

Sok olyan keresőoptimalizálási technika, amely trükközésre és kiskapukra alapozott (így a linkkatalógusok használata vagy a kulcsszóhalmozás) ma már nem hatékony vagy egyenesen káros, mivel büntetéseket von maga után, szerencsére.

A kulcsszóhalmozásra emlékezni fogsz, ha legalább a harmincas éveidben jársz, ez volt az, amikor minden gagyi weboldal alja így nézett ki, néha a háttérrel egyszínű betűkkel „elrejtve”, csak hogy minden fontos kulcsszó szerepeljen az oldalon:

Előtérbe kerültek viszont új módszerek, mint az inbound és azon belül a tartalommarketing, amelyek a felhasználói élmény javítására koncentrálnak, és nem az algoritmust manipulálva, hanem a célpiacot szolgálva, többnyire közvetetten képesek elérni jó helyezéseket.

Ezekről foglak ebben a cikkben informálni. De kezdjük az elején.

A keresőoptimalizálás alapjai

A keresőoptimalizálás több alfajtára szálazható szét. Van, amihez egy jó szövegíróra lesz szükséged, van, amihez egy jó webfejlesztőre, van, ami miatt a tárhelyszolgáltatóddal kell majd levelezned.

Nincs sok, úgyhogy röviden áttekintjük őket.

Technikai SEO (tárhely, tanúsítványok és a többi)

A technikai SEO lényege, hogy egy weboldalt úgy építs fel, hogy a keresőmotorok azt tökéletesen tudják értelmezni.

Tehát az algoritmus képes legyen az oldalt indexelni, a rajta található elemeket beolvasni, és egyáltalán a weboldal úgy épüljön fel, hogy az megfeleljen az algoritmus alapvető elvárásainak egy keresőbarát oldallal szemben.

Ez az algoritmus, amiről még nagyon sokat fogunk beszélni, lényegében egy alapszintű AI/MI, pont, mint a ChatGPT: a neki adagolt adatokat (ez esetben a weboldalak kódját, tartalmát) előre meghatározott, súlyozott tényezők szerint értékeli. Más egyébre nem képes, nincs értékítélete, intuíciója, kreativitása vagy kritikus gondolkodása. Bonyolult, annyira, hogy egy ember aligha fogja fel a pontos működését, de zárt rendszer megjósolható outputtal.

Ez adja tehát az alapot – erre épülhetnek fel később az on-page (ez lényegében a tartalom), majd off-page (ez pedig elsősorban a backlink-profil) SEO megoldások, amit a következő bekezdésekben részletezek. Hogy a technikai SEO mennyire működik, számos mérőszám mutathatja, külön szakember felelős érte, hogy a technikai háttér megfelelően működjön.

Ha laikusként kíváncsi vagy a legfontosabbakra, a Google PageSpeed Insights eszközével felmérheted, hogy az algoritmus szerint az oldalad milyen gyors (mennyi idő alatt töltődik be), mennyire felhasználóbarát (amennyire a Google fel képes mérni a UX-et), és mennyire mobilbarát..

A mobilbarát weboldalakról több szó is esik a cikkben. A látogatóid nagy része ma már mobilon keresztül talál meg. Akkor írja be a keresőbe a releváns kifejezéseket, amikor a metrón utazik, ebédszünetben böngész vagy a WC-n ül. A Google tudja ezt, és igen nagy súlyt kap a rangsorolásban az, hogy az okostelefonon böngészőknek milyen felhasználói élményt nyújt az oldalad.

Hogy mennyire vagy éppen mobilbarát, a Google Mobile-Friendly Test eszközével ellenőrizheted gyorsan, ha a helyzet biztató, ilyesmit fogsz látni:

On-Page SEO (copywriting & tartalommarketing)

Az on-page keresőoptimalizálás a weboldal tartalmával foglalkozik: arra fókuszál, hogy az ott megjelenő tartalom mennyire optimalizált, hogyan látja azt az algoritmus.

(Értelemszerűen nem elválasztható a technikai SEO-tól, hisz akárhogyan optimalizáljuk a kulcsszavakat, tageket vagy URL-eket, ha azokat technikai hiányosságok miatt nem látja az algoritmus, hiába minden.)

Az on-page keresőoptimalizálásnál elsősorban ezekre a tényezőkre kell figyelned:

• Az elsődleges kulcsszavak és keresőkifejezések használata
• A weboldal, aloldalak címe (title)
• Az URL-ek szerkezete
• Az oldalakon található főcímek, címsorok (headings, H1, H2 stb.)
• A meta leírások (tagek)
• Képek címe, alt text megadása
• A tartalom szövegezése
• A weboldalak betöltési sebessége, mérete (ezt a technikai háttér mellett természetesen a tartalom is befolyásolhatja)

Milyen eszközökkel javíthatod az on-page SEO-t?

Néhány azok közül a konkrét megoldások közül, amelyek az on-page optimalizálás alá tartoznak, és amelyekről részletesebben is beszélni fogunk:

• XML oldaltérkép hozzáadása (egy jó SEO plugin WordPress alatt ezt automatikusan megcsinálja neked),
• Egyszerű, könnyen használható navigáció (pl. breadcrumb, menük, ezt általában csak engedélyezned kell a WordPress kezelőfelületen),
• Megfelelő robots.txt fájl (erről részletesen beszélgetünk kicsit lejjebb),
• Tartalomduplikált vagy gyenge oldalak indexelésének leállítása (noindex, ezt pluginnel vagy a Search Coonsole-lal közvetlenül is beállíthatod),
• Az indexelt oldalakon a duplikáció eltávolítása (ez általában a szöveg újraírását jelenti),
• Multimédiás tartalmak használata (lehetőleg nem túl nagy méretben, és tagekkel, alt texttel ellátva – illusztrációk, képek, infografikák, screenshotok, beágyazott videók stb.),
• Kulcsszókutatás alapján a megfelelő kulcsszavak célzása, aloldalanként,
• LSI kulcsszavak használata,
• Tartalom kategorizálása,
• Minőségi outbound linkprofil felépítése (hivatkozás minőségi, releváns külső tartalmakra),
• A tartalom rendszeres frissítése,
• Kulcsszavak használata az URL-ekben, URL-ek rövidítése és egyszerűsítése,
• 301 átirányítások használata.

Off-Page SEO (backlink-profil)

Az off-page optimalizálási megoldások értelemszerűen azokat takarják, amelyek nem a saját weboldaladon történnek, a rangsorolásunkat viszont befolyásolják. Elsősorban a linképítésről beszélünk itt, így elmondható az is, hogy erre van a legkevesebb befolyásunk – ez már komoly marketinges munkát követel meg, akár PR-tevékenységet is.

Az off-page SEO-ban releváns lehet többek közt, hogy…

• Milyen minőségű oldalak hivatkoznak ránk?
• Hány ilyen hivatkozás mutat az oldalunkra?
• Mi a hivatkozások horgonya (anchor, a szöveg amire a link kerül)?
• Mennyire relevánsak ezek a hivatkozások, milyen tartalomban kapnak helyet?

A hivatkozások minősége, hitelessége, relevanciája kiemelkedő jelentőségű, hogy pontosan miért, azt most ráhúzom egy gyors analógiára.

Vegyünk két frissen végzett orvost, akik egy új városba költöznek. Mindketten jelentkeznek ugyanarra az állásra a helyi kórházba. A tudásuk, felkészültségük, képzettségük, papírjaik tökéletesen megegyeznek.

Egyikük néhány ajánlással a zsebében érkezik: nem sokkal, de azok a szakterület elismert nagy öregjeitől származnak, olyanoktól, akiket mindenki ismer, akiknek a szakirodalmából dolgoznak, akik életmű-díjakat kapnak.

Másikuknak ilyen ajánlásai nincsenek, de ismeri a kórház nyugdíjas portását, a sarki gyrosost, egy pályakezdő rezidenst három várossal odébb, egy indiai péket és így tovább.

Ki fogja megkapni az állást? Az első, és pontosan így működik a backlink profilod, akár a social credit.

Nyilván van szerepe a mennyiségnek is, 1 gyenge weboldalról ránk mutató link vagy a konkurensünkre mutató 12 közül értelemszerűen az utóbbi nyer. De valamilyen, a Google által kiemelkedően hitelesnek tekintett oldalról (nagy brandek oldalai, hírportálok stb.) már jóval kevesebb backlink is elérheti ugyanezt a hatást.

Hogyan szerezhetsz minőségi backlinkeket?

Ez önmagában külön cikket ér (és lesz is belőle), de nézzünk meg röviden néhány megoldást.

• Linkcsere – régi módszer, nem a leghatékonyabb, mivel a relevancia csökkenhet és túlságosan nagy energiabefektetést igényel.
• Vendégblogolás – megjelenés saját tartalommal, ránk mutató hivatkozással más weboldalakon.
• Közösségimédia-marketing a tartalmak terjesztése érdekében.
• Influencer marketing – véleményvezérek alkalmazása, vagy meggyőzése hagyományos PR-eszközökkel.
• Tartalommarketing – olyan értékes tartalmak készítése, amelyeket a célközönségünk magától is terjeszt és hivatkozik.

White hat vs. Black hat vs. Gray hat SEO

A három kategória közötti különbség lényegében az, hogy mennyire etikus az, amit csinálsz a keresőoptimalizálással – mennyire keresed a kiskapukat, az egyszerű de kockázatos technikákat, mennyire akarod konkrétan átverni az algoritmust.

White hat SEO

Ide tartoznak a teljesen etikus technikák – mint például a tartalommarketing, vagyis hogy rendszeresen frissített, értékes és releváns tartalommal látod el a közönségedet.

A linképítés maga is ide tartozhat, sőt, az értékes tartalom eleve megteremti az alapjait.

Hosszú távú stratégiáról és komoly befektetett energiáról beszélünk itt, amely azonban garantáltan meghozza a gyümölcsét.

A white hat technikákat alkalmazó oldalakat kevésbé fenyegeti a veszély, hogy egy-egy algoritmusfrissítés visszadobja őket a rangsorokban vagy hirtelen büntetéseket kezdenek el felhalmozni. 

Grey hat SEO

A szürkezónába tartoznak azok a megoldások, amelyeket kifejezetten ugyan nem büntet a Google, mégis nyilvánvalóan kockázatosak. Ilyen lehet a nem természetes módon vezényelt linképítés, a linkek vásárlása, vagy a negatív SEO.

Az ilyen módszereknél azonban már megvan a kockázat, hogy a Google egyszer csak frissít az algoritmuson, és reggelre nem is találod meg a weboldalad a találati oldalon a hirtelen kapott büntetések miatt.

Black hat SEO

Ezek azok a keresőoptimalizálási technikák, amik nyilvánvalóan etikátlanok és minden esetben Google-büntetést vonnak maguk után.

Black hat technika az, ha egy weboldal rangsorolását (a technikai SEO megoldásain túl) úgy próbálod meg javítani, hogy az emberi tényezőre, a felhasználói élmény tényleges javítására, az értékadásra valójában nem figyelsz – csakis arra, hogy az algoritmus kedvezően bíráljon el, hogy megfelelj a „robot” szempontjainak.

A Google ma már hatékonyan képes felismerni az ilyen etikátlan törekvéseket, elsősorban azért, mert a több száz rangsorolási tényező tekintélyes része a felhasználók tevékenységét figyeli – hogy lepattannak-e a weboldaladról, mennyi időt töltenek ott el, hogy egyszerre több oldalt is megtekintenek-e, megosztják-e a tartalmaidat és így tovább.

A black hat módszerek gyors eredményekkel kecsegtetnek – de szinte biztos, hogy büntetést vagy tiltást vonnak maguk után, ugyancsak gyorsan rövid időn belül. Kis haszon, nagy kockázat, morális métely, ne indulj ebbe az irányba.

Szerencsére könnyedén elkerülheted, hogy „véletlenül” a black hat bűnébe ess, a Google Spam Policies ugyanis segítőkészen egyértelműen felsorolja azokat a technikákat, amelyek tiltottak. Ilyenek például:

• Automatikus tartalomgenerálás
• Oldalak létrehozása lopott, duplikált tartalommal
• Rejtett szövegek és hivatkozások
• Linképítési trükközés valódi értékadás nélkül
• Irreleváns kulcsszavak, keresőkifejezések használata

Fontos: az automatikus tartalomgenerálás nem az AI által írt szövegekre vonatkozik, ezek az irányelvek még bőven a ChatGPT előtti időkben születtek. A koncepció itt az értelmetlen kulcsszó-salátákat, lektorálatlan automatikus fordításokat, egymás mögé pakolt szinonimákat és hasonló „megoldásokat” takarja. Az AI által írt szövegeket jelenleg nem bünteti a Google, feltéve, hogy minőségiek és értéket adnak át.

Miért létfontosságú a keresőoptimalizálás?

A keresőmotorok működéséről

Mi az a keresőmotor?

Keresőmotor alatt azokat a weboldalakat és a mögöttük működő algoritmusokat értjük, amelyeket a nethasználók különféle tartalmak, termékek, információk keresésére használnak az interneten. 

A Statcounter legfrissebb adatai szerint a különféle keresők globális részesedése jelenleg így néz ki:

• 93,12% Google
• 2,77% Bing
• 1,15% Yandex
• 1,11% Yahoo

Forrás: StatCounter Global Stats – Search Engine Market Share

Még erősebb a Google dominanciája mobilon, itt a globálisan indított összes keresés 96,12%-a náluk fut le. Vagyis a keresőoptimalizálás ma azt jelenti, hogy a Google algoritmusa alapján optimalizálunk, ezen nincs mit szépíteni.

Ámde…

Az algoritmusok célja az, hogy minden lefutatott keresésre a lehető legrelevánsabb, értékes találatokat adják a felhasználóknak. Ez egy nagyon fontos szempont: nem elég, ha a tartalmad mérnökien pontosan van optimalizálva, csak akkor fog hosszú távon működni, ha a hús-vér felhasználó érdemben gazdagodik az elfogyasztásával.

A keresők ezzel validálják saját szolgáltatásukat is, hisz egy olyan algoritmus, ami nem a leginformatívabb, hanem a legjobban optimalizált tartalmat dobja ki a felhasználónak, valójában semmire sem jó.

(Amikor ezt a fejezetet szerkesztem, 2023 közepén járunk, és jelenleg ezért nem váltotta még fel az AI a keresőket: mert míg a Google algoritmusa elég pontosan ad jó választási lehetőségeket és szűri ki a spamet, az AI a felhalmozott aggregált adatokból szemezgetve állíthat hülyeséget, hallucinálhat, hazudhat, és ahhoz, hogy az általa adott információkat ellenőrizzük, nos – neki kell állnunk keresni.)

Hogyan működnek a keresőmotorok?

Ha mélységében érdekel a téma, akkor elsősorban a Google saját dokumentációját ajánlom böngészni, itt egy egyszerűsített verziót fogok kibontani, amiből alapszinten pontosan megértheted a folyamatot.

Első lépésben a keresőmotorok automatikusan indexelik a weboldalakat internetszerte: beolvassák, értelmezik, felcímkézik és katalogizálják. Erre pedig különleges botokat használnak, ezeket nevezzük spidereknek vagy crawlereknek.

A crawlerek által gyűjtött nyers adatokat komplex algoritmusok validálják, amelyek egy sor rangsorolási faktor alapján állítanak fel sorrendet közöttük. Ez a sorrend keresőkifejezésről keresőkifejezésre változik, még akkor is,ha látszólag szinte azonos kifejezéseket adsz meg.

Ha például rákeresel, hogy „pláza budapest” és „budapest pláza”, ahol csak a szavakat cseréled fel, még ekkor is mocorogni kezd a sorrend:

Természetesen tudjuk, hogy a Google figyeli például a felhasználók viselkedését, a tartalom relevanciáját, a mobilbarát megjelenést és így tovább, de a pontos rangsorolási faktorokat és azok súlyozását nem ismerjük, ezeket a Google nyilván üzleti titokként kezeli. (De elképzelésünk azért van, ebben a fejezetben áttekintjük azt, amit nagyjából biztosan tudunk.)

Nézzük, hogy működik ez az egész három egyszerű lépésben.

Beolvasás, indexelés, kiszolgálás

Crawling (beolvasás)

Ahogy a weboldalad élesedik és elkezd hivatkozásokat (bakclinkeket) kapni, a Googlebot crawlerek ezeket követve megtalálják és átvizsgálják azt technikai és tartalmi szempontból.

A botok jellemzően a hivatkozások pókhálóját követik (spider néven is ismerjük őket), így találnak rá újonnan létrehozott weboldalakra például, ahol a menü és a sitemap alapján feltérképezik a belső hierarchiát, aloldalakat.

A másik lehetőség, hogy ha új oldalt élesítesz, nem várod meg, amíg a crawler organikusan ráakad, hanem „megeteted” a Google Search Console-al: egyszerűen megadod a hivatkozást, és a keresőmotor közvetlenül felkeresi az oldalt.

A crawlerek teljesen automatikusan böngésznek, és hogy mit látnak egyáltalán  a weboldalból, az nagyrészt a technikai SEO milyenségén múlik. Ha az oldaladon a bot elavult technológiákat, törött kódot, hiányzó oldaltérképet talál, az például rossz ómen.

A crawlerek tehát beolvassák a tartalmat, és ebből létrejön a nyers adatbázis. A következő lépés ennek a feldolgozása.

Indexelés

Következő lépésként katalogizálják, vagyis indexelik az oldalt – ez biztosítja, hogy a jövőben a hozzá rendelt értékek és címkék alapján azonnal megtalálja a keresőmotor a könyvtárban. (Fontos megjegyezni, hogy a Google adatbázisában mindig az az állapot szerepel, amit a Googlebot legutóbb „látott”, ami nem feltétlenül az aktuális állapot.)

A megfelelő címkézéshez az algoritmus felméri nem csak azt, mennyire működik jól az oldal, de azt is, hogy miről szól. Az értelmezésben az algoritmusnak az LSI kulcsszavak (jelentésükben egymáshoz kötődő kifejezések, szinonimák stb.) használata például sokat segít.

A crawlerek nem olvasnak be minden egyes aloldalt: nem követik például a „nofollow” attribútummal ellátott linkeket, és nem látnak be a csak bejelentkezéssel megtekinthető adatbázisokba sem.

Indexelésnél a keresőrobotok a weboldal gyökérmappájában (root) található robots.txt fájlt is beolvassák, ha van (ez például az enyém). Ebben állíthatod be, ha nem akarod, hogy a keresőrobotok az oldal bizonyos tartományait beolvassák – például egy adminfelületet (WordPress esetén például ez a [weboldalad].hu/wp-admin/ tartomány) vagy duplikált tartalmakat is tartalmazó landing page-eket.

A robots.txt a végtelenségig bővíthető, de alapesetben mindössze ennyit kell tartalmaznia (WordPress weboldalaknál):

User-agent: *
Disallow: /wp-admin/
Allow: /wp-admin/admin-ajax.php

A meta robots noindex címke, amelyet az oldal kódjába kell illeszteni, hasonló funkcióval bír, csak nem tartományokat, hanem konkrét aloldalakat rejt el egyesével. Így akadályozhatod meg azt például, hogy egy Google keresésnél a webshopod check-out folyamatának egy tranzakciós oldala jelenjen meg találatként.

Tehát, mindaz, amit a crawler belát a weboldaladból, beolvasásra és feldolgozásra került, és elfoglalta helyét az indexben.

Nincs más hátra, mint hogy relevánssá váljon…

Rangsorállítás

Az egyes keresések lefuttatásakor az algoritmus az indexeléskor hozzárendelt értékek alapján (emlékezhetünk, több száz faktorról van szó) rangsort állít a legrelevánsabb és legminőségibb találatok között.

A rangsorolás sok esetben nem csak attól függ, hogy a felhasználó milyen kifejezésre futtatja le a keresést. A rangsort befolyásolhatják például az alábbi tényezők is:

• Milyen platformon (mobil, tablet, desktop) futtatják le a keresést,
• Hol tartózkodnak (földrajzi helyzet),
• Mire kerestek korábban,
• Milyen böngészőben futtatják a keresést.

És persze a találati oldalak folyamatosan változnak, még az élen is rendszeresen helyet cserélnek a legjobb találatok, ahogy a tartalmak frissülnek, ahogy az algoritmust patchelik a fejlesztők, ahogy a keresési trendek változnak.

Néhány saját rangsorolásom például így mozgott csak az elmúlt 30 napban:

Szóval ne számíts arra, hogy ha egyszer bekerültél a TOP 10-be vagy akár 3-ba, akkor nincs több teendőd – a crawlerek munkája, az indexelés, az algoritmus fejlődése folyamatos, így a keresőoptimalizálás sem egyszeri feladat.

Keresőoptimalizálás tippek a hatékony indexeléshez

• Ha kíváncsi vagy arra, hogy a domaineden milyen oldalakat indexel a Google, ezt egy egyszerű kereséssel is ellenőrizheted. A keresőben használd a „site:” attribútumot, pl. site:danielbenyo.com. Nálam e pillanatban például ezt látja, miután a Search Console-ban letiltottam a tagek, adatvédelmi nyilatkozat és hasonlók beolvasását:

• Ezt a listát érdemes összevetned azzal, amit az Analytics lát. A nofollow, noindex címkézések, Console-tiltások és a többi miatt eleve lesz eltérés, de így könnyen leszűrheted, ha esetleg egy-egy fontos oldalt nem indexel a Google. Ilyenkor érdemes egy külön vizsgálatot kérni, ezt a Search Console-ban az URL Inspection opcióval, az URL-t egyszerűen beillesztve teheted meg:

• Ha videókat is publikálsz az oldaladon, érdemes leiratot készítened hozzájuk, vagy legalábbis egy kivonatot. Így a crawlerek tudni fogják, miről szól az oldal és megjelennek majd a kulcsszavak is a szövegben. Ellenkező esetben a crawler annyit fog csak látni, hogy van egy beágyazott videó, amit ő nem ért, és mellette egy-két sor szöveg, ami pedig nem fog jól rangsorolni.
• Az outbound (kifelé mutató) hivatkozások használatát se felejtsd el. A linkprofilodat nem erősítik, de rangsorolási faktorként figyel rájuk az algoritmus..
• Egy-egy tartalomban 2-3 belső (saját más aloldalaidra mutató) linket érdemes használnod, de mindig aktívan figyelj oda, hogy a belső linkhálózatod ép legyen, ne 404-es oldalakra vezessenek a hivatkozások. (Ez akkor fordulhat elő, amikor mondjuk egy ráncfelvarrásnál megváltoznak az URL-ek, de a hivatkozásokat nem frissíti senki.)
• Egy SEO böngésző segítségével, mint például a Browseo, megnézheted, hogyan néz ki az oldalad, ha eltávolítod róla a crawlerek számára láthatatlan elemeket. Így eltűnik a Flash, a JavaScript, a CSS formázás, viszont megmarad maga a tartalom, a fő- és alcímek, képek alt szövegei és így tovább.

Keresési szándékok

Aszerint, hogy mit akarunk a lefuttatott kereséssel elérni, 3 alapvető keresési szándékot különböztetünk meg.

Navigációs

Amikor ahelyett, hogy egy webcímet ütnénk be, inkább rákeresünk arra. Jellemzően weboldalakat, brandeket keresünk így, és akkor, ha az adott webcímre nem emlékszünk pontosan vagy még sohasem jártunk az oldalon.

Információs

Amikor kíváncsiak vagyunk valamire, egyszerűen megkérdezzük a Google-t, például arról, hogyan kell gulyáslevest csinálni, hogyan jutunk el Londonba vagy hogyan keresőoptimalizálhatjuk az oldalainkat a leghatékonyabban.

Tranzakciós

Akkor futtatjuk le őket, amikor kifejezetten vásárolni akarunk valamit (vagy éppen információt akarunk gyűjteni egy jövőbeli vásárláshoz). Ilyenkor kereshetünk kategóriákra (csempe, horgászfelszerelés stb.) vagy konkrét termékekre (fehér sportzokni, Nike Air stb.), ez pedig gyakran kiegészül más kifejezésekkel (eladó, olcsó, vásárlás, webshop, ár stb.)

A Google rangsorolás szabályai

Google rangsorolási faktorok

A Google algoritmusa több száz tényezőt vesz figyelembe, amikor felállítja a találati oldalak (SERP, azaz search engine results page) rangsorait. Ezek közül rengeteget ismerünk, azt azonban pontosan nem, hogy ezeket hogyan súlyozzák – és egyébként sem érnénk vele sokat, hiszen akár naponta többször is frissül az algoritmus, a súlyozások folytonosan változnak.

A legtöbb, amit tehetünk, hogy mindre figyelünk, és a kutatások alapján kiemelkedően fontos területeken, mint például a tartalom, igyekszünk hosszú távú, fenntartható white hat stratégiákat alkalmazni. Sajnos a rangsorolási szempontok fontosságát még a legalaposabb kutatásokból sem tudjuk meg, lévén több száz van belőlük, legfeljebb korrelációkat mutathatunk ki.

E gondolat mentén álljon itt egy lista a legfontosabb faktorok egy részéről.

A lista természetesen nem teljes, nem is lehet az. Az ismeretlen tényezőkön túl még én is elhagytam róla néhány olyan faktort, amelyek nem jelentősek, nem egyértelműek vagy kifejezetten homályosak.

Domain szintű faktorok

1. A domain kora. Jelenleg igen kis jelentőséggel bír.
2. Kulcsszó a TLD-ben (top level domainben). Relevanciát ad, de kevésbé jelentős faktor, mint néhány éve volt. (De hogy legyen egy konkrét példa, mondjuk a hasznaltauto.hu a „használt autó” keresőkifejezésre célozva.)
3. A domainregisztráció hossza (időben előre). A Google szerint azok az oldalak, amelyeknél a regisztráció több évre előre szól, legitimebbnek tekinthetőek, mint azok, amelyeket nem szándékoznak egy évnél tovább használni.
4. Kulcsszó az aldomainben. (Nem vagyunk biztosak a hatékonyságában, de van némi korreláció a jobb rangsorolásokkal. A support.microsoft.com URL-ben például a „support” a subdomain.)
5. Domaintörténet. Ha egy weboldal gyakran vált tulajdonost, tartalmat, ha nagyon hektikus a látogatottsága, az nem jó jel a Google-nek. Emellett a történet azért is fontos, mert a korábbi büntetéseket a domain az új tulaj alatt is megtarthatja.
6. Publikus vagy privát WhoIs információk. Ha priváttá teszed a WhoIs információkat, az annak a jele lehet, hogy valamit el akarsz rejteni, ezt pedig a Google nem szereti.
7. Büntetett WhoIs tulajdonos. Ha spammerként azonosítja a Google a tulajt, más oldalaikat is büntethetik.
8. Országszintű domainvégződés: segíthet, ha egy adott országban szeretnél jobban rangsorolni: .hu, ha Magyarországon, .de ha Németországban és így tovább. Ugyanakkor ronthat az esélyeiden, ha globálisan akarsz rangsorolni.

Weboldalszintű faktorok

9. Kulcsszó a title tagben. Nem olyan jelentős szempont, mint egykor volt, de nem árt figyelni rá.
10. Kulcsszó a leírásban (description tag/meta description). A Google-t nem érdekli, viszont az átkattintásokra nagy hatással lehet – ez pedig rangsorolási faktor, tehát itt is inkább korrelációról beszélhetünk.
11. Kulcsszó a H1 tagben (vagyis a címben). A Google másodlagos relevanciajelzésként értékeli, tehát erre is figyelj.
12. A tartalom hossza. A kutatások szerint az elmúlt években viszonylag fontos lett a Google számára, hogy ne csak párszáz karakterrel töltsük meg az oldalainkat – de valószínűleg még inkább a felhasználóknak, tehát itt is korrelációról beszélünk. A legjobban az 1000 és 3000 szó közötti tartalmak teljesítenek. Hogy miért és hogyan írj ilyesmit, arról itt a skyscraper guide-om.
13. Tartalomjegyzék. Egy oldalon belüli hivatkozásokkal operáló belső tartalomjegyzék segít a Google-nek jobban megérteni, miről szól egy adott oldal. (És egy olyan monstrumtartalomnál, mint mondjuk ez is, segíti a felhasználót a navigációban, ami javítja a viselkedési mutatókat.)
14. Kulcsszósűrűség. Mára a túl sok kulcsszó már kifejezetten káros – amire figyelned kell tudatosan, az inkább az, hogy a legfontosabb kulcsszavak mindenképpen szerepeljenek a szövegben, hogy a Google is megfelelően értelmezze a témát. (Általában 0,5-1% körüli sűrűséget tartanak ideálisnak azok, akik ezt még figyelik.)
15. LSI (Latent Semantic Indexing) kulcsszavak használata. Segítenek a Google-nek a megértésben, kontextusba helyezik a témát. Lényegében jelentésben egymáshoz közel álló, releváns kifejezésekről és szinonimákról van szó. Könnyedén találhatsz ilyeneket akár SEO szoftver használata nélkül is, ha legörgetsz a találati oldal aljára…

16. LSI kulcsszavak használata a címekben, alcímekben.
17. Az oldal betöltési sebessége. Kiemelkedően fontos faktor, különösen a UX miatt, minden másodperc több visszaforduló látogatót és rosszabb helyezést eredményez.
18. AMP használata: magára a rangsorolásra nincs hatással, viszont a feltétele lehet, hogy a mobilverziós találati oldal kiemelt hírei között szerepelhess. Ha hirtelen nincs meg, miről beszélek, jelenleg ez így néz ki:

19. Eredeti, nem duplikált tartalom. A Google nem bünteti kifejezetten a duplikációt, viszont előtérbe helyezi az eredeti és egyedi tartalommal feltöltött oldalakat – ami a gyakorlatban ugyanazt jelenti: duplikált tartalommal rosszabb helyezést érünk el, még ha tiltani nem is fognak miatta.
20. Canonical tag. Mindig jelezzük a Google-nek, ha egy tartalom nálad jelent meg először. Így ha átvesznek az oldaladról valamit, te nem kerülsz hátrányba duplikáció miatt.
21. Képek optimalizálása. Releváns fájlnév és alt text, cím, leírás, méret – mind fontosak lehetnek.
22. A tartalom frissessége. A frissebb tartalmak előnyt élveznek, hacsak egyéb faktorok miatt egy akár több éves tartalmat nem tekint kiemelkedően erősnek az algoritmus. (Utóbbira jó példa az evergreen content – skyscraper hosszúságú útmutatók, GYIK-jellegű tartalmak és így tovább.)
23. A tartalomfrissítések kiterjedtsége és rendszeressége. A szerkesztések gyakorisága és mérete elsősorban azt jelezheti, hogy frissen tartod a tartalmad.
24. Nyelvtan és nyelvhelyesség: olyan szempontok, amelyek elsősorban a közönségednek fontosak, főleg magyar nyelvterületen. (Most még, mert ahogy a nagy nyelvi modellek AI-ai fejlődnek, hamarosan profin fognak tudni magyarul is.)
25. Mobilbarát weboldal. A Mobilegeddonnak becézett, 2016-os frissítés óta elsőrendű szempont. Meg amúgy is, ha azt akarod, hogy az oldalad fogyasztható legyen, mert ha egy kő alatt laktál volna az elmúlt másfél év tizedben, jelentem így állunk éppen:

Forrás: StatCounter Global Stats – Platform Comparison Market Share

26. Kimenő (outbound) linkek. A külső hivatkozások is részei a keresőoptimalizálásnak, hitelesebbé tesznek, de azért nem kell velük túlzásba esni. (Alapvetően nem viszik el a felhasználó fókuszát, de ne legyen minden mondatodban egy.)
27. Multimédia használata. Azok a tartalmak, amelyekben legalább egy kép helyet kap, a kutatások szerint jobban teljesítenek a rangsorolásban. És persze könnyebben olvashatóak is a tagolás miatt.
28. A belső linkhálózat állapota: ha törött, 404-es oldalakra vezető linkekkel van tele a belső hálózatod, az rontani fogja a helyezésed.
29. Olvashatósági szint (reading level). Az optimális tartalmak a tapasztalat általában közepesen nehezek: nem akadémiai szintű olvasmányok, de nem is kifestőkönyv. (Erről a Google annak idején egy ideig közölt is statisztikákat, innen tudjuk, hogy mi működik jól.)
30. URL hossza. A túlságosan hosszú vagy komplikált URL-ek közvetetten negatív hatással lehetnek a helyezésedre. Nézz rá ennek az oldalnak a címére a böngésző címsávban – nagyjából ez a cél.
31. Az URL mélysége. A domainhez „közelebb” elhelyezkedő oldalak (pl. [weboldalad].hu/kategoria/blogbejegyzes) jobban rangsorolhatnak, mint a tizenhatodik szint mögé ágyazottak (pl. weboldalad].hu/blog/kategoria/2023/06/10/blogbejegyzes).
32. Rangsoroló kulcsszavak. Ha egy oldal egyszerre több, hasonló jellegű, értelmű keresőkifejezésre rangsorol (ami nagy leegyszerűsítve végső soron azt jelzi, hogy a közönség különféle kereséseket futtatva egy témában is értékeli a tartalmat), azt a Google önmagában is minőségi jelzésként értékeli.
33. Felhasználóbarát dizájn. A Google is értékeli, ha az oldalad jól használható, de az ezzel járó pozitív visszajelzések, mint az oldalon töltött hosszabb idő, nagyon nagy súllyal esnek latba.

Oldalszintű faktorok

34. Egyedi és hasznos tartalom. Ha olyan tartalmat publikálsz, amelyet a Google eredetinek tekint, van hozzáadott értéke, és nem csak „thin content”, duplikáció, katalógusjellegű felsorolás vagy hasonló, nagyobb az esélyed a jó rangsorolásra. (Nahát.)
35. Kapcsolati oldal. Add meg, hol lehet elérni téged, nem bonyolult. Telefonszám, e-mail-cím, beágyazott Google Maps akár.
36. A weboldal szerkezete. Egy jó oldaltérkép és világos hierarchia, a kategóriák használata és így tovább, ezek mind segítenek a Google-nek, hogy felismerje a minőségi weboldalakat. Legyen sitemap-ed (ezt legenerálja neked bármelyik SEO-bővítmény).
37. Uptime, vagyis rendelkezésreállás. Ha a weboldalad sokszor nem elérhető, az nem épp a megbízhatóság jele. Válassz olyan tárhely (hoszting) szolgáltatót, ahol a rendelkezésre állási hányadosnál a 99, után még legalább két kilences szerepel.
38. A szerver földrajzi helyzete. Hatással lehet arra, hogy lokálisan hogyan rangsorol az oldalad, bár marginális.
39. SSL tanúsítvány. A titkosítás megléte nélkül a Google körbe fog röhögni, a böngészők meg letiltanak.
40. Adatvédelmi irányelvek: a megbízhatóság alapvető követelménye, hogy legyen. Baj, ha nincs.
41. Duplikált meta információk: ha mindenhol ugyanazokat a meta leírásokat használod, az ronthatja az oldalad láthatóságát. És hát nem ösztönzi az átkattintást sem, ha feltűnsz egy találati oldalon.
42. Breadcrumb navigáció. Nem csak a felhasználói élményt javítja, a Google algoritmusa is szereti. Ő az:

Backlink faktorok

43. A rád hivatkozó domainek kora.
44. A rád mutató baklinkek és domainek száma.
45. .edu és .gov oldalakról kapott backlinkek – kiemelten hitelesnek számítanak a Google szemében.
46. A rád hivatkozó oldalak hitelessége: az erős oldalakról kapott linkek többet számítanak, mint a gyengéktől érkezőek, lásd a linképítésről szóló fejezetet.
47. Backlinkek az organikus konkurensektől. Az ugyanazon találati oldalakon megjelenő weboldalakról kapott linkek értékesebbek.
48. Nofollow linkek: bár a Google nem ismeri el, a kutatások és tapasztalatok alapján nagy szerepet játszanak az egészséges organikus linkprofil kialakításában.
49. A backlinkek kontextusa. A releváns szövegben és horgonyszöveggel megjelenő linkek hasznosabbak, mint az irrelevánsak.

A végtelenségig folytathatnám a felsorolást, de a legtöbb releváns faktort egyébként is részletesen érintem a cikkben. Ha egy ennél részletesebb listára vagy kíváncsi, látogass el a Backlinko oldalára.

Most nézzük meg röviden, hogy alakult azzá az algoritmus, aminek ma ismerjük…

Fontosabb Google algoritmus-frissítések

A Google algoritmusa naponta többször is frissül, az elmúlt években azonban több olyan nagyobb frissítésre is sor került, amelyek alapjaiban változtattak meg egy-egy aspektust – és ennek megfelelően rengeteg szürkezónában működő oldalnak okoztak kellemetlen meglepetéseket.

Most megnézünk néhányat, hogy tudd, mire számíthatsz, ha nem a szabályok szerint játszol – és hogyan játszik maga a Google.

Haladjunk visszafelé az időben.

2021: Core Web Vitals

Három régi-új faktort emeltek be nagy súllyal a rangsorolásba ezzel a frissítéssel, mégpedig ezeket:

• Largest Contentful Paint (LCP)
• First Input Delay (FID)
• Cumulative Layout Shift (CLS)

Ezek azt mutatják meg, hogy milyen gyorsan töltődik be az oldalad, milyen gyorsan válik interaktívvá, és mennyire stabil. Én egész jól állok éppen:

Részletesen a NetMasters blogján írtam erről, javasolt (és gyors) olvasmány.

A saját értékeidet a PageSpeed eszközzel, illetve kontrollként a GTmetrix tooljával ellenőrizheted le.

2019: BERT

A BERT (Bidirectional Encoder Representations from Transformers) egy természetes nyelvi feldolgozáson (NLP) alapuló algoritmus, ami lényegében annyit csinált, hogy fokozta a Google képességét az emberek megértésre, konkrétabban keresési szándékaink értelmezésére.

Nagy port nem kavart olyan szempontból, hogy csak logikusabban rendezte át a rangsorolásokat: eltűnt sok irreleváns kifejezés, előtérbe kerültek a szinonimák, alternatív írásmódok és LSI kulcsszavak – szóval az algoritmus egy nagyobbat igazodott afelé, ahogy mi hús-vér emberek használjuk a keresőt.

2016: Adwords-Shakeup

Az organikus találatok felett legfeljebb 4-re emelték a megjelenő hirdetések számát, ezzel együtt eltűntek a találati odalakon jobb oldalt megjelenő Ads hirdetések. Ezért (is) kell jócskán legörgetned a jól monetizálható kifejezéseknél, mire egy nem szponzorált találatig eljutsz…

2015: Rankbrain

A RankBrain a Google hivatalos kommunikációja szerint az egyik legfontosabb rangsorolási faktornak tekinthető. A legegyszerűbb meghatározás szerint ez egy olyan gépi tanulásra (machine learning) alapozott rendszer, amely segít a Google-nek a hatékonyabb válogatásban az indexelt weboldalak között rangsoroláskor.

Két fő tényezőt vesz figyelembe:

• Mennyi időt töltenek el a felhasználók egy oldalon?
• Hányan kattintanak a találati oldalon az adott oldalra? (Vagyis az átkattintási arányt.)

Az oldalon töltött idő (dwell time) igen fontos tényező, hiszen jól mutatja, hogy átlagosan mennyire köti le az ott található tartalom a találati oldalakról érkező látogatóidat – vagyis mennyire értékes és releváns a számukra.

Ha nem egyértelmű, miről szól az oldalad, hogy ott a felhasználó pontosan azt találja, amit keres, akkor kisebb valószínűséggel kattint át. Ezt elsősorban a meta címekkel és leírásokkal javíthatod. Adj egy megfelelő, figyelem- és kattintásvonzó címet, és egy rövid, egyértelmű leírást, ezekben pedig lehetőleg szerepeljenek a legfontosabb kulcsszavak.

2015: Mobile Update (Mobilegeddon)

A mobilbarát oldalaknak előnyt adott a rangsorolásban a Google – akkor még elsősorban a mobilról indított keresések esetében, de mára ez a teljes rangsorolást befolyásolja.

Erre nem pazarlunk több szót.

2014: HTTPS/SSL frissítés

Ettől kezdve azok az oldalak élveznek előnyt a Google találati oldalainak összeállításakor, amelyek megfelelő titkosítással vannak ellátva.

Akkoriban sem okozott nagy földrengést, ma pedig https és SSL nélkül weboldalt publikálni olyan, mintha alsógatyában mennél étterembe.

2013: Hummingbird

A szemantikus keresés (semantic search) és a Knowledge Graph működését fejlesztették tovább ezzel, így tovább fokozva a minőségi tartalom jelentőségét. A Hummingbird egy (mai szemmel nézve) korai törekvés arra, hogy a Google jobban megértse a keresési szándékot – mondjuk nagyobb eséllyel tippelje meg, hogy amikor beírod a keresőbe, hogy „körte”, akkor zöldségest vagy elektronikai boltot keressen-e neked a környéken.

2012: Penguin (Pingvin)

Ez volt a linképítés „hagyományos”, értsd trükközős formáit tovább romboló frissítés. Az oldalakat büntette elsősorban, amelyek backlinkjei nagy számban gyenge minőségű oldalakról származtak. Ez az ún. „webspam update” elsősorban az off-page keresőoptimalizálást reformálta meg.

Nagyjából itt búcsúztak el a linkkatalógusoktól mindazok, akik komolyan veszik a keresőoptimalizálást és nem csak arra használták, hogy átverjék a robotot.

2011: Panda

Az egyik legjelentősebb frissítés, amelyre valaha sor került: a Google a gyenge minőségű tartalommal feltöltött, kulcsszóhalmozó, kifejezetten az algoritmus kicselezésére építő oldalakat keményen büntette, egyúttal előtérbe helyezte azokat az oldalakat, amelyeken értékes, minőségi tartalmak találhatóak, amelyek ténylegesen hasznosak a felhasználók számára.

A UX szempontok, az oldal használhatósága, a felhasználói viselkedés figyelése sokkal nagyobb szerephez jutottak a web- és tartalomfejlesztésben is. Ezzel új korszak nyílt a keresőoptimalizálásban és a tartalommarketingben is.

A tartalmaid keresőoptimalizálása

A kezdetekben a Google gyakorlatilag annyit vizsgált, mennyire releváns a tartalom az oldaladon egy adott keresőkifejezésre.

A crawler meglátogatott, és megnézte, hogy a címekben, a meta tagekben, szövegben hányszor jelenik meg egy adott kifejezés, és minél többször, annál jobb helyezést kaptál (leegyszerűsítve). Vagyis a keresőoptimalizálás elég egyszerű volt.

És „a kezdetekben” ez nem is okozott nagy problémát, az internetet akkor még nem lakta be a népesség mai formájában, kevesen készítettek weboldalakat (alig 100 ezer aktív oldal volt a teljes világhálón a mai 1,13 milliárdhoz képest), és kevesen használták a netet magát is (36 millióan, az akkor globális népesség 0,9%-a – ez ma 5,16 milliárd, a népesség 64,6%-a).

Ezt a kisebb teret bőven kiszolgálta egy egyszerű, kvantitatív alapon működő keresőmotor.

De aztán a net elterpeszkedett, egyre többen kezdték pénzszerzésre használni, nyilván megjelentek a scammerek, csalók, shady üzletek, és ezzel együtt a black hat keresőoptimalizálás. És ebből születtek később az ilyen istenkáromlások:

Ez szerencsére a régmúlt regéje. Ma minden keresőalgoritmus érdeke az, hogy a lehető legjobb minőségű találatokkal lássa el a felhasználóit – a legjobb tartalom pedig nem egy kulcsszavakkal teletűzdelt, kvázi értelmetlen szövegkomposzt lesz.

A legjobban rangsoroló oldalak jellemzője ma az, hogy egy-egy témát mélységében vizsgálnak, hogy a felhasználó megtalál rajtuk mindent, ami azzal kapcsolatban érdekelheti. A Google is kontextusában vizsgálja a szövegeket, maga az algoritmus is igyekszik azokat értelmezni még szemantikailag is. A tartalom szerepe így az elmúlt évtizedben hatalmasra nőtt.

Nézzünk néhány gyakorlati alapvetést, hogy állj neki a szöveged keresőoptimalizálásának.

Nem kell minden egyes aloldalon monográfiákat közölnöd a hatékony keresőoptimalizáláshoz – az alsó határ, aminek szerepelnie kell, egy körülbelül 150 szavas releváns, értelmes, jól megfogalmazott leírás mindenhol. Ez nem csak a crawlereknek, de a felhasználóknak is segít abban, hogy gyorsan és könnyen megérték, miről szól az adott weboldal. Ez vonatkozik szinte mindenre az egyszerű termékoldalaktól kezdve a legegyszerűbb opt-in oldalakig.

Maga a formázás is rengeteget számít UX terén. Használj világos tagolást, H1, H2 tageket (ezeket a crawlerek is figyelik), listákat és minden más olyan megoldást, ami segít a tartalmat könnyen fogyaszthatóvá tenni és kiemelni a leglényegesebb információkat, hogy azok is könnyen megérthessék, miről szól az adott oldal, akik csak átfutják (skimmelik) azt.

Ha folyószöveget írsz, használj rövid bekezdéseket, kiemeléseket és közcímeket. Ha landing oldalt készítesz, használj világosan, vizuálisan is elkülönülő blokkokat. A termékoldalaidon csoportosítsd az információt.

A szövegen túl figyelned kell arra is, hogy használj változatos tartalomtípusokat: videókat, képeket, infografikákat, animációkat, ha szükséges. Ezekkel javíthatod a befogadást, így a felhasználói élményt – és az oldalon töltött időt is növelheted.

Vegyük elő ismét a duplikált tartalom kérdéskörét: kerüld, hogy több oldaladon is ugyanaz jelenjen meg, mert elméletben ugyan nem bünteti ezt a Google, a tapasztalat viszont az ellenkezőjére utalnak.

Persze, duplikált tartalom előfordulhat úgy is, hogy teljesen white hat technikákat alkalmazol, mondjuk landing page-ek mutációjánál, A/B tesztelésnél, vagy egy több ezer terméket árusító webshopban – ilyenkor figyelj arra, hogy a duplikált tartalmakat lehetőleg ne indexeltesd be (lásd a robots.txt-ről szóló szakaszt), 301-es átirányítással irányítsd az eredeti oldalra a crawlert és a látogatót, vagy használj canonical URL-eket, ezzel jelezve, melyik az eredeti tartalom. (Utóbbi akkor hasznos, ha mások is átveszik a tartalmaid – így nem fognak előtted rangsorolni.)

Mindez egy kicsit általánosnak tűnhet – mert az is. Úgyhogy most röviden tekintsünk át néhány olyan tartalomtípust, amivel új, releváns rangsorolásokat szerezhetsz, és javíthatsz a meglévőkön.

Ezeket érdemes vegyesen használnod – nem mindet egyszerre, hanem válogatottan. Például videókat vagy podcasteket csinálni, amiket leirattal vagy kivonattal együtt publikálsz a blogodban. Készíts úgy tartalmat, hogy az egyes csatornák és formátumok támogassák, erősítsék egymást, és tartsd fejben, hogy mi lehet alkalmas tartalommutációra (más formátumban történő megjelenítésre, például húsz blogbejegyzés összefűzve egy letölthető PDF csaliba).

Rendszeresen friss, a célközönséged problémáira és igényeire fókuszáló tartalmakat érdemes publikálnod – ezt nem csak önmagáért a frissességért díjazza a Google, az organikus látogatottságodat is emelni fogja, ami önmagában segít a rangsorolásban.

Mielőtt rákanyarodunk, hogy milyen tartalmakkal érdemes keresőoptimalizálnod, először is a célt kell belőnünk. Adatalapon kell dolgoznod, pontosan célozva, különben hiába öntöd az időt és energiát bármilyen hosszú felhőkarcoló-tartalomba.

Tehát nézzük, mire lősz.

A keresőoptimalizálás alapkövei: kulcsszavak és kulcsszókutatás

Megbízol egy orvosban, aki bármilyen vizsgálat nélkül ír fel neked gyógyszereket? Egy szerelőben, aki alkatrészt rendel anélkül, hogy benézne a motorházba? Egy építészben, aki tervrajz nélkül már téglákat rakna?

A keresőoptimalizálás értelmezhetetlen kulcsszókutatás nélkül. Nem tudsz úgy optimalizálni, vagyis célozni, hogy pontosan tudnád, mi a cél.

Sejtésed persze lehet. Csak az nem adatalapú marketing, hanem ködszurkálás.

Nemrég prezentáltam egy SEO auditot egy ügyfélnek, aki rövidtávú lakáskiadással, illetve annak menedzsmentjével foglalkozik. Az audit előtt az volt a hipotézis, hogy éppen erre a kifejezésre, a „rövid távú lakáskiadás”-ra kell célozni.

Logikus. Csak mint kiderült, nem tényszerű.

Erre a kifejezésre ugyanis havi alig 60-an keresnek rá. Ellenben a lakáskiadás + adózással kapcsolatos külön kifejezésekre összesen havi 2-3000 ezren.

Ha az első kifejezésre célzunk, jó esetben behozunk néhány tucat látogatót, és kétesélyes, hogy az egyébként jól meghatározott célcsoportba tartoznak-e. Ha az adózási témára, több száz organikus látogató szerezhető viszonylag könnyen – akikről azt is tudjuk, hogy egy fokkal aktívabban érdeklődnek a téma mikéntjei után.

Hát ezért fontos a célzás: hogy a keresőoptimalizálás hasznos is legyen, ne csak vízkorbácsolás.

De kezdjük a legelején.

Mi az a kulcsszó?

Egyszerűen fogalmazva bármi, amit a keresőmezőbe gépelünk, kulcsszónak (keyword) számít.

Megfigyelhetted, hogy szinonimaként használom a kulcsszó és keresőkifejezés szavakat, mert gyakorlatilag ugyanazt jelentik, de egy hosszabb, több szóból álló kifejezésnél zavaró lehet, ha szóról beszélek.

(Ugyanígy az angol szakirodalomban is jellemzően ugyanazt takarja a keyword, keyphrase, query vagy prompt.)

Az angol szakemberek háromféle keresőkifejezést különböztetnek meg hossz alapján:

• Head: egyetlen szóból áll, pl. „étterem”
• Body: rövid, egyszerű, többszavas keresőkifejezés, pl. „vegán étterem”
• Long-tail: hosszú, összetettebb kifejezés, pl. „vegán étterem Budapest XI. kerület”

A legnagyobb potenciállal általában a long-tail kifejezések kecsegtetnek. A legrövidebb, legegyszerűbb kifejezéseknél általában hatalmas a konkurenciaharc, hiszen nagy a havi keresési volumen, amiből mindenki akar egy szeletet – még akkor is, ha nem feltétlen releváns az így szerzett forgalom.

Mire gondolok? Mondjuk, hogy egy használtautó-kereskedő vagy Pécsen. Milliókat öntesz keresőoptimalizálásba, és első helyre kerülsz a „használt autó” keresőkifejezésre a találati listán. Ezzel potenciálisan 16-17 ezer organikus látogatót szerezhetsz havonta. Ez szuper, csakhogy Baranya 20-ből a 16. helyen áll az országon belül, ha megnézzük, hányan keresnek az egyes megyékben erre a kifejezésre. A „használt autó pécs” kifejezés havi keresési volumene mindössze 350. Szóval hatalmas rugalmassággal becsülve, a drágán szerzett forgalmad 2-3 százaléka lesz releváns célközönséged…

Egy long-tail kifejezés ellenben hiperreleváns lehet.

Ha van egy éttermed a XI. kerületben, és erre a kifejezésre van megfelelő keresési volumen egy hónapban, amiért már megéri optimalizálnod (akár párszáz kereséstől is), akkor ezeket a felhasználókat szinte konkurencia nélkül söpörheted be (leszámítva persze a Google javaslatait a SERP elején), néhány minőségi tartalommal és pár backlinkkel pedig akár a legelső pozícióba rangsorolhatsz.

Ezzel például már kiválóan lehet dolgozni:

Mi az a kulcsszókutatás?

A folyamat, aminek a során megállapíthatod, hogy melyek azok a keresőkifejezések, amelyekre céloznod érdemes. Ehhez meg kell értened azt, hogyan használja a keresőt a célközönséged, hogy milyen szavakat, kifejezéseket, akár szlenget használ, hogy mivel egészíti ki a kereséseit és így tovább.

Szerencsére nagyszerű alkalmazások állnak a rendelkezésedre, hogy ne kelljen találgatnod, a Google Kulcsszótervező vagy az Ahrefs szolgáltatása például remek kiindulópontok (én ez utóbbit használom).

A legjobb kulcsszavaid jellemzően ilyenek lesznek:

• Relevánsak a termékedre, szolgáltatásodra, tartalmadra nézve.
• Alacsony a konkurencia, vagyis a rájuk jól rangosroló oldalak gyengék, így könnyedén előre kerülhetsz.
• Magasabb keresési volumennel bírnak, így meg is éri rájuk optimalizálni.

Az első szempont mindenképpen szubjektív, kézi szűrést igényel, ha már megvan a nyers kulcsszólistád. A második és harmadik szempont viszont szerencsére kvantitatív, pontos értékeket rendelhetsz hozzájuk.

• Konkurencia, avagy nehézség (keyword difficulty): mindegyik szoftver máshogy méri, de általában azzal éri meg foglalkozni, ami 100-as skálán 15-ös nehézség alatt van.
• Keresési volumen: általában a havi 100 keresés felett szoktunk egyáltalán fontolóra venni valamit – ha van olyan long-tail kifejezés, amit meg tudsz célozni e felett, az kiváló lehetőségnek számít. De magyar piacon ritka, ezért általában egyszerre több, akár több tucat hasonló, egymással összefüggő kifejezésre célzunk egy-egy tartalommal.

Hogyan keress kulcsszavakat (és hogyan ne)?

A kulcsszókutatás lényege, hogy megfejtsd a célközönséged szándékait. Nézzük, hogyan néz ez ki a gyakorlatban.

A legjobb, ha egy kulcsszótervező szolgáltatással dolgozol. Indulj a legalapvetőbb kifejezésekkel, amik a legrelevánsabbak számodra, mint a könyv, élelmiszer vagy szépségápolás. Figyeld meg, hogy pontosan milyen több elemes kulcsszavak teljesítenek jól, milyen releváns kulcsszavakat találhatsz. Menj el, addig, amíg úgy gondolod, hogy még neked és a közönségednek is relevánsak a találatok.

Amit ne csinálj

A kezdők általában (igen, láttam már ilyet) kiválasztanak pár relevánsnak gondolt kifejezést, majd beírják azt a Google Trendsbe, és látva a megfelelő érdeklődést, semmilyen más metrikával nem törődve ezekre kezdenek optimalizálni.

Ezzel lábon lövik magukat, hiszen a legnagyobb volumenű kifejezések nem kellően relevánsak és hatalmas a konkurencia is, a jó rangsorolásra vagy nagyobb organikus keresőforgalom vonzására így az esélyed minimális.

(Persze beletolhatod mondjuk a Telekom teljes marketingbüdzséjét az optimalizálásba, és akkor a TOP 3 találatba rakjuk az oldaladat bármilyen kifejezésre, de gondolom keresni szeretnéd a pénzt ezzel az egész bulival.)

Plusz, a Trends nem mutat neked volument, csak trendet egy százas skálán. Ha valamire az elmúlt 12 hónapban a csak 10-en kerestek rá, de ebből 8-an decemberben, akkor a decembernél 100-as értéket fogsz látni a kifejezésre.

Haladó szinten ott botolhatsz el, ha nem figyeled a nehézséget/versenyt, és olyan kulcsszavakat választasz, amikre – hiába akár long-tail kifejezések – az életben esélyed nincs megközelíteni a top rangsorolást.

Egy gyors példa: egy ügyfelem digitalizációval, azon belül többek között a Microsoft-ökoszisztémához tartozó termékek bevezetésével foglalkozik. Nem egész öt percembe telt megindokolni, hogy miért nem fogunk például a „microsoft teams” kifejezésre célozni. A találati oldalon (SERP) sorrendben így néznek ki az organikus találatok: 6 darab microsoft.com, google.com, apple.com, office.com, youtube.com (Microsoft Teams hivatalos csatorna). Az a helyzet, hogy nem ismerek olyan SEO-módszert, amivel ezek közé/elé tudnám juttatni egy KKV oldalát az univerzum hőhalála előtt.

Szóval, innen tovább kell lépned egy profibb megoldás felé.

Google kulcsszótervező eszközök

Szoftver nélkül nem fog menni a kutatás, ez egy ilyen játék, a tisztán intuitív technikáknak nem osztottak lapot.

Mázli, hogy jobbnál jobb eszközök közül válogathatsz.

Google Kulcsszótervező (Keyword Planner)

Ahhoz, hogy a Google keresőjét használhasd, szükséged lesz egy Ads (korábban AdWords) accountra, ezt mindenképpen regisztráld. Ez a legalapvetőbb eszköz, amivel elkezdheted a kulcsszókutatást. És amikor azt mondom, hogy ez a legalapvetőbb, úgy értem, hogy nem elég, de haladjunk sorban.

Ahhoz, hogy itt a lehető legjobb találatokat kapd, egy sor paramétert megadhatsz, kapsz majd releváns kulcsszavakat, volumeneket, bár elnagyoltan.

Hogy hatékonyabb legyél, használd fel magát a Google-t (nézd meg, hogy az automatikus kiegészítés milyen long tail keresőkifejezéseket ad), és figyeld azt is, hogy az egyes találati oldalak alján milyen kapcsolódó kereséseket ajánl fel neked. (Ezek LSI kulcsszavakként is nagyszerűen működnek, erről később beszélünk részletesebben.)

Ha szeretnél egy nagyon részletes útmutatót a működéséről, a Features írását ajánlom.

Ahrefs

Talán az egyik legjobb eszköz a piacon, én elsősorban ezt használom az auditáláshoz, kulcsszókutatáshoz.

• Felállítja neked bármely weboldal teljes SEO-profilját: megkapod a rangsoroló kulcsszavakat, a becsült organikus forgalmat (és annak értékét), a legjobban teljesítő oldalak rangsorát, az organikus konkurenseket és még egy sor adatot.
• Lekutathatod bármely keresőkifejezés volumeneit, de megkapod az azt tartalmazó más kereséseket, a hozzá tartozó long-taileket, még a találati oldalak részletes elemzését is.
• Projekteket állíthatsz be kulcsszófigyeléssel és automatikus auditálással, így folyamatosan képben lehetsz, hogyan teljesít a weboldalad. (Vagy épp a konkurensedé.)

Nehéz lenne felsorolni, hány funkcióját használom rendszeresen, szóval inkább csak annyit tanácsolok, akár kezdő, akár haladó szinten állsz: ha még nem tetted, próbáld ki. A legkisebb csomag havi 99 dollár, ennyit bőven megér.

MOZ Keyword Explorer

Remek kis eszköz, amivel az alábbiakat tudhatod meg a keresőkifejezésekről:

• Keresési volumen
• CPC (cost-per-click, kattintásonként költség)
• Kulcsszó nehézsége (avagy milyen erős a verseny)
• Lehetőségek
• Potenciál
• Releváns keresőkifejezések

A „lehetőségek” itt azt jelenti, hogy egy adott kifejezésre keresve hányan kattintanak át ténylegesen a kapott találati oldalról valamelyik eredményül kapott hivatkozásra. Minél többen, annál nagyobb az esélye, hogy az első 10-be kerülve nagy organikus forgalmat hozhatsz be.

A potenciál pedig azt adja meg, hogy a költséget, nehézséget is számítva egyáltalán érdemes-e foglalkoznod a kifejezéssel.

SEMRush

Az Ahrefs mellett az egyik legteljesebb SEO-eszköz. A különbség annyi, hogy a SEMRush a keresőoptimalizálás mellett még egy rakás (egyébként hasznos) szolgáltatást, feature-t ad, és ez némileg bonyolultabbá teszi a használatát.

Tapasztalatom szerint pedig az Ahrefs némileg pontosabb adatokat is becsül.

Ezzel együtt ha bele akarsz vágni a keresőoptimalizálásba,

Ubersuggest

Neil Patel egyszerű, de éppen ezért nagyon könnyen használható SEO-gizmója, ami elsősorban akkor hasznos, ha ötletelni akarsz, és nem akarsz egy bonyolultabb felületen kószálni ehhez.

Hasznos javaslatokat és statisztikákat is kapsz, elemezheted az organikus konkurenseid, és még tartalomötleteket is kérhetsz, amit a BuzzSumohoz hasonlóan az alapján javasol kontentet, hogy a felhasználók tevékenysége alapján látszólag mi működik a legjobban.

Keyword Shitter

Adj meg egy alap kulcsszót, és kapsz egy rakás long tail változatot, amiket aztán leellenőrizhetsz más eszközökkel – lényegében egy rakás ötletet ad, irányokat, amibe elindulhatsz a kutatásoddal.

Elsődleges és másodlagos kulcsszavak

Ha sikerült a kulcsszavak alapján megértened a keresőket használó célközönséged szándékait, és ennek megfelelően meghatároznod az optimális (lehetőleg long-tail) keresőkifejezéseket amiket érdemes lehet megcéloznod, akkor ideje rangsort állítanod közöttük.

Valószínűleg kapni fogsz egy rakás nagyon hasonló kifejezést, amelyek azonos szándékot fejeznek ki. A „használt autó vásárlás Budapest”, „budapesti használt autók”, „hol vehetek használt autót Budapesten” mind teljesen ugyanazt a törekvést mutatják.

Tehát: válaszd ki a legnagyobb potenciállal bíró kifejezést, és optimalizáld az oldalt erre, ez legyen az elsődleges kulcsszavad.

A többi azonos szándékot kifejező pedig a másodlagos, amelyeket szerepeltethetsz meta leírásban, alcímekben, magában a szövegben.

(Ennél a cikknél például az elődleges kifejezés, amire célzok, nyilván a „keresőoptimalizálás”, egy másodlagos pedig a „seo”, ami már good-to-have kategória, és talán utólag finomítom, ha látok benne lehetőséget.)

Így nagyon hasonló kifejezésekre rangsorolhatsz párhuzamosan jól ugyanazzal a tartalommal, ami kisebb befektetéssel nagyobb hatékonyságot jelent.

LSI kulcsszavak

Az LSI (látens szemantikus indexelés) kulcsszavak abban segítenek a Google-nek, hogy a lehető legjobban megértse, miről szól az oldalad, így jobban meghatározhassa annak relevanciáját is egy-egy keresésnél.

Lehet, hogy te a körte szóra optimalizálsz, de a Google abból fogja tudni, hogy az oldalad a villanykörtéről vagy a gyümölcsről szól-e, hogy megvizsgálja a kontextust.

Ha olyan szavakat talál, mint a gyümölcs, befőtt, egészség, étel, növény és így tovább, egyértelmű a helyzet – és így képes lesz relevánsabb találatokat biztosítani a keresőt használóknak.

Tehát: az elsődleges és másodlagos kulcsszavaidhoz szemantikailag szervesen kapcsolódó kifejezésekről beszélünk.

Ha szeretnél ilyeneket találni, megnézheted valamelyik kulcsszótervezőben a releváns keresőkifejezéseket, vagy használhatod például az Ahrefs javaslatait:

Csak hogy tisztázzuk: az LSI kulcsszavak nem kapcsolódnak közvetlenül egyetlen rangsorolási metrikához sem, ugyanakkor remekül kiegészítik a kulcsszókutatásodat, segítenek a Google-nek az oldalad értelmezésében és így közvetetten segíthetik a jobb helyezések elérését is.

Kis kulcsszókutatás tutorial

Lássuk hogy működik mindez a gyakorlatban, röviden és velősen.

Először is szűrd le a témádhoz kapcsolódó összes kulcsszót és kifejezést. Alapvetően három forrásból érdemes dolgoznod:

• Saját oldalad rangsoroló kulcsszavai – lehetőleg azokra figyelve, amik nem a találati listák első oldalán ülnek, hanem javítható a helyezésük.
• Organikus és valós konkurenseid rangsoroló kulcsszavai, amikre a te oldalad nem rangsorol.
• És persze ösztönből. Kifejtem.

Mondjuk, hogy sportruházatot árulsz egy webshopban. Jó alapot adnak a kategóriák – a “futás”, “kerékpár” és hasonló szavakat tartalmazó kifejezések leszűrése már eleve rengeteg potenciális célpontot ad.

De figyelned kell arra is, hogyan máshogyan keres a témákra a közönséged. Ha a “kerékpár” szót tartalmazó kifejezések relevánsak, a “bicikli” szót tartalmazók is azok lesznek.

A letöltött kulcsszólisták persze tele lesznek felesleggel – nem igazán tudsz mást tenni, mint összefésülni ezeket egy fájlba, majd kézzel szűrni. A nehézség és volumen szerinti szűrés egyszerű, a relevancia viszont mindenképpen embert kíván.

Azért is, mert ezen a ponton nagyjából ezt a káoszt fogod látni:

Amik jellemzően kiesnek ezekből a listákból (valós példákkal):

• Konkrét, nem releváns brandekhez köthető kifejezések (pl. “nike futócipő”, mikor nálad nincsen Nike).
• Eseményekhez köthető kifejezések (pl. “triatlon nagyhét”).
• Évszámos keresőkifejezések (pl. “amatőr triatlon versenyek 2018”).
• Random hülyeségek (pl. “biciklis idézetek”, „részeg biciklis”).

Ha a letisztítással megvagy, a következő lépés a megmaradt releváns és célozható kifejezések kategorizálása. Mutatom, ez nálam hogyan néz ki:

Adott egy főtémakör (futás), azon belül a kifejezések szándéka szerint egy altémakör (futás edzés), amiből pedig már tervezhető tartalom.

Ha erre a néhány kifejezésre egy tartalommal célzunk, az máris havi 1340-es volument céloz. Ha top helyezéseket ér el az új tartalom, az lazán több száz új organikus látogatót jelent havonta.

A cím optimalizálása egyszerű, szerepeljen benne verbatim a fő kulcsszó, és lehetőleg pár másodlagos is. Itt például ez lehetne egy jó cím:

Futás edzésterv kezdőknek és haladóknak (bemelegítés, nyújtás és az eredmények)

Az organikus CTR javítása

Nem elég az, hogy a tartalmad megjelenik a találati oldalon.

Le is kell, hogy kattintsák.

Már csak azért is, mert a Google figyeli a teljesítményét, és egy olyan találat, ami hiába kerül be a TOP 3-ba, mégse kattintja le senki élő, rögvest le fog zuhanni a helyezésekben.

Tehát, hogyan emelheted az organikus átkattintási arányodat? Erre rengeteg szövegírói technika létezik, tekintsünk át gyorsan néhányat a legalapvetőbbek közül, amelyeket a meta leírásaid, címeid megalkotásánál használhatsz.

Először is szükséged lesz némi kutatásra.

1. Azonosítsd a legalacsonyabb CTR-ral bíró tartalmaid.
2. Készíts statisztikát a CTR és organikus helyezések viszonyáról.
3. Azonosítsd azokat a kulcsszavakat, ahol a helyezés jó, de az átkattintás alacsony.

Ezekkel fogunk dolgozni.

Kerüld a kifejezetten csak a kulcsszavakra fókuszáló címeket! Ha egyszerűen beledobálod a keresőkifejezéseket a címbe, a relevancián ugyan javítasz, de ettől még nem várhatod, hogy az átkattintási arány jelentősen javulni fog. Erre más trükköket kell alkalmaznod.

Használd az érzelmeket!

Igyekezz hatni a felhasználó érzelmeire. Ez lehet elégedettség, szorongás, a kimaradástól való félelem és így tovább – a kérdés az, hogy a célközönséged mire reagál a legjobban, és ehhez tesztelned sem árt a címeket – erre pedig a közösségi felületeken a terjesztés remek alkalmat kínál.

Egy keresőoptimalizált cím például kinézhet így:

SEO nélkül: 10 dolog amit tudnod kell a keresőoptimalizálásról

Egy érzelmekre ható pedig így:

Nincs esélyed SEO nélkül? Ezért veszi el a piacod a konkurensed

Használj számozott listákat! A kutatások szerint ezek figyelemfelkeltőek, különösen, ha páratlan számot használsz bennük.

Használj formulákat! Rengeteg már bizonyított headline-formulát találhatsz a neten – ezeket részletesen most nem vesszük át, mert megduplázná cikkünk hosszát, de később talán még visszatérünk a témára.

Egy-egy adott tartalomhoz mindig többféle headline-t próbálj ki, és teszteld, hogyan reagál azokra a közönséged. Posztold eltérő meta leírásokkal a tartalmaid a közösségi médiában, és máris jó képet kaphatsz arról, hogy milyen átkattintási arányt várhatsz ezektől.

Tartalomtípusok a hatékony keresőoptimalizáláshoz

Blogbejegyzések

Őszintén nem tudok olyan tartalomformátumot mondani az elmúlt húsz évből, ami olyan hatékony lenne a keresőoptimalizálásban, mint a blog.

A tapasztalatom az, hogy azokon az oldalakon, ahol egy viszonylag rendszeresen frissülő blog helyet kap, a bejegyzések szinte mindig a legjobban teljesítő oldalak közé tartoznak – még akkor is, ha optimalizálatlanok.

Az én javaslatom az, hogy a blogot kezeld tudásbázisként: gyűjts össze olyan témákat, ügyfélkérdéseket, esettanulmányokat, amik tényleg érdekelhetik a közönséged. Nem árt, ha ezt validálod némi kulcsszókutatással is, és ha már itt tartasz, akkor vess egy pillantást a keresési trendekre is.

Poszttípusból általában ezek működnek a legjobban az optimalizálásban:

• Skyscraper tartalmak: egy nagyobb témakört részletesen, alaposan körbejáró anyag, ami minden elérhető altémát és kérdést körbejár és megválaszol. Ebből leágaztathatóak…
• Rövidebb (~1000-1500 szavas) fókuszáltabb bejegyzések, amelyekben egy-egy nagyon szűk altémát jársz körbe, boncolsz szét.
• Terméktesztek: itt sokszor a videós tartalom működik a legjobban (ami persze mutálható is, egy hosszabb YouTube-ra készült videóból kiválóan átragadhatók rövidebb részletek mondjuk TikTokra vagy Instára). De a videós tartalomhoz is készülhet leirat, szöveges plusz infók azoknak, akik inkább olvasni szeretnek. (Mint mondjuk a Google crawlerei.)
• Személyesebb jellegű posztok történetmeséléssel, aktualitásokkal, a branded bemutatásával – ez abban segíthet SEO-szempontból, hogy ha valaki rákeres a brandedre, a nevedre, ne csak a főoldalt találja meg, hanem személyesebb hangvételű, emberközelibb tartalommal is találkozzon.

Hogy a blognak hogyan érdemes frissülnie – nos, ez tartalomstratégia kérdése. Rövidebb bejegyzésekből heti több is elfér, ha viszont felhőkarcoló-tartalmakkal akarsz hódítani, abból havi egy is bőven elegendő.

A következő tartalomformátumok közül nem egy valószínűleg a blogodban kap majd helyet.

Termékoldali leírások

A termékoldalaid szövegezésénél figyelj arra, hogy ne egyszerűen csak termékjellemzőket sorolj fel. Kapjon helyet a rendes szöveg (minimum egy színesebb leírás) és a multimédia is: írj a termékelőnyökről, hozd közelebb az élményt a potenciális vásárlódhoz, mesélj akár történetet, mutasd be a termékedet vizuálisan.

Tesztek, vélemények (reviews)

Az oldaladon közölhetsz értékeléseket, recenziókat, termékteszteket – ezek a tartalmak remekül segítik az értékesítés munkáját, miközben hiperreleváns kérdéseket válaszolnak meg, szóval még az ügyfélszolgálatod tehermentesítésében is segítenek.

Azért is hasznosak, mert hipertargetált oldalakat hozhatsz így létre, a címben egy termék teljes nevét szerepeltetve. (Arra azért figyelve persze, hogy a termékoldallal közösen ne kannibalizáld a kifejezést – előny, ha a terméknév+teszt kifejezésre külön is keres a közönséged.)

Linképítésre is használhatod, és arra is van esély, hogy közösségi hivatkozásokat-megosztásokat szerezz a teszttel – bár ez a keresőoptimalizálásban közvetlenül nem segít, de közvetetten azért figyeli a tartalmak közösségi népszerűségét az algoritmus, és persze plusz forglamat is szerezhetsz, ami áttételesen segít a viselkedési mutatók megerősítésében.

Esettanulmányok

A részletes esettanulmányok, amelyek a célközönséged problémáit és azok megoldási lehetőségeit írják le, elképesztően hatékony tartalmak lehetnek akár letölthető, akár az oldalon elhelyezett formában.

Használj hozzájuk történetmesélést (storytelling) és építs egy ehhez hasonló ívet:

• A célközönség bemutatása.
• A probléma részletes leírása.
• A be nem vált megoldások.
• A működő megoldás.
• Hogyan oldhatja meg saját maga is?
• Alternatív megoldási lehetőségek.

Az optimalizálásban segíthet, ha alaposan megvizsgálod a long-tail keresőkifejezéseket, megnézed, hogy milyen kérdéseket tesznek fel a Google-t használók, vagy épp mi iránt érdeklődnek a Gyakorikérdéseken.

Infografikák

Az infografikák komplexebb folyamatokat, koncepciókat képesek egyszerűbb formában átadni, érthetőbbé tenni, és nagyszerű szakmai cikkek kanyaríthatóak köréjük.

Kiemelkedően jól teljesítenek a megosztások, így a linképítés terén is: egy az oldaladon közölt infografikára jó esetben számos backlinket szerezhetsz, amelyek elsődleges forrásként jelölnek meg.

(Ehhez egyébként még csak különösebben komplex infografika sem kell, akár néhány érdekes gráf is – ebben a cikkben például már két backlinket is kapott tőlem a Statcounter a beágyazott statisztikáiból.)

Egy infografika vizuálisan összefoglalhatja egy hosszabb szakmai anyag fő megállapításait, egy saját kutatás eredményeit, egy komplex folyamat lépéseit, vagyis nagyszerű komplementere az írott tartalomnak.

Útmutatók, how-to cikkek, tippek és trükkök

Szintén népszerű és rendkívül részletes (akár skyscraper-)tartalom előállítására adnak lehetőséget. Egy-egy megoldást – akár olyat, amilyet korábban már bemutattál esettanulmányban – lépésről lépésre mutathatsz be úgy, hogy a célközönséged azt maga is elvégezhesse.

Ezzel nem csak úgy nyújtasz pozitív élményt, hogy megoldást kínálsz: ha maguk oldják meg a problémát, a pozitív élményt hozzád fogják kapcsolni, ahogyan szakértő branded is épül ezáltal.

És hogy ez miért jó az optimalizálásban? Az ilyen oldalak nem csak nagyszerűen feltölthetőek kulcsszavakkal, de jellemzően a rajtuk töltött idő is magas, és a felhasználók hajlamosak tanácsokért többször is visszatérni, ami mind segít a jobb rangsorolásban.

Toplisták, listicle cikkek

Bármilyen részterületen találhatsz olyan szempontokat, ami alapján rangsorolhatsz – helyeket, termékeket, a popkultúra termékeit, személyeket – bármit. A lényeg, hogy népszerű témát válassz, és olyasmit rangsorolj, ami ismerős és hasznos lehet a közönségnek.

Egy adott városban a legjobb bárok rangsora például nem csak remek vitaindító, az oda látogatóknak igen hasznos is lehet, és nagyszerű lehetőséget ad arra, hogy megjelenj máshol, hiszen a listádon szereplők valószínűleg szívesen közlik újra a tartalmat, így backlinkeket adva neked.

Interjúk

A szakértőkkel, véleményvezérekkel készített interjúknak rengeteg haszna van. Egyrészt segítenek a szakértői branded megerősítésében, hiszen a közönséged azt látja, hogy olyan emberek véleménye jelenik meg nálad, akiket már eleve szakértőnek látnak, vagy legalábbis a véleményüket értékesnek tartják.

Emellett szintén kiválóan alkalmasak a linkprofil építésére: az idézetek forráshivatkozásai mellett a megosztások és az interjúalanyoknál megjelenő backlinkek is segíteni fognak abban, hogy jobban rangsorolj.

Videók

Egyes szegmensek sokkal jobban szeretnek rövidebb videókat megtekinteni egy-egy témában, mint hosszabb írásokat elolvasni. (A felsővezetők például jellemzően ilyenek.) A videókkal nekik kedvezhetsz, írásos tartalmaidat ki is egészítheted, vagy olyasmit mutathatsz be, amire a szöveg nem lenne elég.

A videókhoz mindig mellékelj leírást vagy akár leiratot – így a Google is pontosan tisztában lesz vele, hogy az miről szól, hogyan érdemes kontextusba helyeznie.

Mindezt nem kell túldimenzionálnod: nézd csak meg Vadász Ákos gerinctorna videós aloldalát, ami az egész weboldalon a legerősebb tartalma. 38 kifejezésre rangsorol, ebből 14 TOP 10-es helyezés, olyanok, mint a „gerinctorna” vagy a „gerinctorna otthon”. Pedig a videó mellett az írott tartalom kevesebb, mint 500 szó – de jól strukturált, jól fogalmazott, egyszóval jól optimalizált. És stabilan hoz Ákosnak havi ~300 organikus látogatót a becslés szerint.

Ebookok, infotermékek

A letölthető infotermékek többféleképpen is segíthet a keresőoptimalizálásban.

Egyrészt ha nem rejted fal mögé, ha a fájl hozzáférhető bárki számára, akkor például egy PDF önmagában is képes rangsorolni, ráadásul jól.

Ha feltételhez akarod kötni a hozzáférést, akkor készíthetsz hozzá egy jó landing oldalt, amit jól optimalizálva egy-egy témában könnyen a top találatok között lehetsz, de ennél is továbbmehetsz, és kimaxolva a tartalommutációt egész tartalomsorozatot készíthetsz hozzá.

Példaként nézd meg, mit művelt a Profession az employer branding témájával.

Egyrészt cikksorozatot készítettek a témáról, amit alaposan összegyűjtve, keresztbehivatkozva megtalálsz a blogban.

És mindebből készítettek egy jól strukturált, de nyilvánosan is hozzáférhető ebookot, ami egyrészt csalitermékként működik, másrészt viszont önmagában is rangsorol, találatokat húz be a Google-ből.

Ha elkészült a tartalmad, akkor ideje publikálni. Ehhez kell neki egy cím és egy URL.

Haladjunk sorban.

Keresőoptimalizált URL-ek

Hasznos, ha az URL-jeid rövidek és szerepelnek bennünk a legfontosabb kulcsszavak. Ahelyett tehát, hogy ehhez hasonló automatikusan generált URL-ekkel dolgoznál:

pelda.com/blogpost1561456456fs56f456sd

használj ilyen egyszerű, lényegretörő és értelmezhető címeket:

pelda.com/miert-fontos-a-seo

A rövid URL-ek általában jobban rangsorolnak a Google-ben, bár itt inkább korrelációról beszélhetünk: mivel jobban értelmezhetőek, nagyobb az esélye, hogy le is kattintja a felhasználó.

Az biztos, hogy az egyszerű és egyértelmű, leíró címek mindig jobbak, mint a rengeteg betűből, számból és más karakterből generált végtelen webcímek.

Használj az oldaladon valamilyen SEO-bővítményt, mint a Yoast vagy a Rank Math, ezek segítenek majd jó URL-eket írni.

Keresőoptimalizált címadás (title tagek)

A jó címadásról monográfiát írhatnék, szóval szorítkozzunk a keresőoptimalizálás szempontjából fontos tényezőkre:

• A jó cím egyértelmű: a felhasználó megtudja belőle, miről szól az adott oldal, az ott található tartalom.
• A jó cím figyelemfelkeltő: segít rávenni a felhasználót, hogy érdeklődve kattintson a hivatkozásodra.
• A jó címben megtalálhatóak a legfőbb kulcsszavak, hogy a keresőalgoritmus és a felhasználó is egyértelműen értse: igen, ez a találat arról szól, amire rákeresett.
• A jó cím potenciálisan tartalmaz számot, de ez nem alapkövetelmény. (Például: „Keresőoptimalizálás 2023-ban”, „11 hasznos SEO plugin” és így tovább.)
• A bővítmények szerint a jó cím rövid is, de a személyes tapasztalatom az, hogy amíg figyelsz rá, hogy a találati oldalon megjelenjen a fő üzenet és kulcsszavak, addig mindegy, milyen hosszú címet írsz:

Mindez nem jelenti azt, hogy clickbait címeket kellene alkalmaznod – a figyelemfelkeltés nem ezt jelenti. Ha érzékletesen pár szóban leírod a problémát, amire megoldást kínálsz, legtöbbször az is éppen elég. Ne szenzációhajhász legyél, hanem informatív.

Ezeket a title tagekben, headlineokban és az alcímekben (H2, H3 stb.) ugyanúgy érdemes alkalmaznod.

Tipikus címadási hibák (és hogy kerüld el őket)

1. Nem használsz title tageket. Ne hagyd, hogy a Google azt olvasson be az oldaladról, amit csak akar, és így jelenítsen meg a keresési találatok között. Optimalizáld, rövidítsd a címeidet a tagekben, és vedd rá hatékonyabban a kattintásra a felhasználókat.
2. Duplikálod a címeid. Mindig használj valamilyen egyedi címet, máskülönben honnan tudná akár robot, akár ember, hogy az oldalaid közül melyik a legrelevánsabb adott esetben?
3. Túl hosszú címeket adsz, és nem az elejére írod a lényeget. 50-60 karakter felett a találati oldalon már nem jelenik meg a további címszöveg, tehát figyelj arra, hogy ebbe minden fontos beleférjen. Ha olyan tartalom található az oldalon, aminek ennél hosszabb a címe, írd át, rövidíts, egyértelműsíts.
4. Túl rövid címeket adsz. Ha van egy webáruházad és mellé egy blogod, akkor egy posztnak nem adhatod azt a címet, hogy „Drón”. Az viszont, hogy „Xiaomi Mi Drone 4K teszt (videóval)” épp jó hosszúságú, leíró, egyértelmű.
5. Túloptimalizálsz. A cím legyen természetes, érthető, ne csak egy rakás jónak tűnő kulcsszó egymás után.
6. Kulcsszó-kannibalizáció. Ez akkor fordulhat elő, ha egyszerre több aloldalad, bejegyzésed céloz ugyanarra a fő kifejezésre. Ilyenkor egymás elől veszik el az organikus forgalmat és rangsorolást, következésképp általában mindkettő gyengébben teljesít, mintha egy oldalt céloztál volna jól.
7. Rosszul rövidítesz. A statisztika szót, ha keresik így (végezz kulcsszókatást!) rövidítheted statnak, de statiszt.-nak semmiképpen. Figyelj a felhasználói szokásokra!
8. Ha lokálisan igyekszel megfogni egy célközönséget, a címbe is foglald bele, kikhez szólsz – így a kereső is jobban tudja majd, kiknek érdemes megmutatnia az oldalaid, és jobban célozhatod a hosszabb lokális keresőkifejezéseket is. (Emlékezz, a rangsorolásban a földrajzi helyzet is szerepet játszhat.)
9. Irreleváns címet adsz. Ha a címet kulcsszavakra optimalizálod, de félrevezetően, és a tartalom az oldaladon valami teljesen másról szól, lebontod a felhasználói élményt: becsapod a keresőt, aki lepattan majd az oldaladról, ezért pedig a Google is büntetni fog.

Rengeteget beszéltünk már a kulcsszavakról, ezért ideje, hogy bevezessünk abba, hogyan használhatod ezeket a legjobban – egyáltalán, honnan tudhatod meg, hogy melyek a számodra fontosak.

Megjelenés & dizájn a keresőoptimalizálásban

A megjelenés elsősorban nem a crawlerek, hanem a hús-vér felhasználók miatt fontos.

Ők akkor fognak az oldaladon több időt eltölteni, a tartalmaidat fogyasztani, ha erre lehetőséget adsz: nem zavarod össze őket, nem nehezíted meg a navigációt vagy egyenesen a szövegek olvasását.

Nem fogok itt hosszasan értekezni a webdizájn alapelveiről, de néhány alapvetésnek azért meg kell felelned.

Mind az oldalaid, mind a tartalmaid legyenek megfelelően tagoltak.

Szövegtömbök helyett kisebb bekezdések,

Landingen, aloldalakon egyszínű háttér helyett elkülöníthető blokkok, egyértelmű navigáció.

Címek, alcímek (H2, H3 és így tovább).

Nem mindegy az sem, hogy milyen színeket használsz (harmonizálnak-e egymással, a szövegek könnyen olvashatóak-e, megfelelnek-e a színelméleti alapoknak). Én a komplementerszínek meghatározásához a Palettont szoktam használni. A betűtípusok milyensége sem mindegy, ha túl sokat használsz egyszerre, zavaróvá válik az inkonzisztencia.

A formázás, tördelés elképesztően fontos, mert az első benyomást és a hosszabb távú felhasználói élményt is meghatározza.

Beszéljünk tehát a felhasználói élményről.

UX: a felhasználói élmény

A felhasználói élmény javítása véget nem érő folyamat: a UX alapvető szemlélet kell, hogy legyen bármilyen webfejlesztési folyamatban.

Az esetleges rossz élménnyel együtt jár majd, hogy a felhasználók ki is mutatják elégedetlenségüket: elhagyják az oldalt, lepattannak, nem térnek vissza.

Ezeket a metrikákat pedig a Google is figyeli, és nagyon is fontos szerepet kapnak a rangsoroláskor – hiszen olyan oldalt, amiről közvetetten így nyilvánít véleményt a közönsége, nem rakhatnak előkelő pozícióba, ez magát az algoritmust, a szolgáltatást minősítené.

A jó felhasználó élmény rengeteg mindentől függ – illetve, mindentől onnantól kezdve, hogy milyen színeket választasz odáig, hogy milyen a szóhasználatod az egyes tartalmaknál.

Ide tartozhat többek között:

• A weboldal szerkezete.
• A navigáció.
• A dizájn és megjelenés.
• A fejlesztések.
• A tartalom minősége, relevanciája, hasznossága.
• A tartalom szerkezete.
• A technikai aspektusok (pl. bugos-e az oldal).
• A kommunikáció a felhasználókkal.

Ezért nem feltétlenül jó ötlet például one-pagereket készíteni vagy automata slidereket használni a weboldalon – mert ezzel kivesszük a navigáció kontrollját a felhasználó kezéből, ezzel, még ha egyes esetekben csak tudat alatt is, de rontjuk az élményt.

A UX egy külön szakterület, ideális esetben a javításán vállt vállnak vetve dolgozik a tartalomfejlesztő, webfejlesztő, SEO-szakértő és dizájner.

A linképítés szerepe a keresőoptimalizálásban

Mi az a linképítés?

Majdnem hogy művészet.

Lényegében a legnagyobb kihívás a keresőoptimalizálásban, ezzel együtt valószínűleg a legfontosabb tényező a sikerhez vezető úton. A linképítéshez kreativitás, elhivatottság és rengeteg befektetett energia szükséges.

A linképítés célja egy erős backlink-profil megteremtése egy domain vagy azon belül egy adott aloldal számára. Vagyis backlinkek szerzése a lehető legrelevánsabb, leghitelesebb oldalaktól, ami nem egyszerű, hiszen nem vásárolhatod meg ezeket egyszerűen (már ha nem szeretnél egy combos büntetést), nem számíthatunk jóindulatra – akkor fogunk jó hivatkozásokat kapni, ha értéket teremtünk és adunk.

A keresőalgoritmus crawlerei a különféle oldalakon elhelyezett hivatkozásokat lekövetik, és ebből építik fel a profilt. Mint azt korábban tárgyaltuk, minél több és minél erősebb oldal hivatkozik a tiédre, annál hitelesebb lesz az is a Google szemében.

Lényegében ez teszi ki az off-page SEO nagy részét. Ez a mai napig az egyik legerősebb rangsorolási faktor (és az is marad a belátható jövőben),.

A linképítésnek van on-page része is, ez a belső linkhálózat kialakítása.

Belső linkhálózat (internal links)

Ha van egy egészséges navigációd, menürendszered, az már jó kiindulópont egy belső linkhálózatnál, a tartalomfejlesztés során létrejövő kereszthivatkozásokkal ez egyébként is tovább fog fejlődni.

Számít, hogy horizontális és vertikális irányban is meglegyenek a megfelelő linkek – egyes kategóriaoldalak és termékoldalak között például horizontálisan (mert egyenrangúak), vagy a főoldalról lefelé haladva a hierarchiában.

Nem mindegy az sem, hogy milyen horgonyszöveget használsz – ez lehetőleg legyen releváns, az „ide kattints helyett” egy kulcsszó sokkal ideálisabb. A horgonyszöveg legyen leíró, mind a robot, mind az ember pontosan tudhassa, rá kattintva hová jut.

Figyelj arra, hogy ne legyenek halott belső linkjeid (404), mert ezt a Google nem szereti: oldaladat rendszeresen ellenőrizd olyan eszközökkel, amelyek képesek a belső linkhálózat vizsgálatára (ilyen például a SEMRush vagy Ahrefs).

Milyen a jó link?

A jó backlinknek van néhány alapvető jellemzője. Az egyik, hogy erős, hiteles oldalról származik.

Hiteles akkor lehet egy oldal, ha egyrészt a keresőoptimalizálást erősen alkalmazzák, a Google azt látja, hogy a felhasználók szeretik, szívesen látogatják és a technikai oldalon is minden rendben van. A hitelességet mégis leginkább az alapozza meg, ha az oldalra magára is sok hiteles oldalról származó link mutat, vagyis közelebb foglal helyet a hálózat közepéhez (lásd fentebb társadalmi hasonlatot, és igen, ez egy öngerjesztő ouroboros-kígyó, ez van).

A jó link emellett releváns: lehetőleg olyan oldalon, olyan tartalomban kap helyett, ami hasonló a lehivatkozott oldal témáját tekintve is. (Többek között ezért is erősebb egy szakmai oldalról vagy niche blogról érkező backlink, mint egy linkkatalógusból szerzett, aminek gyakorlatilag nincsen relevanciája).

A jó backlink hasznos, vagyis a felhasználók rá is kattintanak, mégpedig azért, mert az adott tartalomban hozzáadott, plusz értéket képvisel, olyasmit, ami megalapozza vagy kiegészíti a mondanivalót, szakmai tartalmat.

A jó link emellett természetes is – vagyis nem vásárolt, nem csere útján jött létre, hanem ténylegesen azért, mert egy weboldalt, egy tartalmat valaki hasznosnak, értékesnek talált és meg akarta osztani saját közönségével is.

Linképítési stratégiák és content 

Az alábbiakban vázlatosan áttekintünk néhány linképítési stratégiát ami a keresőoptimalizálást támogatja – részletesen ezekről egy dedikált cikkben olvashatsz majd.

• Tartalomalapú linképítés: olyan tartalmak készítése, amelyek eléggé hasznosak és értékesek önmagukban ahhoz, hogy backlinkeket, organikus forgalmat és közösségi megosztásokat generáljanak.
• Közösségi marketing: tartalmaid, oldalaink rendszeres megosztása, promotálása a közösségi felületeken, így minél nagyobb elérést biztosítva, növelve a továbbosztás és a backlinkek születésének esélyét.
• Vendégblogolás: vendégszerzőként írások megjelentetése hiteles szakmai oldalakon, ezért cserébe az adott írásokban a megerősíteni kívánt (releváns) oldalaink hivatkozása.
• PR cikkek megjelentetése: saját kutatások vagy éppen véleményvezéreket felsoroló írások, amelyeket kiküldhetünk médiumoknak, influencereknek, és vagy a tartalom érdekessége, vagy az említése miatt organikus backlinkeket szerezhetünk így.
• Vásárlóidat vagy közönségedet meg is kérheted arra egyszerűen, hogy hivatkozzanak rád: ha ezért nem kínálsz ellenszolgáltatást, akkor nem minősül black hat technikának.

A linképítés titka, hogy folyamatos kell legyen: fáradhatatlan munka ez, amely sohasem ér véget, hiszen konkurenseid ugyanúgy építik a saját linkprofiljukat. 

Alapszabály, hogy néhány nagy értékű link mindig nagyobb értékkel bír, mint akár több tucat gyenge minőségű, és minél természetesebben jelennek meg ezek a hivatkozások, annál jobb a Google szempontjából.

Azokat a hivatkozásokat, amelyek spammer hálózatokból, linkkatalógusokból érkeznének, aktívan próbáld elkerülni.

Ha erős backlink profilt akarsz felépíteni, a legjobb kiindulópontod egyik erős konkurensed linkprofilja lesz, amelyet az egyik SEO eszközzel könnyen feltérképezhetsz, és a fenti technikákat használva elkezdhetsz magad is kiaknázni.

Összefoglaló: ezt kell tudod a keresőoptimalizálás alapjairól

Rendben, kezdjük el összefoglalni, amiról eddig beszéltünk. Milyen lépésekkel kell ezen a hosszú (és véget nem érő) úton elindulnod?

1. Válaszd ki a megfelelő szakterületet. (Ha már van aktív vállalkozásod, ez nem lesz nehéz.)
2. Végezz alapos kulcsszókutatást online SEO eszközök használatával.
3. Kezdd el ennek alapján megtervezni a tartalmaid.
4. Ha még nincs, készítsd el a platformot, weboldalt, amin ezek a tartalmak megjelenhetnek.
5. A tartalmaidat további kulcsszókutatással optimalizáld.
6. Hozd létre közösségi hálózatodat, hogy itt terjeszthesd a tartalmakat.
7. Publikálj és közben végezz on-page optimalizációt.
8. Publikáld összes tartalmadat a közösségi felületeken is.
9. Elemezd folyamatosan, hogyan teljesítenek a tartalmaid, milyen a linkprofilod, hogyan állsz a konkurenciához képest.
10. Kezdj linképítésbe, kezd el az off-page optimalizálást.

…majd ugyanezt folytasd addig, amíg piacvezető nem leszel a legjobb rangsorolási helyezésekkel – és még utána is.

SEO checklist

Ez egy rövid, címszavas lista, amit eltehetsz későbbre, és párhavonta átfuthatod, hogy ne felejts el semmit, vagy adott esetben inspirációt szerezz belőle.

Kutatási fázis

• Végezz piackutatást.
• Végezz kutatást a szakterületeden, réspiacodon.
• Végezz konkurenciakutatást.
• Végezz kulcsszókutatást.
• Gyűjtsd egybe a szükséges adatokat (Analytics, jelenlegi eredmények, linkprofil stb.)
• Ellenőrizd az oldalad (keresd a hibákat, törött linkeket, büntetéseket, hogy van-e oldaltérképed stb.)

On-page SEO

Általános szempontok

• Van XML oldaltérképed (sitemap)?
• Van felhasználóbarát navigációd (menük, breadcrumbok)?
• Van robots.txt fájlod?
• HTTPS, SSL a helyén van?
• Használsz canonical tageket?
• Használsz noindex tageket?
• Kijavítottad a Search Console, PageSpeed Insights által jelzett problémákat?
• Használsz meta tageket?

Tartalom

• Van az oldaladon duplikált tartalom?
• Milyen a dizájn, a megjelenés? Megfelel az alapvető UX-szempontoknak?
• Használsz multimédia tartalmakat is? (Megfelelő a méretük, megjelenésük, a tagjeik, leírásaik?)
• Könnyen célozható, látható keresési volumenű kulcsszavakat használsz?
• Használsz LSI kulcsszavakat?
• Használsz kategóriákat?
• Használsz statikus oldalakat? (Kapcsolat, oldaltérkép, adatvédelem stb.)
• Egészséges, 404-mentes a belső linkhálózatod?
• Vannak minőségi outbound (kifelé mutató) hivatkozásaid a tartalmaidban?
• Frissíted rendszeresen a tartalmaid? 
• Figyeled a lepattanási arányt?

Teljesítmény

• Mobilbarát az oldalad?
• Jól jelenik meg minden böngészőben?
• Megfelelő a betöltési sebessége?

URL-ek

• Tartalmazzák az URL-ek a kulcsszavaidat?
• Kellően egyszerűek, nem automatikusan generáltak?
• Használsz 301-es átirányítást, ha változik az URL?

Off-page SEO

• Beállítottál értesítéseket (Google alert) a brandedre?
• Megkerested a hivatkozási lehetőségeket, az olyan oldalakat, ahol említenek, de nem linkelnek?
• Kiaknázod a konkurenseid linkprofilját?
• Szerezz hivatkozásokat azoktól az oldalaktól, akik hasonló tartalommal rangsorolnak jól
• Építs linkeket törött hivatkozásokat keresve
• Beszélgess véleményvezérekkel
• Posztolj vendégcikkeket
• Kommentelj blogokon és szakmai csoportokban, hogy erősítsd a szakmai branded
• Keress eseményeket, amelyeket szponzorálhatsz
• Jelenj meg az intézményi weboldalakon (.edu, .org célpontok)
• Terjeszd a tartalmaid aktívan LinkedInen
• Légy aktív a szakmai közösségeket tömörítő weboldalakon, fórumokon
• Keresd az oldalakat, akik a képeidet, infografikáidat felhasználják és kérj hivatkozásokat
• Jelenj meg a médiában, PR-cikkekkel és branded contenttel
• Készíts badge-eket, amiket a saját közösséged az oldalain használhat (és így hivatkozhatnak rád)
• Írj testimonialokat
• Végezz CSR tevékenységet, jótékonykodj
• Posztold érétkes tartalmaid és véleményed Q&A oldalakon
• Készíts a legjobb tartalmakból még jobbakat (skyscraper-technikával)

És minden, amihez rendszeresen térj vissza

• Kövesd a rangsorolásaid, figyeld a változásokat, hogy ki kerül eléd, kit utasítasz hátra
• Kövesd az említéseidet, a rólad posztolt véleményeket
• Folyamatosan figyeld, a technikai háttér megfelelő-e (a szerver beállításai megfelelőek, a hosting képes kiszolgálni a forgalmad)
• Figyeld a Google algoritmusfrissítéseket
• Rendszeresen végezz SEO-auditot
• Rendszeresen auditáld a linkprofilod

Ingyenes SEO eszközök

Hogy ne vakon kelljen elindulnod, adunk egy sor ötletet arra, hogy milyen ingyenes eszközöket használhatsz, amikor elindulsz a keresőoptimalizálás útján. Az alábbiak mind óriási hasznodra lehetnek az első időkben, legtöbbjük pedig éveken át elkísérhet.

On-Page SEO

• Rank Tracker: Segít, hogy kövesd a helyezéseid, lokális szinten is, hogy kulcsszóötleteket szerezz és elemezd a konkurenciád profilját is. Jelentéseket készíthetsz a segítségével és általánosságban szinte minden alapvető SEO-metrikát követhetsz.
• Yoast SEO: Segít, hogy a WordPress alapú oldalakon a tartalmakat, snippeteket, meta leírásokat megfelelően optimalizáld. Egy sor tényezőt figyel az olvasási nehézségtől kezdve a kulcsszósűrűségig és a szövegben megjelenő hivatkozáskig.
• Rank Math: Ugyanazt és többet csinál, mint a Yoast: részletes analitika, akár AI-segítség, tartalomjegyzéket is készíthetsz vele. Elképesztően megnő WordPress-bővítmény.
• Google Search Results Preview: Megmutatja, hogyan jelensz majd meg a keresési találatok között, így több lehetőséged nyílik meta leírásaid optimalizálására, az organikus CTR emelésére.
• ITE SEO eszközök: Hasonlíts össze domaineid, végezz konkurenciaelemzést, ellenőrizd a Google PageRank helyezésed és így tovább. Remek magyar eszköztár profiktól, több tucat funkcióval.
• SEMRush: Az egyik legkomplexebb és leghasznosabb eszköz, amely elvégzi weboldalad elmezését, megmutatja annak hibáit, segít követni a legfontosabb metrikákat, folyamatosan jelentéseket készít neked, segít saját és konkurenseid linkprofiljának felállításában és egy sor egyéb feladat elvégzésében. Egy sor funkcióját ingyenesen eléred.
• Google Trends: Ismerd meg, hogy az egyes keresőkifejezésekre mekkora keresési volument számíthatsz, hogy hogyan teljesítettek az elmúlt években, hogy regionálisan honnan érkeznek a felhasználók, és hogyan teljesítenek egymáshoz képest az egyes kifejezések. Alapvető eszköz a SEO-ban.
• Google Search Console: Menj biztosra, hogy a Google látja a tartalmaid, küldj be új tartalmakat, hogy a crawlerek beolvashassák, fedd fel, hogy milyen hibákat észlel a Google az oldaladon.
• Google Marketing Platform: Segít megismerni a célközönséged szokásait és szándékait, rengeteg analitikához kapsz hozzáférést, így optimalizálhatod a folyamataidat.
• Wordtracker: Keress kulcsszóötleteket megfelelő keresési volumennel – itt kaphatsz további ajánlásokat is, amelyekkel elindulhatsz a tartalomgyártásban, a kulcsszókutatásban egy igen egyszerű, jól használható eszköz.

Off-Page SEO

• Majestic: Segít a linkprofilod (és konkurenseid linkprofiljának) összeállításában, láthatod majd a kapcsolati hálózatokat, influencereket, akiket érdemes megcéloznod, híroldalakat, ahol érdemes kapcsolatokat építened.
• MOZ Link Explorer: Alapvető linképítési eszköz, amely segít elemezni a linkprofilodat és meghatározni, hogy mely oldalaktól érdemes backlinkeket szerezned és hogyan érdemes nekiállnod a folyamatnak, mindezt naponta frissülő, hatalmas adatbázisra alapozva.
• NetMarketshare: Megmutatja, hogyan alakulnak az egyes böngészők és platformok piaci részesedései, így segít a folyamatos optimalizációban.

Technikai SEO

• Google PageSpeed Insights: leteszteli, hogy az oldalad elég gyors-e, mobilbarát-e, hogy a core web vitals értékeid megfelelőek-e a jó rangsoroláshoz. Sőt, bőséges és konkrét listát ad neked az érzékelt hibákról és javítási lehetőségekről.
• GTmetrix: A PageSpeed Insights-hoz nagyon hasonló eszköz, lényegében ugyanazokat az értékeket figyeli, használd az adatok validálására.
• Tags Manager: Segít kódolás nélkül menedzselni a tagjeidet, címkéidet.
• Mobile Friendly Test: Megmutatja, hogy a Google szerint mobilbarát-e az oldalad, és ha nem pontosan milyen problémákat lát a kereső algoritmusa, így ezeket rövid úton kijavíthatod, és láthatod azt is, hogy a kereső pontosan hogyan látja mobiloptimalizált oldalaidat.

Keresőoptimalizálási tévhitek (és a reális elvárások)

Ha idáig jutottál, már tudod, hogy a SEO nem fekete mágia, sem boszorkányság – valami olyasmi, ami csak a marketingbüdzséd elégetésére jó.

A jó hírem az, hogy mindez nem csak menő, de a belépési küszöb kimondottan alacsony. Nincsen vizsga, nem kell képesítés, nincsen más dolgod a legelején, mint hogy elkezdesz figyelni a felhasználóid igényeire, és elvégzed a házi feladatod. És ha csak ennyit megteszel, messze a konkurenseid 90%-a előtt leszel.

Ami még hiányzik, hogy az elvárásaidat helyre tegyük. Ezért végigmegyünk rajta, hogy reálisan mit várhatsz el a SEO-tól, és adott esetben mire kell inkább fókuszálnod.

Első akarsz lenni?

Ahogy néhány száz konkurensed is.

A legerősebb kulcsszavaknál a nagy konkurenciaharc miatt rengeteg energiába és pénzbe fog ez kerülni, ezért jobban jársz, ha relevánsabb long-tail keresőkifejezésekre fókuszálsz.

Lehet, hogy eleve egy olyan kifejezést célzol, amire egyébként organikusan sem rangsorolna jól az oldalad. Ennek lehet létjogosultsága akkor, ha az oldalt átalakítod, vagy éppen a termékskálát bővíted – egyéb esetekben azonban megéri kevésbé kompetitív kifejezéseket keresni, ahol nagyobb eséllyel érhetsz el sikert.

Ráadásul nem is biztos, hogy az első pozícióra kell feltétlen törekedned. A Google az elmúlt években rengeteg alternatív megjelenési lehetőséget élesített a találati oldalain, mint az answer box, image pack, knowledge panel vagy a local pack – ezekbe bekerülve akár még jobb eredményeket is elérhetsz, miközben nem kell feltétlenül az élre törnöd.

Minél gyorsabban meg akarsz jelenni a Google-ben?

Ha beküldöd az oldaladat a Search Console-ba, az még nem garancia arra, hogy azt indexelni is fogják. Az indexelést a crawlerek végzik, ők pedig elsősorban a már létező linkhálózatokat követve térképezik fel a netet.

A legjobban tehát akkor jársz, ha minőségi tartalommal minél gyorsabban nekiállsz a linképítésnek, és szerzel néhány olyan backlinket, amik garantálják, hogy a crawlerek mihamarabb rád találjanak.

Minél gyakrabban akarsz posztolni, hogy előre kerülj?

A kapacitásodat tekintve valószínű, hogy minél gyakrabban frissítesz, annál kevésbé minőségi és részletes tartalmakat tudsz előállítani – márpedig utóbbi tényezők fontosabbak, mint önmagában a frissesség. Ha csak kéthetente vagy havonta egyszer tudsz frissíteni, de akkor egy skyscraper-cikket teszel közzé, azzal sokkal többet érsz, mint egy egy-kétszáz szavas általános cikkecskével naponta, ami nem kínál valódi megoldásokat.

Nem is beszélve arról, hogy ezek a tartalmak valószínűleg egymással is versengeni fognak a helyezésért, kannibalizáva a kulcsszavakat, miközben komolyabb eredményt egyikkel sem érsz el.

A kulcsszóoptimalizálás a legfontosabb?

A kulcsszókutatásra minden esetben hatalmas hangsúlyt kell fektetnünk, ez tény – ez viszont egy hatalmas listát eredményez majd a releváns, másodlagos, LSI kulcsszavakkal együtt.

Felejtsd el azt, hogy az oldaladon minél többször kell egy adott szót vagy kifejezést szerepeltetned a jó rangsoroláshoz, ez egyáltalán nem érdekli a Google-t. Figyelj inkább arra, hogy ezek egyáltalán megjelenjenek, és közben a többi kétszáz faktort is tartsd szem előtt. (Ne mindet egyszerre, mert bandzsítani fogsz.)

Használd a kulcsszavakat és keresőkifejezéseket kiindulópontként, olyan alapként, amire felépítheted a releváns és értékes tartalmaidat, ezek organikusan is elvégzik majd a munkát.

Egy-két hónap alatt gyors eredményt akarsz?

A keresőoptimalizálás hosszú távú és időigényes tevékenység. Ha rövid távon, már akár két hónap alatt azt várod, hogy lesz egy sor stabil első helyezésed, csak csalódás fog érni. Persze, léteznek olyan technikák, amikkel ez adott esetben elérhető – és ezek jellemzően black hat technikák.

Koncentrálj arra, hogy tudatosan, hosszú távon egy olyan oldalt építesz fel, amely organikusan rangsorol, így attól sem kell majd tartanod, hogy a konkurencia könnyen lenyom – és ne várj azonnali eredményeket.

A jól optimalizált, hosszabb tartalmak hosszú távon fejtik ki a hatásukat. Erre jó példa ez a tavaly publikált skyscraper – az egyik okos otthon, a másik POS terminál témakörben ma már mindkettő TOP 10-ben, gyakran TOP 3-ban rangsorol a legfontosabb kifejezésekre, ehhez azonban több hónap kellett:

Ne a fizetett hirdetéseket akard kiváltani (teljesen) keresőoptimalizálással.

A két koncepció alapvetően eltérő fókuszú, és a fizetett, PPC hirdetéseid kudarcát nem válthatod ki azzal, hogy belekezdesz a SEO-ba. Egyrészt SEO-znod mindenképpen kell, optimalizálás nélkül hosszú távon semmilyen jó eredményt nem várhatsz.

Másrészt a fizetett kampányaidat valószínűleg az rontja el, hogy nem végzel megfelelő kulcsszó- és konkurenciakutatást, hogy nem követed a metrikákat, nem használsz mutációkat és nem figyeled az átkattintási és konverziós arányokat. Ezen a SEO nem fog segíteni, viszont remekül kiegészíti majd egymást a két terület, ha intelligensen kezded el felépíteni a kampányaid és rendszerben gondolkodva a két területet egymáshoz igazítod.

Ha Ads hirdetéseket futtatsz, az pedig nem fog javítani a helyezéseden. Elterjedt tévhit, de nem sok köze van a valósághoz: egy PPC kampány előtt és után az organikus forgalmad ugyanolyan gyenge marad majd SEO hiányában, akármilyen magas konverziós arányokat vagy fizetett forgalmat értél is el. A keresőoptimalizálás árak tekintetében nem lesz olcsóbb attól, hogy mellette PPC-zel.

A PPC és a SEO együtt hasznos viszont a validálás szempontjából: a kvantitatív kutatások remekül igazolják, hogy azok a felhasználók, akik a fizetett és organikus találatok között is ugyanúgy találkoznak egy adott branddel, jobban bíznak majd benne, így valószínűleg nagyobb átkattintási arányt is érhetsz el. A kattintások viszont ebben az esetben is inkább az organikus megjelenésekre irányulnak majd.

Azt várod, hogy „majd az IT-sed megoldja”?

Nem fogja, mert IT szakember, és a keresőoptimalizálási szakértő külön szakma. Ez nem jelenti azt, hogy adott esetben egy IT-s ne értene hozzá jól, de ne várd azt, hogy egy áráért kettőt kapsz majd.

A keresőoptimalizálás ma annyira szerteágazó tudást igényel, ideértve a különféle kreatív területek beható ismeretét, mint például a tartalomfejlesztés, hogy valakitől, akinek a munkája a technikai háttér biztosítása, nem várhatod el ezt is.

Ne a forgalomtól várd az eladásokat!

Attól még, hogy a keresőoptimalizálással organikus keresőforgalmat szerzel, nincsen megígérve, hogy az eladásai is nőni fognak. Ha a konverziódat emelni akarod, nem csak a UX-re kell figyelned, tudatosan kell felépítened értékesítési tölcséredet is, olyan szövegíróra is szükséged lesz, aki a megfelelő fájdalompontokra hatva, termékelőnyökkel és terméktulajdonságokkal, akár történetmeséléssel vezeti végig a folyamaton a beérkező látogatókat.

A SEO csak az alapot adja, amivel dolgozhatsz, a megnövekedett forgalom még nem jelent győzelmet, csak azt, hogy innentől megvan a lehetőséged a profitnövelésre az on-site marketinges- és sales-folyamataid optimalizálásával.

A közösségi marketing majd megoldja?

Közvetlenül a social nem fogja befolyásolni a helyezéseid – mint a fentiekből is láthatod ennek a szerepe inkább az, hogy forgalmat tereljen az oldaladra, és elősegítse a közönség kiépülését, a backlinkek megszületését. De attól még, hogy posztolsz, hogy megosztják a tartalmad vagy lájkolják azokat, még nem kerülsz majd a találati oldalak élére. A cél az, hogy így eljuss olyan emberekhez, akik a későbbiekben szívesen hivatkoznak, említenek majd, így segítenek közvetetten a keresőoptimalizálásban és a jó helyezések elérésében.

Az oldalbetöltési sebességgel nem akarsz foglalkozni?

Bár a Google szerint csak akkor fontos a sebesség, ha a többi faktor nagyjából azonos a konkurensekével, a tapasztalatok egyáltalán nem ezt mutatják. Közvetlen rangsorolási faktorként talán tényleg így van ez, viszont UX-tényezőként hatalmas hatással van a weboldalad rangsorolására, hiszen minél lassabb, annál több látogatót veszítesz el. Tehát a weboldalad teljesítményének optimalizálása is fontos része a SEO-nak.

Úgy véled, a linképítés már halott?

Nem az. Mindössze megváltozott. Ma már nem elegendő linkeket cserélgetni és 100-200 linkgyűjtő oldalnak, katalógusnak beküldeni a hivatkozásaidat. Ezeket a technikákat a Google ma már nem értékeli, az algoritmus képes az ilyen technikákat felismerni, így hasznuk nem sok van.

Amire törekedned kell, ami valódi eredményeket hoz a linképítésben, az az organikus megosztás. A backlinkek az egyik legfontosabb tényezőt adják a rangsoroláskor, és csak akkor van esélyed tényleg jó eredményeket elérni, ha minőségi, hiteles oldalak hivatkoznak rád. Ezt csak akkor érheted el, ha professzionális tartalmakat publikálsz – skyscraper-anyagokat, saját kutatásokat és hasonlókat, amik megérnek egy említést véleményvezérektől, szakmai portáloktól vagy éppen híroldalaktól.

Hogyan határozz meg reális elvárásokat a keresőoptimalizálásban?

Első lépésként végezz technikai auditot: mérd fel, hogy a technikai SEO terén milyen lépéseket kell tenned, hogyan látja az oldalad a Google, egyáltalán úgy működik-e, ohgy érdemes az on-page megoldásokon elkezdeni dolgozni.

Amíg lassú az oldalaid betöltési sebessége vagy éppen nem megfelelően jelenik meg mobilon az oldal, addig nincs értelme tartalomfejlesztésen gondolkodni: az első lépés, hogy a fejlesztővel rendberakatod a szájtot, hogy jó felhasználói élményt adj és a Google is azt lássa, minden a helyén van.

Ezután elkezdheted az átfogó keresőoptimalizálási stratégia kidolgozását és a célok meghatározását. Reális cél lehet az, hogy néhány kevésbé kompetitív kifejezésre az első találati oldalra kerül az első hónapokban, hogy innen X mennyiségű organikus forgalmat szerezz a keresési volumen alapján, majd az, hogy a sales funneled megfelelően magas konverziót produkáljon.

Mindehhez alapos tervezésre, átgondolt stratégiára és időre lesz szükséged.

---

A cikkben minden segítséget megtalálsz ahhoz, hogy magad is belevágj a keresőoptimalizálásba, de kezdd az alapvető lépésekkel, és ne mindent akarj elérni egyszerre.

Az eredményeidet folyamatosan vizsgáld, mérj vissza, előre határozz meg mérőszámokat, amiből tudhatod, hogy a munkád eredményes-e, hogy pénzben és időben a stratégiád beváltja-e a hozzá fűzött reményeket.

Ha nem térül meg a befektetett idő, pénz és energia, akkor pedig fordulj szakemberhez. Mert lehet, hogy te magad nem tudod a keresőoptimalizálást sikerre vinni, de valakinek muszáj lesz.

Ebben az esetben az innen szerzett tudást használd arra, hogy a szakemberek munkáját követed és validálod, hogy megnézed, hogy ügyfélként megéri-e együtt dolgoznod valakivel.